Dunaújváros is fogadja az olimpiai lángot
Dunaújváros is fogadja az olimpiai lángot
Római Kőtár
Római Kőtár
Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza
Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza
Kortárs Művészeti Intézet
Kortárs Művészeti Intézet
Római kori fürdő
Római kori fürdő
Molnár László Emlékpark
Molnár László Emlékpark
Pentele híd
Pentele híd
Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza
Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza
Petőfi liget
Petőfi liget
Belvárosi kincsek
Belvárosi kincsek
Koncert a Petőfi ligetben
Koncert a Petőfi ligetben
Büszkék vagyunk sportolóinkra!
Büszkék vagyunk sportolóinkra!
Dózsa György tér
Dózsa György tér
dunaújvárosi látkép
dunaújvárosi látkép
dunaújvárosi látkép
dunaújvárosi látkép
Látkép a víztoronyról
Látkép a víztoronyról
Római kori dombormű másolata
Római kori dombormű másolata
Korsós lány szobra (Békás szökőkút)
Korsós lány szobra (Békás szökőkút)
A Dunaújvárosi Egyetem látképe
A Dunaújvárosi Egyetem látképe
Festői Duna-part
Festői Duna-part
Szoborpark
Szoborpark
Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza - aula
Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza - aula
Duna-parti sétány
Duna-parti sétány
dunaújvárosi látkép
dunaújvárosi látkép
Parázs-Varázs Családi hétvége
Parázs-Varázs Családi hétvége
dunaújvárosi látkép
dunaújvárosi látkép
dunaújvárosi látkép
dunaújvárosi látkép
Sárkányhajózás
Sárkányhajózás
Motorcsónak verseny
Motorcsónak verseny
Aratók c. szobor
Aratók c. szobor
Duna-part
Duna-part
Bartók és Kodály a Petőfi ligetben
Bartók és Kodály a Petőfi ligetben
previous következő

Dunaújvárosi Járási Hivatal Társadalombiztosítási Osztály

Működési helye: 8000 Székesfehérvár, József A.u.42.
Osztályvezető: Tamási Krisztina
Telefon: 06-22-517-400
E-mail: tb.dunaujvaros@fejer.gov.hu

ügyfélfogadási idő: Hétfő: 8:00-16:00 és Szerda: 8:00-16:00

A Társadalombiztosítási Osztály illetékességi területéhez tartozó települések:

Dunaújváros, Adony, Baracs, Belloiannisz, Besnyő, Daruszentmiklós, Előszállás, Iváncsa, Kisapostag, Kulcs, Mezőfalva, Nagyvenyim, Nagykarácsony, Perkáta, Pusztaszabolcs, Rácalmás
Alap, Alsószentiván, Cece, Hantos, Igar, Mezőszilas, Nagylók, Sárbogárd, Sáregres, Sárkeresztúr, Sárszentágota, Vajta

A Társadalombiztosítási Osztály feladatai:

öregségi nyugdíj (öregségi teljes, öregségi résznyugdíj, nők kedvezményes öregségi nyugdíja)  hozzátartozói nyugellátások ( özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj), korhatár előtti ellátás, átmeneti bányászjáradék, táncművészeti életjáradék, baleseti járadék, rokkantsági járadék megállapítása, valamint hivatalból és kérelemre induló adategyeztetési eljárás lefolytatása.

Az ellátásokról, valamint az adategyeztetési eljárásról bővebben az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapján a www.onyf.hu  oldalon olvashatnak az ügyintézés menőpont alatt.

Az igénybejelentéshez szükséges formanyomtatványok a  www.onyf.hu honlapon a Nyomtatványok – Nyomtatványtár- Ugrás a nyomtatványtárra útvonalon érhető el.

Nyugdíjbiztosítási adategyeztetés:

A nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás célja, hogy az ügyfél a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban található valamennyi bejelentési adatáról tájékoztatást kapjon, továbbá, hogy az esetlegesen hiányos, téves adatok javítására, törlésére, beszerzésére is sor kerüljön. Az eljárás kérelemre kizárólag elektronikus úton indítható. A kérelmet az ügyfélkapu regisztrációval rendelkező személyek az erre a célra rendszeresített nyomtatvány letöltésével nyújthatják be.

