Amikor a magyar szabadságvágy a felszínre tört

Az ünnepségre a Bartók Kamaraszínház művészei készültek egy különleges előadással, majd Szeleczky Csaba, római katolikus káplán, helyettes plébános mondott beszédet. Ezt követően az önkormányzat, politikai és civil szervezetek, intézmények és magánszemélyek helyezték el koszorúikat, virágjaikat az 56-os hősök emlékművénél. Barta Endre jobbikos képviselő kezdeményezéséhez csatlakozva, Pintér Attila, az MSZP helyi szervezetének elnöke közösen helyezett el koszorút Barta Endrével.

A hagyományoknak megfelelően az önkormányzati ünnepség a színházban folytatódott, amelyen átadták a Dunaújvárosért Díjakat. Még az elismerések átadása előtt Chován Kálmán: Két magyar tánc című zongora négykezesét hallhatták a jelenlévők a Sándor Frigyes Zeneiskola két tanára, Dőr Gabriella és Matolcsi Katalin előadásában.

Ezután Cserna Gábor polgármester ünnepi beszéde következett.

„Devictus Vincit – Legyőzetve lenni”– idézte a polgármester, és mint mondta, ez a magyarság évszázados forradalmainak sorsszerű üzenete a magyar és az európai jelenkor számára. Ezt választotta jelmondatául Mindszenty József, Magyarország utolsó hercegprímása 1944-ben, püspökké avatásakor. Jelmondata az 1956-os, legyőzetve is győztes magyar forradalomra és szabadságharcra mélyen igaz.

-Különös megtiszteltetés minderről az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulóján beszélni. Szabadságharcaink körülményei, évszázadonként változtak, ám kiváltó okuk soha. A kiváltó ok mindig a nemzeti önrendelkezés, a szabadság, az igazság iránti vágy. Gondoljunk csak Rákóczi fejedelem kurucainak, Kossuth honvédjeinek küzdelmére. Ma már tudjuk, hogy forradalmaink sorában az 1956-os volt a leginkább legyőzetésre ítélt. Az egyik világpolitikai pólus, a szovjet, vérbe fojtotta a magyarok szabadságvágyát. A másik világpolitikai pólus, a Nyugat, amely önmagát a szabadság megtestesítőjének szerette nevezni, cserbenhagyott minket– mondta a polgármester.

Azzal folytatta, hogy van, amikor a legreménytelenebb dolgok a legreményteljesebb módon valósítják meg önmagukat. 1956. október 23-án a magyar szabadságvágy a felszínre tört, tizenhárom napra államszervező erővé vált, majd újra, évtizedeken át a lelkek mélyében élt tovább.

-A forradalom után, a kommunista-szocialista uralom évtizedeiben tudatosan rombolták a magyarok nemzeti identitását, összetartozását. Amikor már elvesztettük volna képességünket a nemzet igenlésére, a szabadság és igazságosság akarására, 1990-ben visszakaptuk a cselekvés lehetőségét. Hiszek abban, hogy az 1956-ban tankokkal eltaposott szabadságharcunk győzelme a mi időnkben, a mai magyarok idejében teljesedik be. Hiszek abban, hogy a nemzeti szabadság és az igazság kötelékei ismét egybefonhatóak. Hiszek abban, hogy csak ezek az erős kötelek tudják összefogni a magyar nemzetet, és megerősíteni a Magyar Hazát– hangsúlyozta Cserna Gábor, majd hozzátette, ez volt az értelme az 1990-ben történt rendszerváltoztatásnak, és ezt a célt szolgálja 2010 óta a magyar, köztük a dunaújvárosi választópolgárok kétszeri felhatalmazása alapján végzett és még elvégzendő kormányzati és önkormányzati munka is.

-Rákóczi kurucai, Kossuth honvédei, az '56-os pesti srácok, ’56 hősei nemcsak mitikus szimbólumai és hősei a magyar szabadságnak, hanem a mi törekvéseink sikerének előkészítői is– tette hozzá a polgármester.

