16. § (2) Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában, illetőleg a helyben szokásos - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - módon ki kell hirdetni.

91. § (5) Az önkormányzat a költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak külön jogszabályban meghatározott körét legalább évente a helyben szokásos módon közzéteszi.

84/A. § (1) Ha a munkavállaló

a) a teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatás, illetve

b) a foglalkoztatás határozatlan időtartama

vonatkozásában kezdeményezi a munkaszerződés módosítását, a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva – jogos érdekére, így különösen a munkaszervezés körülményeire, a gazdaságos működés és a munkakör betöltésének feltételeire tekintettel – dönt a módosításra vonatkozó ajánlat elfogadásáról. A munkáltató a döntéséről tizenöt napon belül írásban köteles a munkavállalót tájékoztatni.

(2) A munkáltató az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás elősegítése érdekében köteles a helyben szokásos módon, megfelelő időben a munkavállalókat tájékoztatni azokról a munkakörökről, ahol az (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározottak szerinti munkaszerződés módosítására lehetőség van.

 143. § (4) A teljesítménykövetelményt és a teljesítménybér-tényezőket alkalmazásuk előtt írásban közölni kell a munkavállalóval. Írásbeli közlésnek minősül a tájékoztatás helyben szokásos módon történő közzététele.

(06.01-08.31.)

14/A

(2) A munkáltató az Mt. 84/A. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően a helyben szokásos módon köteles tájékoztatni a köztisztviselőket azokról a munkakörökről, amelyeknél – köztisztviselői kezdeményezés esetén – a kinevezés módosításával részmunkaidő köthető ki.14/A. § (2) A munkáltató a helyben szokásos módon köteles tájékoztatni a köztisztviselőket azokról a munkakörökről, amelyeknél a kinevezés módosításával részmunkaidő köthető ki.

20/A. § (1) Közalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthető. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. A pályázatot – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezési jogkör gyakorlója írja ki. Ha a pályázat kiírása nem kötelező, a munkáltató dönthet arról, hogy a munkakör, illetve a beosztás betöltése pályázat alapján történik.

(4) A pályázati felhívást a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (a továbbiakban: KSZK) internetes oldalán kell közzétenni. Emellett a pályázati felhívást, valamint a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszony keretében pályázat nélkül betölthető munkakört és a kinevezés feltételeit (a továbbiakban: álláshirdetés)

a) ha a fenntartó önkormányzat, a székhelyén,

b) ha a fenntartó önkormányzati társulás, a társulásban részt vevő önkormányzatok székhelyén is, továbbá

c) a munkáltató a székhelye és telephelye szerinti településen

a helyben szokásos módon köteles közzétenni. Végrehajtási jogszabály hivatalos lapban vagy egyéb módon való közzétételt is előírhat. Ebben az esetben, továbbá az a)–c) pontban foglalt esetekben meg kell jelölni a pályázati felhívás KSZK honlapján való közzétételének időpontját. A pályázat benyújtásának a határideje a pályázati felhívásnak a KSZK honlapján való elsődleges közzétételétől számított tizenöt napnál – a munkáltató vezetésére kiírt pályázat esetén harminc napnál – rövidebb nem lehet. Álláshirdetés esetén e határidőket az a) pont alapján történő közzétételtől kell számítani.

15/A. § (1)Az államháztartás alrendszereiből nyújtott, nem normatív, céljellegű, működési és fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat a támogatást odaítélő szervezet vagy irányító szerve hivatalos lapjában vagy honlapján közzé kell tenni, legkésőbb a döntés meghozatalát követő hatvanadik napig.

Honlapon történő közzététel esetén legalább öt évig biztosítani kell az adatok hozzáférhetőségét. Helyi önkormányzat esetében hivatalos lap vagy honlap létesítése – e kötelezettség teljesítésével összefüggésben – nem kötelező, a közzétételre ilyen esetben a helyben szokásos módon kerül sor. Az állami, önkormányzati támogatási programokról szóló jogszabályok megállapíthatják a nyilvánosságra hozatal részletes szabályait, és hatvan napnál rövidebb határidőt is meghatározhatnak.

3. § (1) A földkiadó bizottság megválasztása céljából a szövetkezet székhelye szerint illetékes települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) jegyzője e törvény hatálybalépését követő tizenöt napon belül összehívja a részarány-földtulajdonosok közgyűlését (részközgyűléseit). A közgyűlésen minden tulajdonost egy-egy szavazat illet meg.