Öregségi nyugdíj:

Az öregségi nyugdíj olyan saját jogú nyugellátás, amely meghatározott életkor (öregségi nyugdíjkorhatár) elérését követően és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén jár a biztosítási jogviszonyban nem álló személy részére. A jogosultsági feltételeknek együttesen kell teljesülniük. 

A társadalombiztosítási öregségi nyugdíj típusai:

  • öregségi teljes nyugdíj,
  • öregségi résznyugdíj,
  • nők kedvezményes öregségi nyugdíja

Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár az 1952. január 1-je előtt születetteknél – nők és férfiak számára – egységesen a 62. betöltött életév.

Az öregségi nyugdíjkorhatár :

  • aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév,
  • aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév,
  • aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap ,
  • aki 1957-ben született, annak a betöltött 65. életév.

 Az igénylő azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes-, vagy résznyugdíjat megállapítják, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban

  • sem Magyarországon,
  • sem – a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetében – EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is
  • sem – a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) – a szerződő államban nem állhat.

Az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati időt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.

Öregségi résznyugdíjra jogosult az a személy, aki húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.

Hozzátartozói nyugellátások

Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat ideiglenes özvegyi nyugdíj és özvegyi nyugdíj illeti meg.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek) a 60 %-a, amely az elhunytat a halál időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette, vagy megillette volna.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az általános szabály szerint egy évig folyósítható.

Ettől eltérően, ha az özvegy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult másfél évesnél fiatalabb gyermeket tart el, az özvegyi nyugdíj az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig, illetőleg fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén a gyermek harmadik életéve betöltésének napjáig jár.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult,

aki a jogszerző halálakor

  • betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, vagy
  • megváltozott munkaképességű (egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos), vagy
  • házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

Özvegyi nyugdíjra jogosult az is, aki esetében a fenti feltételek valamelyike

  • házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül,
  • a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül bekövetkezik.

Az özvegyi nyugdíj mértéke:Ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte vagy megváltozott munkaképességű, de saját jogú nyugellátásban nem részesül, az özvegyi nyugdíj 60 százaléka annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette volna.

Ha az özvegy egyidejűleg saját jogú nyugellátásban korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban is részesül, vagy a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartása címén került megállapításra az özvegyi nyugdíj, akkor az özvegyi nyugdíj a 30 százaléka annak az öregségi nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

A 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogú nyugdíjának összegére tekintet nélkül jár.

Árvaellátás:

Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is –, akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy a haláláig a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte.

Az árvaellátás a gyermek 16. életévének betöltéséig jár. Ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig folyósítható. Abban az esetben, ha a gyermek a jogosultság megszűnése előtt megváltozott munkaképességűvé válik, az árvaellátás az életkorára tekintet nélkül megilleti.

Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek) a harminc százaléka, ami az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

Hatvan százalékos mértékű árvaellátás illeti meg azt a gyermeket, akinek mindkét szülője elhunyt, vagy akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.

Korhatár előtti ellátás:

- az, aki 2011. december 31-éig az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez az 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.)  2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint szükséges életkort betöltötte, és szolgálati időt megszerezte, azzal, hogy a korhatár előtti ellátásra e pont alapján való jogosultság szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát is,

- az az 1953. évben született nő, aki 59. életévét betöltötte és a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerzett,

- az, aki a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2014. december 31-éig a Tny. vagy az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett, azzal az eltéréssel, hogy az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerinti egy év korkdvezményre - az egyéb feltételek teljesítése esetén - a bányász akkor is jogosult, ha a korkedvezményre jogosító munkakörben csak három évet töltött el,  

- az, aki 2011. december 31-éig a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte,

- az, aki 2011. december 31-éig az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett,

feltéve, hogy a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a korhatár előtti ellátás kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, átmeneti bányászjáradékra vagy táncművészeti életjáradékra nem jogosult, és a korhatár előtti ellátás kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.

