A táncoló figurák makettje már elkészült

Már 2022-ben elindult a városlakók részéről az a kezdeményezés, hogy a város tánckultúrája előtt tisztelegve egy új köztéri szobor készüljön. A kezdeményezés mellé állt Rohonczi István is, aki vállalta a műalkotás elkészítését. A szobor elkészítésének és elhelyezésének költségeit részben önkormányzati támogatás, részben pedig adományok fedezik.

Minden készen áll, hogy megszülessen a szobor

A szakmai zsűri látta és támogatja az alkotást és a tervezett helyszínt is. Az alapkőletételen Barta Endre humán alpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket:

- Nagy öröm számomra, hogy eljutottunk idáig és ma itt azt látom, hogy ez az ügy sokaknak fontos. Mert a Wünsch házaspár előtti tisztelgés már üggyé nőtte ki magát városunkban. Ez a szobor persze nem csak és kizárólag nekik szól, de ők a legfőbb címzettjei, akik több évtizeden keresztül nevelték a fiatalokat. Az biztos, hogy a tánc fontossága megkérdőjelezhetetlen Dunaújvárosban. Gondoljunk csak a Vasasra, vagy a Szántó Péter fémjelezte tánc világversenyekre. De szerencsére hosszú a lista, így ez a szobor a helyi táncközösséget is fogja szimbolizálni. 

A tisztelet és a megbecsülés jelképe a szobor

A készülő táncoló figurák alapkőletételére meghívást kapott a város ikonikus táncpedagógus párja, Tomcsányi Éva és Wünsch László mesterek, akiket Martinkó Györgyné köszöntött, aki évek óta szorgalmazta, hogy megszülethessen ez a köztéri alkotás:

– Nagy öröm, hogy ma együtt lehetünk és azt gondolom, hogy ez a nap új fejezetet jelent Dunaújváros kulturális életébe, ami megerősíti elkötelezettségünket a művészetek iránt. Ez egy emlékmű lesz, ami kifejezi hálánkat és tiszteletünket azok felé, akik a táncművészetet Dunaújváros szívébe hozták. A Wünsch házaspár nem csak úttörő volt, hanem mentorok is, akik generációkra hatottak, befolyásolták az életüket.

Ember nagyságúak lesznek a táncoló figurák

A szobor elkészítését Rohonczi István szobrászművész vállalta magára, aki sokat gondolkodott azon, hogy hogyan hívja életre ezt a témát, ráadásul úgy, hogy alkalmazkodjon az alkotás a környezetéhez:

– A koncepció az, hogy nem egyszerűen a táncnak, hanem a tánctanításnak állítunk emléket. Táncot tanuló fiatal lányokat jelenítünk meg realisztikus stílusban. Itt vagyunk Dunaújváros közepén, a szocreál kellős közepén, ide nem is lenne alkalmas egy modernista alkotás. Tehát alkalmazkodtam a környezethez. De ez így is van rendjén. Szeretnék kétalakos alkotást készíteni, a szobor pedig egy kisebb talapzaton állva ember nagyságú lesz.

A modern táncok hazája is voltunk

A picit idősebb korosztály emlékszik még a dunaújvárosi tánc világbajnokságokra? Emlékeznek még a Flash, az Arabesque, vagy a Best Live Company csapatokra? Amikor a 90-es években a sportcsarnokban szurkolhattunk nekik és egészen zseniális táncokat adtak elő? Ha személyesen nem jutottunk ki a versenyre, akkor pedig a helyi tévét néztük. Ezek a versenyek mind-mind Szántó Péter nevéhez fűződtek, aki mai napig szívesen beszél róluk:

– Ha Dunaújvárosról és a táncról beszélünk, akkor a Wünsch házaspár a kiindulópont. Ez nem kérdés. Ők kezdték, ők indították a táncnevelést ebben a városban. Én amikor megismertem őket, úgy gondoltam, hogy az MMK-ban is tudunk táncoktatással foglalkozni. Nagyon hamar már három csoportunk volt. Ez nagyjából a 70-es évek vége. Aztán elkezdtem táncversenyeket szervezni, létrehoztam a Magyar Divat- és Sporttánc Szövetséget, aztán jöttek a sikerek, majd jöttek a nemzetközi megméretések. Dunaújvárosban talán 20 Európa-, vagy világbajnokságot szerveztünk. És tudom, emlékszem, nagyon szerette a város ezt az időszakot, várták a versenyeket. Képzeljék el, a mai napig emlegetik, mint szép emlékeket.