(2) A tulajdonosokat a közgyűlés összehívásáról a helyben szokásos módon, hirdetmény útján és lehetőleg írásban is értesítik. Nem helyben lakó tulajdonosokat országos, illetve megyei napilapban történő közzététel útján is értesíteni kell.

 4/B. § (2)

Az (1) bekezdés b) pontja szerinti határozatot közölni kell a mezőgazdasági igazgatási szervvel. Az önkormányzat jegyzője a határozatról és annak az (5) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeiről a helyben szokásos módon, hirdetmény útján értesíti a részarány-földtulajdonosokat.

122/C. § (1) Szerződéses szolgáltatások esetén, az állami fenntartó, illetve az önállóan gazdálkodó intézmény vezetője pályázatot ír ki a lebonyolításra. A pályázat szövegét a helyben szokásos módon, valamint egy országos napilapban közzé kell tenni.

79. § (1) Az önkormányzatnak rendelete megalkotása előtt a bérlők és a bérbeadók településen működő érdekképviseleti szervezetének véleményét ki kell kérnie. A rendelettervezetről a helyben szokásos módon hirdetményt kell közzétenni, amelyben határidő kitűzésével fel kell hívni az érdekképviseleteket véleményük közlésére.

40. §

(11) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék [Kt. 60–61. §] és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat [Kt. 63. §] véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

66. §

A kötelező felvételt biztosító iskola a jelentkező felvételét, átvételét – feltéve, hogy lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye a körzetében található – nem kötheti felvételi követelmény teljesítéséhez. Az e bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell akkor is, ha a többcélú közoktatási intézmény az általános iskola feladatait is ellátja.

81. §

(7)A közoktatási megállapodást a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

104. §

(6) A fenntartó a honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon köteles nyilvánosságra hozni a nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelését.

98. §

(4) A miniszterek évente — december 31-ig — a következő évre tervezett környezettel kapcsolatos jogszabályaik cím szerinti jegyzékét megküldik a miniszternek, aki azt közzéteszi a tárca hivatalos lapjában. A települési önkormányzatok az általuk kiadni szándékozott ilyen jogszabályokról a helyben szokásos módon adnak tájékoztatást.

5. § (1) A polgármester (a főpolgármester), megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) a 4. § (2) bekezdésének a)–d) pontjaiban foglalt helyzet fennállásáról – ha ilyet korábban a képviselő-testület létrehozott – a pénzügyi bizottságot haladéktalanul tájékoztatja, és a képviselő-testületet, illetve a közgyűlést (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) 8 napon belül összehívja. A képviselő-testület a fizetési kötelezettségek rendezésére határozatot hoz, vagy felhatalmazza a polgármestert az adósságrendezési eljárás azonnali kezdeményezésére.

(2) Ha a 4. § (2) bekezdés a)–b) pontjában megjelölt helyzet az esedékességet követő 90. napon, illetve a c)–d) pontban megjelölt helyzet a bekövetkezését követő 30. napon is fennáll, a polgármester – a képviselő-testület döntése alapján – 8 napon belül köteles az adósság rendezési eljárást kezdeményezni. Erről egyidejűleg a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatja.

(3) Az adósságrendezési eljárás megindítása iránti kérelemhez csatolni kell

a) a polgármester megbízó levelének másolatát;

b) a ki nem elégített követelésre vonatkozó okiratokat, amelyekből a követelés jogcíme, esedékessége (lejáratának időpontja) megállapítható, továbbá a Cégközlönyben való közzétételéért fizetendő költségtérítés befizetésének igazolását;

c) az (1) bekezdés alapján összehívott képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét és az ahhoz kapcsolódó előterjesztéseket, valamint a képviselő-testület határozatát.

(4) Ha a polgármester vagy az ülés levezetésére megválasztott levezető elnök az Ötv. 12. § (2) bekezdésében meghatározott bármely kötelezettségét nem teljesíti, a bíróság – esetenként – ötszázezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja.

(5) Az adósságrendezési eljárás megindításáról a polgármester az eljárás bíróság előtti kezdeményezésével egyidejűleg tájékoztatja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet.