A korhatár előtti ellátás igénybevételéhez az egyéni vállalkozói, vagy társas vállalkozói jogviszonyt meg kell szüntetni, illetőleg az egyéni vállalkozói jogviszonyt szüneteltetni kell, a társas vállalkozói jogviszonyban pedig a társas vállalkozás tevékenységében történő személyes közreműködést kell megszüntetni.

átmeneti bányászjáradék:

Átmeneti bányászjáradékra az a személy jogosult, aki

-  Magyarországon bányavállalkozónál föld alatti munkakörben

  • legalább huszonöt év figyelembe vehető szolgálati időt szerzett, vagy
  • legalább 5000 – szolgálati időként figyelembe vehető – műszakot töltött el azzal, hogy a mecseki ércbányászatban elért műszakszámnak az 1,67-szeresét, a mecseki szénbányászatban elért műszakszámnak pedig az 1,25-szörösét kell a műszakszám meghatározása során figyelembe venni,

-  az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be,

-  azon a napon, amelytől kezdődően az átmeneti bányászjáradékot megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és

-  azon a napon, amelytől kezdődően az átmeneti bányászjáradékot megállapítják, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban – az özvegyi nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások kivételével – nem részesül.

A 2012. január 1-je előtt megállapított bányásznyugdíjban részesülők közül azok részére, akik ellátásának megállapítására legalább 25 év föld alatti munkakörben eltöltött idő, vagy meghatározott föld alatt eltöltött műszakszám alapján került sor, a megállapított bányásznyugdíjat 2012. január 1-jétől – a 2012. januári nyugdíjemeléssel növelt összegben – nem korhatár előtti ellátásként, hanem átmeneti bányászjáradékként kell hivatalból továbbfolyósítani.

táncművészeti életjáradék

jogosultsági feltételek:

az aki a Magyar Nemzeti Balettnél, a Győri Balettnél, a Pécsi Balettnél, a Szegedi Kortárs Balettnél, a Magyar Állami Népi Együttesnél, a Magyar Nemzeti Táncegyüttesnél, a Duna Művészegyüttesnél és a Budapesti Operettszínháznál vagy ezek jogelődjeinél összesen legalább huszonöt éven át – ide nem értve a képzés idejét – magántáncosi vagy tánckari tevékenységet főfoglalkozásszerűen folytatott,

  • legalább huszonöt év szolgálati időt szerzett,
  • az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be,
  • azon a napon, amelytől kezdődően a táncművészeti életjáradékot megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és
  • azon a napon, amelytől kezdődően a balett művészeti életjáradékot megállapítják, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban – az özvegyi nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások kivételével – nem részesül.

Baleseti járadék:

Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében 13 százalékot meghaladó mértékű egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességűek ellátásai nem illetik meg, valamint nem a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 31. §-a, továbbá 32. § (4) bekezdése alapján részesül öregségi nyugdíjban.

Ezen kizáró rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a fentiekben meghatározott öregségi nyugdíjban részesülő személy üzemi balesete az öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően fennálló biztosítási jogviszonya alatt következett be. 

A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset (foglalkozási betegség) okozta egészségkárosodás fokától függően az alábbiak szerint alakul:

  1. fokozatban: 14-20 % mértékű egészségkárosodásnál                  a havi átlagkereset   8 %-a,
  2. fokozatban: 21-28 % mértékű egészségkárosodásnál                  a havi átlagkereset 10 %-a,
  3. fokozatban: 29-39 % mértékű egészségkárosodásnál                  a havi átlagkereset 15 %-a,
  4. fokozatban: 39 %-ot meghaladó egészségkárosodásnál              a havi átlagkereset 30 %-a.

Rokkantsági járadék

Az, aki a 25. életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 százalékos mértékű és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásban nem részesül..

Nem akadálya a rokkantsági járadék megállapításának, ha az igénylő fogyatékossági támogatásban részesül, illetve, ha az igénylő után családi pótlékot folyósítanak, továbbá az sem, ha a kérelmező munkaviszonyban, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

A rokkantsági járadékot az igénybejelentést megelőző 6. hónap első napjától, legkorábban azonban annak a hónapnak az első napjától lehet megállapítani, amelyben az igénylő a 18. életévét betöltötte.

  • Frissítve: 2017. január 31.