Kitért arra is, hogy történelmileg téves, politikailag hazug és a magyarságot mélyen sértő kísérlet az, ha az 1956-os menekültek és az Európát ostromló bevándorlók között párhuzamot szeretnének vonni. Mert az 1956-os menekültek Európától az Egyesült Államokon keresztül Ausztráliáig integrálódni akartak és tudtak az őket befogadó társadalmakba, menekültként nem sértették meg a befogadó országok törvényeit, sőt, betartották azokat.

Cserna Gábor arról is beszélt, hogy az október 2-i népszavazáson arról mondhattunk véleményt, hogy „fejet hajtunk-e a Brüsszelből irányított kötelező betelepítési kvótának, vagy mi magunk döntünk a sorsunkról”. Mint mondta, 1990 óta, a magyar demokrácia kezdetétől fogva egyetlen népszavazáson sem volt ennyi egy irányba mutató akarat. 3 millió 300 ezer polgár mondott nemet Brüsszelnek, amely tényt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezért az Országgyűlés az alaptörvényben rögzíti, hogy a magyarokra senki sem kényszeríthet semmilyen betelepítési kvótát, és csakis a Magyar Országgyűlés döntheti el, kikkel akarunk együtt élni, mindezt úgy, hogy az alkotmánymódosítás az európai jogrendszer keretein belül maradjon.

-Azért kell ezt megtennünk, mert a felső korlát nélküli kötelező kvóta tönkre teheti azokat az eredményeket, amelyeket elértünk. Elveheti, lerombolhatja mindazt, amiért megdolgoztunk. Európa nem átjáróház, Magyarország sem az, ahogyan Dunaújváros sem! Mi nem akarunk bűnözőket, nem akarunk terrorcselekményeket. Meg akarjuk védeni polgáraink biztonságát és az elért eredményeinket. Itt helyben is, ahol fejlődő városunk minden eddiginél nagyobb lehetőséget kapott a „Modern Városok Program” dunaújvárosi fejezetének aláírásakor, hiszen a kormánnyal karöltve megmutathatjuk, hogy ebben a városban igenis van jövő, van perspektíva. A mai napon, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján emlékezzünk hálával hőseinkre! Adózzunk kegyelettel a múltnak, merítsünk belőle erőt és önbizalmat a jelenben szükséges helytálláshoz, hogy reményt adhassunk a jövőnek. Isten adja, hogy méltóak lehessünk erre!– zárta gondolatait a polgármester.

Az ünnepi beszéd után a Dunaújvárosért Díjak átadása következett. Ez az elismerés azon személyeknek és közösségeknek adományozható, akik Dunaújvárosban, illetve Dunaújvárosért maradandót alkottak, tettek. A közgyűlés idén dr. Tiszamarti Sámuel Miklósnak, Tóth Imrének és Móricz Zoltánnénak adományozta az elismerést.

Dr. Tiszamarti Sámuel Miklós az általános iskolát Dunaegyházán, középiskolai tanulmányait Dunaföldváron végezte. A Szegedi Orvostudományi Egyetem elvégzését követően 1976-ban avatták doktorrá. Pályafutását a dunaújvárosi kórház fül-orr-gégészeti osztályán kezdte és 1978-ban sikeres fül orr-gégészeti szakvizsgát tett. 19 évet töltött az osztályon, majd elhagyta a kórházat és új területen igyekezett kibontakoztatni tehetségét. Az ISD Dunaferr Zrt-nél 1995 óta dolgozik foglalkozás-egészségügyi orvosként, 1996-ban audiológiából, 1997-ben foglalkozás-egészségügyből szakvizsgázott. Főorvosnak 1999-ben, majd intézetvezető-főorvosnak 2002-ben nevezték ki. 2009-ben pedig a háziorvosi rezidensi vizsgáját is eredménnyel zárta. Szakmai felkészültsége, kimagasló tevékenysége mindenki számára példaértékű. Kollégáival lojális és következetes. Nyugdíjazását követően jelenleg is aktívan dolgozik, családja és öt unokája teszi még boldogabbá a mindennapjait.