10. §

(3) A polgármester gondoskodik arról, hogy a hitelezőknek szóló felhívás a végzés Cégközlönyben való közzétételét követő 15 napon belül legalább két országos napilapban is megjelenjen. Ezt a felhívást a helyben szokásos módon is ki kell hirdetni. A felhívásban a hitelezői igény bejelentésére nyitva álló határidőt a (2) bekezdés e) pontja alapján pontosan meg kell határozni. A közzététel megtörténtét a bíróságnál 3 napon belül igazolni kell.

25. § (1) Védetté nyilvánításra bárki javaslatot tehet.

(7) A természeti terület védetté nyilvánításának előkészítése során az előkészítést végző – az érdekeltek álláspontjának megismerése érdekében – egyeztető megbeszélést és a szükséghez képest helyszíni szemlét tart, amelyre – a kitűzött időpont előtt legalább 15 nappal – meghívja az (1) bekezdésben említett javaslattevőt, valamennyi érdekelt hatóságot, továbbá mindazokat, akikre a védetté nyilvánításból jogok vagy kötelezettségek hárulnak, illetőleg akik jogos érdekét a védetté nyilvánítás közvetlenül érinti. Jelentős számú érdekelt esetén a meghívás történhet hirdetménynek a helyi önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével vagy más, helyben szokásos módon történő közhírré tétele útján is.

11. § (2) Új alaptérkép készítésének előkészületi munkálatairól az állami alapadatok kezelésére jogosult szervek által feljogosított felmérő értesíti a települési önkormányzatot, amely azt a helyben szokásos módon kihirdeti.

97. § (1) Az e törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátást vagy egyes körülhatárolható és elkülöníthető feladatok ellátását a helyi önkormányzat, valamint az állami szerv nem állami szervvel kötött ellátási szerződés útján is biztosíthatja.

Az ellátási szerződés létrejöttét a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

9. § 

 (6) A véleményezési eljárás befejezése után a településrendezési eszközöket az elfogadásuk előtt – a (3) és (4) bekezdés alapján beérkezett, de el nem fogadott véleményekkel és azok indoklásával együtt – a polgármesternek (főpolgármesternek) legalább egy hónapra a helyben szokásos módon közzé kell tennie azzal, hogy az érintettek a közzététel ideje alatt azokkal kapcsolatban észrevételt tehetnek, továbbá meg kell küldenie szakmai véleményezés céljából:

a) a főváros, a fővárosi kerület, a megyei jogú város igazgatási területének egészére egyszerre készített szabályzatot és terveket a jogszabályban meghatározott állami főépítész (a továbbiakban: állami főépítész) útján a miniszternek, a fejlesztési koncepciókat a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszternek

b) egyéb szabályzatot és terveket az állami főépítésznek.

A miniszter 90, az állami főépítész 30 napon belül, a 9/A. § szerinti esetekben 15 napon belül adhat véleményt; ha e határidőn belül nem nyilatkozik, úgy véleményét egyetértőnek kell tekinteni. A véleményt a döntésre jogosult testülettel ismertetni kell.

6. §

(4) A választási bizottság tagjainak és a választási iroda vezetőjének nevét, a választási szervek hivatali helyiségének címét a helyben szokásos módon, illetőleg az országgyűlési egyéni választókerületi és a területi választási bizottság tagjainak nevét a fővárosi, megyei közgyűlés hivatalos lapjában is, az Országos Választási Bizottság adatait pedig a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

10. §

(2) A két vagy több szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási iroda vezetője kijelöli azt a szavazókört, ahol azok a választópolgárok szavazhatnak, akiknek lakcíme a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabály értelmében csak az adott település megnevezését tartalmazza, illetőleg akik igazolással rendelkeznek. Ha a településen két vagy több választókerület van, a helyi választási iroda vezetője az általa kisorsolt választókerületbe tartozó szavazókört jelöl ki. A szavazókör kijelöléséről szóló döntést a választás kitűzését követő 5. napig az Országos Választási Bizottság internetes honlapján és a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

14. §

(1) A névjegyzéket a szavazás napja előtt 46 nappal – öt napra – közszemlére kell tenni, és ennek idejét a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A választópolgárokat a névjegyzékbe vételükről legkésőbb a szavazás napja előtti 45. napig értesítő megküldésével kell tájékoztatni.

89. §

(13) A tartózkodási hely szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a választási eredmény megállapítását követő nap 24:00 óráig - a személyes adatok kivételével - a helyben szokásos módon közzéteszi a választói névjegyzék azon adatait, amelyek alapján egyértelműen megállapítható, hogy az adott választókerületben hányan szavaztak igazolással.

