Dunaújváros MJV Önkormányzata pályázatot hirdet sportszervezetek és sportegyesületek támogatására elkülönített összeg elnyerésére, illetve célirányos felhasználására

Pályázati felhívás

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot hirdet sportszervezetek és sportegyesületek támogatására elkülönített összeg elnyerésére, illetve célirányos felhasználására.

A pályázat célja: A Dunaújvárosban működő sportszervezetek és sportegyesületek működésének támogatása.

Támogatott időszak: 2016. január 01. - 2016. december 31.

Az illetékes testületek döntése alapján, amennyiben nyer a pályázat, a támogatási összeget figyelembe vesszük a 2016. évi költségvetés tervezésekor.

A fentiek alapján 2016 márciusában várható döntés a benyújtott pályázatokkal kapcsolatosan.

Pályázatot nyújthat be: Dunaújváros Megyei Jogú Város közigazgatási területén működő az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény és a sportról szóló 2004. évi I. törvény előírásainak megfelelő dunaújvárosi székhellyel nyilvántartásba vett sportegyesület, sportvállalkozás, sportszövetség, amelyek tevékenységük révén megfelelnek a megfogalmazott feltételeknek, támogatási elveknek.

 

I. Támogatás annak biztosítható, aki:

a) megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek,

b) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben foglalt közzétételi kötelezettségének eleget tett, valamint

c) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén átlátható szervezetnek minősül.

 

II. Nem részesülhet támogatásban:

a) az, aki a támogatási döntést meghozta, vagy aki a támogatási döntés meghozatalában döntés előkészítőként vett részt,

b) az, aki a támogatási döntés időpontjában a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, polgármester, regionális fejlesztési ügynökség vezető tisztségviselője,

c) az a) és b) pont szerinti személy közeli hozzátartozója,

d) az a) és b) pont szerinti személy tulajdonában álló gazdasági társaság,

e) az olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az a)-c) pont szerinti személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, az egyesület, az egyházi jogi személy vagy a szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja.

A közpénzekről nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény lényegi szabályait az 1. mellékletben közöljük, 2. mellékletben csatoljuk a NYILATKOZATOT az összeférhetetlenség, vagy érintettség fennállásáról, 3. mellékletben a KÖZZÉTÉTELI Kérelmet, melyek csatolása nélkül érvénytelen a pályázat.

 

III. A támogatási igénynek – 2 példányban, 1 oldalas formátumban, papír alapon –  tartalmaznia kell:

a) a támogatási igényt benyújtó azonosító adatait, így különösen cégnevét (nevét), székhelyét (címét),

b) a támogatási igényt benyújtó adóazonosító számát,

c) a támogatási igényt benyújtó képviselőjének és kapcsolattartójának nevét,

d) a támogatási igényt benyújtó elérhetőségének megjelölését,

e) a támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységek, feladatok, beszerzések ismertetését, azok tervezett hatásait, valamint az ezekhez kapcsolódó részletes költségtervet, szükség szerint költség-haszon elemzést, megvalósíthatósági tanulmányt,

f) az igényelt támogatás általános forgalmi adót is tartalmazó összegét és a levonható, visszaigényelhető általános forgalmi adó összegét,

g) a megvalósítás és a finanszírozás tervezett időbeni ütemezését,

h) a rendelkezésre álló saját és egyéb forrás összegét, ezen belül

 ha) az államháztartás központi alrendszeréből igényelt, kapott egyéb költségvetési támogatásból,     valamint külföldi forrásokból származó összeget, és

 hb) az államháztartáson belüli szervezettől, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezettől, ezen szervezetek tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdálkodó szervezettől vagy alapítói joggyakorlása alá tartozó alapítványtól, közalapítványtól igényelt és kapott egyéb támogatás összegét,

 

