Pályázunk a világörökségi címre

Cserna Gábor arról beszélt, nemcsak polgármesterként, hanem történelemtanárként is fontosnak tartja a limes fejlesztését, megismertetését, és a turisztikai központ kialakítását.

A limes-rendszer a Római Birodalom védelmi vonalát jelentette. Bár a határvonala folyamatosan változott, a folyók menti elhelyezkedése állandó volt, a Rajna és a Duna mentén is fellelhető. A Duna 417 kilométeres magyarországi szakaszán végig megtalálhatók a rendszer maradványai, Dunaújvárosban (Intercisa) is. Magyarország pályázni kíván a világörökségi címre, a római kori limes fejlesztésére, amelyet a dunaújvárosi közgyűlés egyhangúan támogatott is. Cserna Gábor azt mondta, az már kijelenthető, hogy a római kori limes világörökség, de ahhoz, hogy hivatalos is legyen, pályázni kell a világörökségi címre. Magyarország más európai országokkal együtt adja be a pályázatát várhatóan ez év augusztusában, az elbírálás pedig 2020 előtt várható.

A turisztikai beruházásokat tartalmazó projekt részeként Dunaújvárosban három fejlesztést terveznek: egy látogatóközpont kialakítását, a kőtár műemléki és tájrekonstrukcióját, valamint egy edényégető kemence védőépületének kialakítását. Ez a kemence a Római körút 32-34. számú társasházak előtt, a föld alatt találhatók, ezeket szeretnék majd feltárni.

Menyhártné dr. Zsiros Mária szerint a program által egy olyan élménydús látogatóközpont épülhet, amely interaktív termekkel, kiállításokkal ismerteti meg az érdeklődőkkel a múltat. Elmondta, az ő feladata, hogy összegyűjtse egyrészt a térség turisztikai kínálatát, másrészt a partnereket, vállalkozásokat, szolgáltatókat, szállásadókat, múzeumokat, és mindazokat, akik lehetőséget látnak a komplex turisztikai program kialakításában, megvalósításában.

Ennek fontosságát erősítette meg Balsay István, a Fejér Megyei Önkormányzat tanácsadója. Mint mondta, az Európai Unió a támogatások felhasználhatóságát, prioritását megváltoztatja a következő pénzügyi ciklusban, és a helybéli fejlesztések helyett a több európai országra együttesen kiterjedő programokat részesíti előnyben. Éppen ezért, újabb stratégiai célokat kell megfogalmazni. Magyarországon ilyen fejlesztési pontot jelent a Duna. Balsay István hangsúlyozta, úgy kell fejleszteni a dunai infrastruktúrát, hogy a környezet ne sérüljön, és hogy illeszkedjen a hazai fejlesztési elképzelésekhez is. A cél az, hogy ismét felfedezzük a Dunát, és hogy a figyelem, az érdeklődés középpontjába kerüljön. Ezen dolgozik a Közép-Duna Mente Desztináció Menedzsment úgy, hogy szövetségeseket keres. Azt szeretnék elérni, hogy ez a régió is olyan kiemelt turisztikai pont legyen a kormány számára, mint például a Balaton, vagy Tokaj-Hegyalja, annak érdekében, hogy több forrást hívhassanak le turisztikai, infrastrukturális fejlesztésekre. Hozzátette, szervezett munkára van szükség, össze kell gyűjteni a lehetőségeket (szállások, kerékpáros túravonal, kastélyok, úthálózat, kirándulóhelyek), amelyekkel egy komplex turisztikai programot lehet összeállítani, és amely élményekben gazdag kikapcsolódást nyújthat a turisták, kirándulók számára.