102. §

(1) A helyi választási iroda vezetője a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása évének január 1-jei lakosságszáma alapján február 15-ig meghatározza és a helyben szokásos módon közzéteszi a települési önkormányzat képviselő-testülete megválasztható tagjainak számát.

133. §

(3) A helyi, illetőleg a területi választási iroda vezetőjének az aláírásgyűjtő ív hitelesítésével kapcsolatos döntését a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

142. §

A népszavazás elrendeléséről és a népszavazás időpontjának kitűzéséről szóló határozatot az önkormányzat hivatalos lapjában, illetve a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

79. §

(3) A közművelődési megállapodást a helyben szokásos módon kell közzétenni.

 83. §

(2) A Tanács megalakítását célzó határozatokat a település jegyzőjéhez kell benyújtani, aki azokat a helyben szokásos módon teszi közzé. A közzétételtől számított 30 napon belül az (1) bekezdésben foglaltak szerint további szervezetek nyújthatják be a jegyzőhöz csatlakozási szándékot tartalmazó határozataikat.

(11) A jegyző a Tanács tagjaira, szervezeti és működési rendjére, illetve megszűnésére vonatkozó dokumentumokat

a) a változás bejelentését követő 15 napon belül a helyben szokásos módon közzéteszi,

b) hivatali időn belül a település lakossága számára betekintésre rendelkezésre bocsátja.

14. §

(2) A védelem alá vonni tervezett lelőhely régészeti védőövezetéhez tartozó ingatlanok tulajdonosait a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításáról a hatóság megkeresésére az érintett ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat a helyben szokásos módon (hirdetmény útján) értesíti.

29. §

(3) A védelem alá vonni tervezett műemléki jelentőségű területen és műemléki környezetben álló ingatlanok tulajdonosait a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításáról a hatóság megkeresésére az érintett ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat a helyben szokásos módon (hirdetmény útján) értesíti.

29. §

(6) Ha törvény vagy kormányrendelet további értesítési formát nem állapít meg, a hatásterületen élő ügyfeleket és a 15. § (5) bekezdés alapján ügyfélnek minősülő szervezeteket az eljárás megindításáról hirdetményi úton kell értesíteni. Az értesítés közhírré tehető.

63. §

(2) A közmeghallgatás helyéről és idejéről a hatóság – ha jogszabály másként nem rendelkezik – három nappal korábban hirdetményi úton, továbbá közhírré tétel útján értesíti az érintetteket.

1. §

(2) Az e törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett közalapítvány (a továbbiakban: közalapítvány) működésére a Ptk. alapítványra vonatkozó rendelkezéseit az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:

f) A közalapítvány alapító okiratának módosítását (módosítással egybeszerkesztett szövegét) a Magyar Közlönyben, illetve az önkormányzat hivatalos lapjában – ennek hiányában a helyben szokásos módon – közzé kell tenni.

15. §

(1) A kárpótlás termőföldben történő biztosítása érdekében a szövetkezet vagy jogutódja (a továbbiakban: szövetkezet) a 12. § (4) bekezdésében említett értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a 16—18. §-okban foglalt rendelkezéseknek megfelelően kijelöli azt az e törvény kihirdetése napján a tulajdonában vagy használatában álló termőföldterületet, amelyet a 2. számú mellékletben felsorolt jogszabályok alapján szerzett meg. Amennyiben a szövetkezet a kijelölési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az e törvény alapján megszerzett, s a tulajdonában vagy használatában lévő termőföld mennyiség teljes egészében kijelöltnek tekintendő.

(2) Az (1) bekezdés alapján kijelölt termőföldterületre a kárpótlásra jogosultakat vételi jog illeti meg.

26. § A 15—18. §-ok alapján kijelölt, s a szövetkezet által árverésen értékesített termőföld ellenértékeként megszerzett kárpótlási jegyeket a szövetkezet a 7. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően felhasználhatja, kivéve a használatában lévő állami tulajdonú termőföld értékesítése ellenében megszerzett kárpótlási jegyeket.

1. § A jegyző látja el:

d) a Kormány által kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szervként az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 18. § (6) bekezdésében leírt, a méhállományok tartási helyének, illetve vándoroltatásának nyilvántartásba vételével,

kapcsolatos — külön jogszabályban meghatározott — feladatokat.