IV. A pályázat az alábbi nyilatkozatok, dokumentumok benyújtásával érvényes:

a) a támogatási igényben foglalt adatok, információk és dokumentumok teljes körűek, valósak és hitelesek, valamint arra vonatkozóan, hogy az adott tárgyban támogatási igényt korábban vagy egyidejűleg mikor és hol nyújtott be,

b) nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban,

c) a saját forrás rendelkezésre áll,

d) megfelel az Áht. 50. §-ában meghatározott követelményeknek,

e) nem áll fenn harmadik személy irányában olyan kötelezettsége, amely a  támogatás céljának megvalósulását meghiúsíthatja,

f) a támogató által előírt biztosítékokat rendelkezésre bocsátja legkésőbb a támogatás folyósítását megelőzően, a biztosítéknak a támogatási jogviszony alapján fennálló kötelezettségek megszűnéséig rendelkezésre kell állnia,

g) a költségvetési támogatás tekintetében adólevonási joggal rendelkezik-e,

h) ha a támogatott tevékenység hatósági engedélyhez kötött, annak megvalósításához szükséges hatósági engedélyekkel rendelkezik.

i)  az államháztartáson kívüli kedvezményezett a támogató rendelkezésére bocsátja:

            1) a nevében aláírásra jogosult személy vagy személyek pénzügyi intézmény által igazolt, ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által hitelesített aláírás mintáját és

            2) a létesítő okiratát vagy jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételét igazoló okiratát, mely nem lehet 30 napnál régebbi,

j) de minimis nyilatkozatot,

k) 30 napnál nem régebbi NAV és helyi adó igazolás arról, hogy a támogatási igényt benyújtónak nincs esedékessé vált és még meg nem fizetett adótartozása – ide értve az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adókat –, valamint járulék-, illeték- vagy vámtartozást.

 

V. Eljárásrend

Amennyiben a pályázó a pályázatot hiányosan nyújtotta be, de a hiányosságok olyan jellegűek, hogy azok hiánypótlás során pótolhatók, lehetőség van hiánypótlási felszólításra határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett, – a pályázat kijavítására egy alkalommal. Ha a pályázó a hiányosságokat nem pótolja, vagy nem megfelelően pótolja a a pályázat érvénytelen.

A pályázat eredményéről a vagyonkezelési osztály a döntés meghozatalától számított 15 napon belül a határozat közlésével, írásban értesíti a pályázót.

VI. A támogatási döntés meghozatalának feltétele, hogy a költségvetési támogatás nem minősül az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti állami támogatásnak vagy a költségvetési támogatás biztosítására az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatások szabályokkal összhangban kerül sor, melyről a kormányrendelet szerint felterjesztett Támogatási szerződéstervezet megküldésével kéri ki az önkormányzat az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter állásfoglalását. Mivel a kincstár által működtetett monitoring rendszerben nem rögzített támogatási döntés alapján érvényesen nem nyújtható támogatás, a vagyonkezelési osztály a Támogatási szerződéshez köteles csatolni a rendszerben való rögzítés dokumentációját.

a)         Európai uniós versenyjogi értelemben vett vállalkozásnak (gazdasági tevékenységnek) nem minősülő sporttevékenységek

A sportjellegű támogatások körében az amatőr sportszervezetek, a diáksport, az utánpótlás-nevelés támogatása nem minősül gazdasági tevékenységnek, így annak támogatása nem minősül állami támogatásnak. Nem minősül továbbá állami támogatásnak az olimpiai, a világ- és az európai bajnokságra való felkészüléshez nyújtott támogatás sem. Ezen támogatások esetében tehát nem kell alkalmazni az állami támogatási szabályokat.

b)         Gazdasági tevékenységnek minősülő sporttevékenység

Az előzőekkel ellentétben állami támogatásnak minősül a hivatásos sportszervezetek támogatása, így azokra az állami támogatási (pl. de minimis) szabályokat megfelelően alkalmazni kell. A hivatásos sportszervezet fogalmát a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 43. pontja, továbbá az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (16) bekezdése tartalmazza. A Bizottság SA.31722 (2011/N) számú határozata alapján a látványsportágak, például a labdarúgás, a kosárlabda, a jégkorong, a vízilabda és a kézilabda feltétlenül ide tartoznak, amennyiben (1) a sportszervezet az érintett csapatsport egyik szövetsége által kiírt bajnokság legmagasabb felnőtt bajnoki osztályában vesz részt, vagy (2) alsóbb szintű felnőtt osztályok esetében hivatásos játékosokat foglalkoztat.

