Torontáli Elemérné

Torontáli Elemérné, Anna néni 1927. június 08-án született Mátészalkán. Szabónak, majd varrónőnek tanult, de nem fejezhette be az iskolát, mert kitört a II. világháború, és őt is deportálták a családjával és a főnökével együtt. Szörnyű borzalmakon ment keresztül, a varroda dolgozói közül végül csak ő tért vissza. Leipzig mellől, májusban sikerült elszöknie a Junkers repülőgépgyárból. Anna néni 18 éves volt, amikor felszabadult. Árván maradtak, a zsidó szövetség összegyűjtötte, és Pestre vitte őket. A későbbiekben ott ismerkedett meg a férjével, akivel 48 évet éltek együtt.

Miután férjhez ment Dunaújvárosba költöztek, és itt kezdtek új életet. Anna néni bölcsödében kezdett el dolgozni és rövidesen lakást is kaptak. Három gyermekük született. Mivel az egyik lánygyermeke sokat betegeskedett elhatározta, hogy kiváltja az ipart. 1957 februárja óta folyamatosan dolgozik, és közben mindig alkalmazkodott ahhoz, amit a kor megkövetelt. A már majdnem 60 év alatt rengetegen megismerték és megszerették őt Dunaújvárosban, Anna néni pedig közel a 90 esztendőhöz is töretlen lelkesedéssel és hittel végzi munkáját, mellyel mindenki elégedett, a törzsvásárlók vissza-, visszajárnak hozzá. Fürdőruha, kötött holmi javítás, átszabás, nadrágfelhajtás, gomblyukazás, gombbehúzás ringlizés, patentozás, cipzárkocsi csere – áll a névjegyén, de valójában egy jó szót, kedves mosolyt is kap mindig, aki a problémájával Anna nénihez fordul. 

Egy, a közelmúltban megjelent újságcikkben így fogalmaz: „Igyekszem becsületesen, jól dolgozni, hogy jó hírnevem legyen. A munkámmal az embereken segítek és ez rám is visszahat. Segíteni kell az embertársainkat! Mi anno ezt tanultuk az iskolában. A zsidóiskolába, ahová jártam, be kellett vinnünk a kinőtt ruhát, a gazdagabb vitte a szegényebbnek az uzsonnát, mert már akkor azt tanították, nem tudhatjuk, mikor szorulunk mások segítségére.” Anna néni maga a történelem, tisztes koránál csak élettapasztalata, bölcsessége nagyobb, már csak ezért is megszívlelendő minden tanácsa. Éppen ezért Anna néni is megírta röviden emlékeit, gondolatait. De emléket állít a régi mestereinek is, akiktől a precíz, pontos munka becsületét tanulta meg, s akik nélkül gyökértelen fának hat az ember.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése, a városunkban végzett lelkiismeretes és a közösség számára példaértékű tevékenységének elismeréseként a „Dunaújvárosért Díjat” Torontáli Elemérné részére adományozta.