Dunaújváros közgyűlése, a több évtizedes kimagasló és példaértékű szakmai tevékenysége, a közösségért végzett maradandó munkája, és emberi nagysága elismeréseként a „Dunaújvárosért Díjat” dr. Tiszamarti Sámuel Miklós részére adományozta.

Tóth Imre neve az elmúlt években összeforrt a dunaújvárosi sporttal, a dunaújvárosi labdarúgással. Dunaújváros sportjának fejlesztése érdekében végzett szakmai tevékenysége nem csak a labdarúgás terén, hanem más sportágak területén is elismerésre méltó, nagyszerű kapcsolatot ápol a város szinte valamennyi sportágának vezetőivel és sportolóival. Tóth Imre, aki nagyszerű sportember és igazi közösségért felelősséget vállaló vezető, Dunaújváros jó hírnevét öregbíti nemzetközi és hazai porondon egyaránt, értékeket közvetít és ad át a fiatalabb generáció számára. A Dunaújvárosi Labdarúgó Szövetség Társadalmi Felelősségvállalás Bizottságának vezetőjeként számtalan jótékony akciót kapcsolt össze a sporttal és vitt sikerre, de koordinálja a Női Bizottság elnökeként a hölgyek kispályás bajnokságát is, és nagyszerűen működteti a Carissa Sportegyesületet is. A város sportéletének fejlesztése, sporthagyományok teremtése, emlékezetes rendezvények megálmodása és létrehozása, valamint az egészséges életmód iránt mutatott motiváló tevékenysége a helyi közösséget szolgálja.

Dunaújváros sportéletében mutatott példamutató és lelkiismeretes aktivitása, a közösségért végzett kiemelkedő színvonalú tevékenysége révén, méltán érdemelte ki városunk lakosságának megbecsülését, melynek elismeréseként Dunaújváros közgyűlése a Dunaújvárosért díjat Tóth Imre részére adományozta.

Móricz Zoltánné az általános iskola elvégzését követően, már 14 évesen Dunaújvárosba utazott, hogy a választott fodrász szakmáját elvégezhesse. 1964-ben sikerrel zárta szakmunkás vizsgáját, és az akkori Vegyesipari Vállalatnál kezdett el dolgozni. Szeretett szakmáját azóta is, immár 54 éve töretlenül végzi. Számtalan szakmai továbbképzésen is részt vett, hogy vendégeinek mindig divatos frizurákat készíthessen. Oktatói képesítést és mestervizsgát is szerzett, így vállalta szakmunkástanulók gyakorlati képzését is. Móricz Zoltánné 20 évig dolgozott a Vegyesipari Vállalatnál fodrászként, ahol üzletvezető lett. 1982-ben aztán komoly elhatározás révén, belevágott a magánvállalkozás világába. Mintegy 30 éve a Dózsa György út állandó „Szépésze”, az Erzsébet Szépségszalonban. A Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara is elismerte a szakmában eltöltött mintegy 50 éves kimagasló színvonalú tevékenységét. Szakmai gyakorlata, széles vendégköre, közvetlen személyisége miatt a helyi fodrászok „ikonjának” nevezik. Nyugdíj mellett is dolgozik, a vendégei nagy örömére. Móricz Zoltánnét, Erzsikét szinte mindenki ismeri a városban, nyitottsága és kedvessége áthatja tevékenységét!

Dunaújváros közgyűlése a városunkban végzett több évtizedes lelkiismeretes és a közösség számára példaértékű tevékenységének elismeréseként a „Dunaújvárosért Díjat” Móricz Zoltánné részére adományozta.

A díjazottak tiszteletére a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes tolmácsolásában Lengyel Szabolcs Párcsere című szilágysági koreográfiáját láthatta a közönség, mellyel a Veszprémi Táncfesztiválon arany minősítést és koreográfiai különdíjat is nyert az együttes.

link: https://dunaujvaros.com/hirek/201610/amikor_a_magyar_szabadsagvagy_a_felszinre_tort