 A fentiek alapján a jelen pályázati felhívás tervezetének X. pontjában foglalt elszámolható költségek körében az utánpótlás-nevelési feladatok nem minősülnek állami támogatásnak, míg a személyi jellegű ráfordítások, a sportrendezvények támogatása, valamint a versenyeztetéssel összefüggő feladatok támogatása  abban az esetben minősül állami támogatásnak, ha az érintett szervezet az 1. pont értelmében vett hivatásos sportszervezetnek minősül. Ebben az esetben támogatás csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amelyet a d) pontban foglalt feltételek betartása mellett lehet nyújtani.

c) Sporttevékenységnek közvetlenül nem minősülő, sporthoz kapcsolódó gazdasági tevékenység (például sportszaküzlet, rendezvényszervezés stb. )

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (továbbiakban: EUMSZ) 107. cikkében szereplő feltételeknek (állami forrás, szelektivitás, előny a kedvezményezett vállalkozásnál, tagállamok közti kereskedelem érintettsége, valamint a verseny torzulása vagy ennek veszélye) egyszerre kell teljesülniük ahhoz, hogy a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet rendelkezéseit, illetve az uniós acquis-t alkalmazni kelljen.

Az Európai Bizottság az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás fogalmáról szóló közleménytervezetének  196. pontja alapján egy intézkedés akkor nem érinti a tagállamok közötti kereskedelmet, ha a támogatás nem vezet kereslet vagy befektetések vonzásához az érintett térségben, és nem akadályozza más tagállamokból származó vállalkozások letelepedését, továbbá a kedvezményezett által nyújtott termékek vagy szolgáltatások tisztán helyi jellegűek vagy földrajzilag korlátozott vonzáskörzettel bírnak és végül a szomszédos tagállamok piacaira és fogyasztóira csak marginális hatást gyakorolnak (például: az elsősorban a helyi vonzáskörzet számára épült uszodák és szabadidős létesítmények esetében az N 258/2000. számú, Leisure Pool Dorsten elnevezésű állami támogatásról szóló bizottsági határozatot (HL C 172., 2001.6.16., 16. o.); illetve egy olyan konferenciaközpontra vonatkozó támogatási intézkedést, amelynek elhelyezkedése és a támogatás árakra gyakorolt lehetséges hatása várhatóan nem vonja el a felhasználókat más tagállamok konferenciaközpontjaiból: N 486/2002. számú, Svédország által nyújtott Visby-i kongresszusi terem elnevezésű állami támogatás ügyében hozott bizottsági határozatot (HL C 75., 2003.3.27., 2. o.).

Amennyiben egy pályázó a jelen pontban foglalt feltételek alapján a tagállamok közötti kereskedelmet érintő gazdasági tevékenységet végez, úgy a jelen pályázati felhívás alapján nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet d) pontban foglalt feltételek betartása mellett lehet nyújtani. A tagállamok közötti kereskedelmet nem érintő tevékenyéghez nyújtott támogatás nem minősül európai uniós versenyjogi értelemben vett vállalkozásnak.

 

d) Csekély összegű támogatás

Amennyiben a  jelen pályázati felhívás/szerződés alapján nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, úgy azt kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013. 12.24. 1.o) (a továbbiakban 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.

 

Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. [Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.]

Fúzió és felvásárlás esetén valamennyi, a korábbi vállalkozásoknak nyújtott csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározása érdekében, hogy bármely, akár az új, akár a megszerzendő vállalkozásnak nyújtandó új, csekély összegű támogatás meghaladja-e a vonatkozó felső határt. A fúziót vagy felvásárlást megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás ezt követően is jogszerű marad.

Ha egy vállalkozás két vagy több külön vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő vállalkozásnak kell betudni, amely elvben azonos azzal a vállalkozással, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységeket átvállalta. Ha erre nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást saját tőkéjük – a szétválás tényleges időpontjában érvényes – könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani az új vállalkozások között.

Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható.

A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.