4. §

(2) Ha az önkormányzati intézmény ellátási területe csak a fenntartó székhelye szerinti település lakosságára terjed ki, a térítési díjról szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon a települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző közzéteszi.

(3) Ha az önkormányzati intézmény ellátási területe több települési önkormányzat működési területére terjed ki, az intézményt fenntartó önkormányzat jegyzője az intézményi térítési díjról értesíti a megyei (fővárosi) önkormányzat főjegyzőjét, aki a (2) bekezdésben foglaltak szerint gondoskodik a lakosság, valamint az érintett önkormányzatok tájékoztatásáról. Ha az önkormányzati intézmény ellátási területe több megyére vagy az ország egész területére kiterjed, az intézményt fenntartó önkormányzat jegyzőjének kezdeményezésére az intézményi térítési díj összegét Szociális Közlönyben közzé kell tenni. Intézményi társulás és többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény, szolgáltató esetében a tájékoztatási kötelezettséget a társulás székhelye szerinti jegyző teljesíti.

(4) A (2) és (3) bekezdés rendelkezései értelemszerűen irányadók akkor is, ha az intézményt ellátási szerződés alapján nem állami szerv tartja fenn.

23. § (2) A kitelepítésről szóló felhívást a helyben szokásos módon (hangosbemondó, hírvivő, falragaszok stb.) vagy rádió-, televízióközlemény útján kell közzétenni.

4. § (1) Az intézményi térítési díj összegéről a jegyző az intézmény ellátási területén élő lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatja.

7. § (2) A zajövezeteket ábrázoló térképeket és kijelölésre vonatkozó egyéb dokumentumokat az érintett önkormányzat jegyzőjének a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

19. § (3) Amennyiben a Tv. 10. §-ának (2) bekezdése szerint a temetőt, illetve a temetési helyet megszüntetik, a megszüntetést megelőzően azt hirdetményben, továbbá három alkalommal, legalább egy országos és egy területi napilapban - egyházi (felekezeti) temetőnél az egyház (felekezet) lapjában és a helyben szokásos módon is - közzé kell tenni úgy, hogy a hirdetmény kifüggesztése és az első közzététel a megszüntetés előtt legalább 6 hónappal, a továbbiak pedig kéthavonként történjenek.

15. § A Ktv. 61. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvános adatokat a közigazgatási szerv hivatalában az ügyfelek eligazítása, illetve a köztisztviselők azonosítása céljából erre alkalmas módon köteles közzétenni. Biztosítania kell továbbá, hogy a köztisztviselőkkel való hivatali kapcsolatfelvételhez szükséges egyéb adatok (hivatali telefonszámok) is hozzáférhetők legyenek. Ezen túlmenően a közigazgatási szerv a nyilvános adatokat a helyben szokásos módon is közzéteheti.

11. § (5) Az intézkedési terv készítésére kötelezett önkormányzat helyben szokásos módon köteles tájékoztatni az érintett közvéleményt

a) az intézkedési tervet megalapozó, elfogadott, az adott területre vonatkozó stratégiai zajtérképek megtekintésének lehetőségéről (helyéről, idejéről)

b) az intézkedési tervjavaslat tartalmáról, valamint az abban foglalt célokról.

3. § (4) A felügyelőség a közlemény közzétételével egyidejűleg megküldi a közleményt, a kérelmet és mellékleteit a tevékenység telepítési helye szerinti település, és a feltételezetten érintett települések jegyzőjének, aki haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodik a közlemény közterületen, és a helyben szokásos egyéb módon történő közhírré tételéről. A közleményben szerepelnie kell annak is, hogyan lehet helyben betekinteni a kérelembe és mellékleteibe. A jegyző a közlemény közhírré tételét követő öt napon belül tájékoztatja felügyelőséget a közhírré tétel időpontjáról, helyéről, valamint a kérelembe és mellékleteibe való betekintési lehetőség módjáról.

1/A. § (1) Az 1/B. mellékletben megjelölt építésügyi hatósági hatáskör – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – e rendelet erejénél fogva megszűnik azon a napon, amelyen

a) az elsőfokú építésügyi hatósági hatáskör ellátásához szükséges, e rendelet 4–8. §-ában foglalt valamely feltétel megszűnik, vagy

b) az 1/C. § (2) bekezdés c) pontjában, illetve az 1/C. § (3) bekezdés b) vagy d) pontjában meghatározott tény bekövetkezik.