A támogatottnak az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

A támogatott kijelenti, hogy – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével – a támogatást nem használja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására.

Kizárt ágazatok/tevékenységek:

a) a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, a halászati és akvakultúra ágazatban tevékenységet végző vállalkozásoknak nyújtott támogatás;

b) a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások támogatása;

c) a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások támogatása, amennyiben:

ca) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy

cb) a támogatás az elsődleges termelőknek való teljes vagy részleges továbbadásától függ;

d) harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez; értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;

e) az import áruk helyett belföldi áru használatához kötött támogatás;

f) a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások számára nyújtott támogatás teherszállító járművek megvásárlására [3. cikk (2) bekezdés 2. albekezdés].

Amennyiben egy vállalkozás a fenti a-c) pontokban említett ágazatban, valamint az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alkalmazásának hatálya alá tartozó ágazatokban egyaránt végez tevékenységet az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályait csupán ez utóbbi ágazatra vagy tevékenységre tekintettel nyújtott támogatásokra kell alkalmazni – feltéve, hogy a támogatást nyújtó megfelelő eszközökkel biztosítja – úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése -, hogy a rendelet hatálya alól kizárt ágazatokban végzett tevékenységek nem részesülnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatásban.

A támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őrizni, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni.

VII. A támogatás folyósítására a beszámoló vagy a részbeszámoló elfogadását követően kerülhet sor, ezek elfogadását megelőzően is folyósítható támogatási előleg működési célú támogatás esetén, mely legfeljebb a támogatás 100%-a lehet. A költségterv szerint részletekben kell folyósítani azt a támogatási előleget, amely az ötmillió forintot meghaladja, kivéve, ha a támogatott tevékenység időtartama a hatvan napot nem haladja meg.

VIII. A támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról, a megítélt támogatás kifizethetőségéről elsősorban a részbeszámoló, beszámoló alapján kell meggyőződni. A részbeszámoló, beszámoló támogatási szerződésben meghatározott tartalommal és formában ismerteti a támogatás és a saját forrás felhasználásának, a támogatott tevékenység megvalósításának szakmai vonatkozásait, tapasztalatait, elemzi a megvalósítás eredményességét, továbbá részletes pénzügyi elszámolást ad a költségvetési támogatás és a saját forrás felhasználásáról. Kizárólag a támogatott tevékenység időtartama alatt felmerült költségek szerepeltethetőek a részbeszámolóban, beszámolóban. A részbeszámolóhoz, beszámolóhoz a részbeszámoló, beszámoló által érintett időszakra vonatkozóan elszámolandó számlákról, számviteli bizonylatról összesítőt kell készíteni.

IX. Az önkormányzat a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére a javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozat biztosíték nyújtását kéri a pályázó valamennyi - jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető - fizetési számlájára vonatkozóan a pénzügyi fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízás esetére a követelés legfeljebb harmincöt napra való sorba állítására vonatkozó rendelkezéssel együtt.

X. Elszámolható költségek lehetnek a 107/2011.(VI.30.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével:

Személyi jellegű ráfordítás: a számvitelről szóló törvényben meghatározott személyi jellegű ráfordítások, kivéve a hivatásos sportoló részére a sporttevékenységével összefüggő munkaviszonyára, vagy amatőr sportoló részére az Sportról szóló törvényben (továbbiakban: Stv.) foglaltak szerint díjazásnak nem minősülő, de pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bíró, a sporttevékenységének elismerésére tekintettel kifizetésre kerülő személyi jellegű ráfordítások

Utánpótlás-nevelési feladatok ellátásának támogatása: a sportág utánpótlás-korú versenyzőinek kiválasztásával, felkészítésével, képzésével, edzőtáboroztatásával és versenyeztetésével összefüggő költségek, kiadások, az alábbiak szerint:

a) az edzésen, versenyen, mérkőzésen utánpótlás-korú sportolók által használt sportfelszerelés, sporteszköz beszerzésére fordított összeg,

b) a sportegészségügyi ellátás biztosítását szolgáló, sportorvos által igazolt gyógyszerek, sportorvos által igazolt, az utánpótlás korú sportolók életkori szükségleteihez igazodó táplálék-kiegészítők, diagnosztikai eszközök és gyógyászati segédeszközök beszerzésére, valamint teljesítmény-diagnosztikai mérésekre, vizsgálatokra fordított összeg,

c) a versenyre, mérkőzésre, továbbá az edzésre, edzőtáborba való személyszállítás költsége,

d) a verseny, mérkőzés nevezési költsége,

e) a rendezéssel - ideértve a verseny, mérkőzés biztonságos megrendezésével összefüggő, a mentéssel, a sportesemény rendjének biztosításával, továbbá a bírók, játékvezetők, szövetségi ellenőrök, versenyfelügyelők küldésével és rendelkezésre állásával, utánpótláskorú sportszakemberek (játékvezetők, versenybírók) kiválasztásával, felkészítésével, képzésével kapcsolatos költségek,

f) a versenyengedélyek, játékengedélyek kiállításának díja,

g) sportlétesítmény, sportpálya - igazolt használat alapján számított - bérleti díja,

h) a felkészítéssel, edzőtáboroztatással és versenyeztetéssel közvetlenül összefüggő szállás és étkezés költsége,

i) az utánpótlás-nevelés fejlesztésére irányuló sportfejlesztési program megvalósításában részt vevő sportszakemberek személyi jellegű ráfordításának költsége,

j) a verseny, mérkőzés megrendezéséhez, edzés, edzőtábor megtartásához szükséges sporteszközök, sportfelszerelések szállításával, logisztikai feladatok ellátásával összefüggő gépjármű - kivéve a személygépkocsi és a motorkerékpár - bérleti díja.

Versenyeztetéssel összefüggő feladatok támogatása: a bajnokságban való részvétel díja, valamint a verseny, mérkőzés nevezési díja, a versenyeztetéssel - ideértve bírók, játékvezetők, szövetségi ellenőrök, versenyfelügyelők küldésével és rendelkezésre állásával - kapcsolatos költségek, tagsági díj, a pályahitelesítés díja, a versenyengedélyek, játékengedélyek kiállításának díja, az igazolásból, átigazolásból a szövetség felé befizetésre kerülő díj.

Sportrendezvények támogatása: Elszámolható költségek: rendezvény céljából igénybe vett hang-, fénytechnika bérlése, rendezői, szervező díj kifizetése, hatósági és egyéb a rendezvény megvalósításához szükséges engedélyek által szabott díjak kifizetése, sport és egyéb a rendezvény megvalósulását segítő eszköz vásárlása, díjazás céljából vásárolt jutalmak (serleg, érem, stb.), esemény reklámozására feladott hirdetések, plakátok, szórólapok, díjai, játékvezetői, sportbírói, rendezvények kapcsán orvosi ügyeleti díj költségei, sportlétesítmény bérleti díja, belépők és úszóbérlet.

A pályázatot Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Vagyonkezelési Osztályára kell benyújtani 2016. év március 31. napján 16:00 óráig.

Elbírálás: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata 2016. évi költségvetésének elfogadása után

A pályázók a döntésről határozatot kapnak.

Egy szervezet egy alkalommal egy pályázatot nyújthat be.

A rendelkezésre álló kiadási előirányzat kimerülése vagy annak veszélye esetén a pályázatok benyújtására vonatkozó további lehetőséget támogató kizárja. A támogató a kizárásól a pályázati kiírás közzétételének módjával azonos módon közleményt tesz közzé. A kizárás nem érinti a kizárásra vonatkozó közlemény közzétételét megelőzően benyújtott pályázatokat.

A támogatásban részesített pályázók jegyzéke Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata hivatalos honlapján közzétételre kerül.

A támogatás összegének odaítélését követően céltámogatási szerződés kerül megkötésre.

A pályázattal kapcsolatos további felvilágosítást Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Vagyonkezelési Osztály munkatársai adnak.

 

A pályázat további részleteit és a mellékleteket letölthetik a honlap Pályázatok címszavára, vagy az alábbi linkre kattintva: http://dunaujvaros.hu/aktualis_palyazatok