(3) A jegyző

a) az elsőfokú építésügyi hatósági hatáskör ellátásához szükséges, e rendelet 4–8. §-ában foglalt valamely feltételnek, és ezáltal az építésügyi hatósági hatáskör megszűnésének a tényét az építésügyi igazgatási társulások esetében haladéktalanul bejelenti a társulás valamennyi tagtelepülése képviselő-testületének, és kezdeményezi a társulási megállapodás felmondását, továbbá

b) az (1) bekezdés szerinti tényt 3 napon belül írásban – a jogosultság megszűnése határnapjának megjelölésével – bejelenti a miniszternek, az építésügyi hatósági hatáskört átvevő település jegyzőjének és a fővárosi és megyei kormányhivatalnak, valamint arról a település (körjegyzőség esetében a körjegyzőség települései, építésügyi igazgatási társulás esetében a tagtelepülések) lakosságát – a helyben szokásos módon – tájékoztatja.

5. § (1) A helyi választási iroda

c) fogadja a szavazatszámláló bizottságokba és a helyi választási bizottságba delegált tagok bejelentését, gondoskodik eskütételükről, a helyben szokásos módon közzéteszi a szavazatszámláló bizottságok és a helyi választási bizottság tagjainak továbbá a helyi választási iroda vezetőjének nevét, valamint a helyi választási iroda hivatali helyiségének címét;

Az állami tulajdonú belügyi szerv vagyonkezelésében álló lakóingatlanban lévő, illetőleg ahhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti szabályai

14. § (2) A pályázati hirdetményt a helyben szokásos módon legalább 15 napig kifüggesztve közszemlére kell tenni, illetőleg sajtó útján kell közzétenni.

Az állami tulajdonban és a belügyi szerv vagyonkezelésében álló lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése

38. § (1) Az elidegeníthető üres, illetőleg lakott lakást a helyi lakásügyi szerv vagy megbízottja a belügyi szervvel szolgálati jogviszonyban álló személyek részére a sajtóban és a helyben szokásos módon közzétett felhívás útján 30 napos jelentkezési határidővel és a pályázati feltételek ismertetésével meghirdeti.

39. §

(3) A pályázat eredményét a helyi lakásügyi szerv köteles nyilvánosan kihirdetni, a pályázókkal külön-külön írásban közölni, a megbízott részére megküldeni, továbbá a helyben szokásos módon közzétenni. A pályázat nyertesével az adásvételi szerződést a helyi lakásügyi szerv, a döntés meghozatalától szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül köti meg.

23. § (1) Az elidegeníthető üres, illetőleg lakott lakás elidegenítésére a költségvetési szerv vagy megbízottja pályázatot ír ki.

(2) A pályázati feltételeket a sajtóban és a helyben szokásos módon, harmincnapos jelentkezési határidővel meg kell hirdetni.

24. § (3) A pályázat eredményét a költségvetési szerv köteles nyilvánosan kihirdetni, a pályázókkal külön-külön írásban közölni, a megbízott részére megküldeni, továbbá a helyben szokásos módon közzé tenni.

4. §

(3) A javaslat alapján az igazgatóság elvégzi az ÉTT megvalósíthatósági elemzését e rendelet 3. számú melléklete szerinti tartalommal, és a létesítési eljárás megkezdéséről – de legkésőbb a javaslat beérkezést követő 90 napon belül – az igazgatóság tájékoztatja az érintett ingatlanok tulajdonosait (vagyonkezelőit), valamint hirdetményi úton – az érintett települési önkormányzat, az igazgatóság, valamint az illetékes megyei földművelésügyi hivatal (a továbbiakban: FM hivatal) a helyben szokásos módon – a nyilvánosságot.

5. § (2) A települési önkormányzatnak az igénybe vehető alapellátásokról tájékoztatnia kell a városi gyámhivatalt, valamint a lakosságot a helyben szokásos módon.

3. § (1) A HVI

a) a helyben szokásos módon, legkésőbb a szavazás kitűzését követő 5. napon közzéteszi, valamint a központi körzetesítő rendszerbe rögzíti a kijelölt szavazókör címét

(2) A HVI vezetője

f) fogadja az SZSZB-kbe megbízott tagok bejelentését, gondoskodik eskütételükről, a helyben szokásos módon közzéteszi az SZSZB-k tagjainak és a HVI vezetőjének nevét, valamint a HVI hivatali helyiségének címét