Dunaújvárosi Móricz Zsigmond Általános Iskola

Települési érték: Dunaújvárosi Móricz Zsigmond Általános Iskola

Kategória:

A települési érték leírása: Az iskola az ország azon kevés intézménye közé tartozik, amelynek minden osztályában emelt szintű énekoktatás folyik. Kodály Zoltán elképzelései alapján kezdődött el a munka, és büszkék arra, hogy az eltelt közel 70 év eredményei igazolják Kodály Zoltán biztató szavait, mely szerint az iskola fejlődése szép jövő elébe néz. Törekvései közé tartozik, hogy az esztétikai érték befogadására képes, szelektálni tudó, ízléssel rendelkező fiatalokat neveljen, akik a többi művészeti és tudományág területén is biztosan mozognak, önálló alkotásra képesek. Nemcsak köznevelési feladatot lát el az intézmény, hanem a város, az ország kulturális forgatagában is jelen van. Jelenlegi testvériskolai - ezt bővíteni szeretnék - kapcsolatával külföldön is elismert értéket képvisel. Egy „megcsinált'' városban a gyermeklétszám növekedésének köszönhetően 1951-52-ben megépült az iskola. Akkor még nem volt neve, tagintézményként működött. 1954 szeptembere fordulópontot jelentett, önálló státuszt kapott, a tantestület és a tanulók kérésére az iskola felvette a Móricz Zsigmond nevet. A „Tízes iskola" útjára indult. Az új tantestület hamarosan összeszokott. Fantasztikus lelkesedéssel dolgozott a fiatal gárda. Juhász Anna volt az iskola igazgatója, majd Kálmán József. Az 1954-55-ös évet az épület otthonossá tétele jellemezte. Hatalmas munkát végzett a tantestület, a szülői munkaközösség. Ám az 1956-os események természetesen megzavarták a munkát. A jövőre alapvetően kiható változást hozott az 1957-58-as tanév. Kálmán József igazgató zseniális döntése és fáradozása után beindult az ének-zene tagozat, az elsős osztály élén Parrag Józsefnével. És érkezett egy csodálatos szakember, Vörös János, aki az ének-zene területén fantasztikus eredményeket ért el kórusával. Az ének-zene tagozatos kicsik felvételi után lehettek az iskola tanulói, és felölthették magukra a kockás inget. Azóta is ez a móriczosok egyenruhája! A zenei nevelés elengedhetetlen hangszeres tudás nélkül. Sikerült ezt a típusú oktatást is beindítani. Komoly mértékben hozzájárult mindez, hogy Dunaújvárosban kinevelődjön a hangversenyközönség. 1961. augusztus 15-20. között János karnagy vezetésével. A szívvel-lélekkel éneklő sztálinvárosi gyerekeket hosszan tartó tapssal ünnepelte a közönség. A nemzetközi kórusversenyen első helyezést értek el. A város fejlődésével emelkedett a gyereklétszám, az ének­zene tagozaton beindult a néptáncoktatás, amelyet dr. Kalmár Imréné vezetett. A debreceni siker után országos tapasztalatcsere hozta lázba a Móriczot, hiszen 14 város énektanára érkezett az intézménybe. Az országos hírnév tovább fokozódott, mert a „Tanár Úr", Kodály Zoltán is kíváncsi volt az iskolában zajló munkára.1965. május 19-én a Móricz hagyományos év végi hangversenyén részt vett Kodály Zoltán zeneszerző és pedagógus is. Zenei siker továbbá, hogy Vörös János karnagy kórusával kétszer- is készített a Magyar Rádió felvételt. A néptáncosok 8zolnokon országos első helyen végeztek az 1965-66-os tanévben. Ekkor már három kórus is működött az iskolában: nagykórus. és az általános iskolások énekkara Vörös Jánossal az élen, a kicsinyek kórusa, Szili Mihállyal. A Móricz iskolával már a külföldiek előtt is lehetett büszkélkedni, hiszen a francia küldöttség elismerően nyilatkozott arról, hogy a népi kultúra megbecsülése lehengerlő. A zenei tagozat 10. évfordulóján a budapesti XX. Kerületi, az Egri és Kecskeméti Ének-zenei Általános Iskola tisztelte meg az évfordulót, közös hangversenyen vettek részt. Az 1967 /68-as tanévben is érkezett egy neves vendég az iskolába. Móricz Zsigmond halálának 25. évfordulója alkalmából az író lánya, Móricz Virág is megtisztelte az intézményt. Ebben a tanévben a kórus is útra kelt. A hatszáz éves Kecskemét volt a cél. Kodály szülővárosában rendeztek gyönyörű hangversenyt. De volt jubileum a városban is, tizenöt éves lett az Állami Zeneiskola. A testvérintézmény ünnepi rendezvényein is részt vettek a móriczosok. Többször is elnyerte az iskola a „Tiszta iskola" címet is. Folyamatos volt az iskola eseményeiről szóló anyagok gyűjtése, az első 15 év anyaga Boross Lászlóné ·közreműködésével bekerült a Móricz iskola múzeumába. Az 1970/71-es tanév egészét érintette az úttörőmozgalom negyedszázados évfordulója. A mottó: „Tettekkel köszönjük a mozgalom negyedszázados évfordulóját." Az 1971/72-es tanévben a Magyar Rádió három alkalommal is adott a kórusok produkcióiból műsort. A következő tanévben bevezették a kabinet rendszerű oktatást. Az iskola huszadik évfordulóján felavatták Egressyné Tóth Ila szobrászművész alkotását, a Kodály-mellszobrot. Az eseményen Kodály özvegye is jelen volt. Ismét nagy elismerést szerzett a nagykórus az országban. A Kőházi Tiborné és Mohai Judit vezette énekkar a hároméves „Éneklő Ifjúság" sorozat végén Nagydíjat kapott. Ezek után „aranylemez" készült a gyerekek műsorából. Közben a néptáncosok is remekeltek. 1974 - 1984-es években Európa is megismerte az iskolában folyó kiemelkedő munkát. 1975 májusában Fauszt Ferenc igazgatót Jankó Árpád követte 32 évig, aki jelenleg Dunaújváros Díszpolgára címével büszkélkedhet. Kezdetben a „normál" osztályokban tanított éneket, valamint igyekezett a tagozat munkájához a legkedvezőbb feltételeket megteremteni. Óriási erőfeszítések árán 1977-ben a számos jelentős esemény mellett kijutott a kórus a belgiumi Európai Ifjúsági zenefesztiválra. Az első díjat és a nagydíjat is elhozták a móriczosok. A városi úttörőelnökségtől pedig megkapták az „Iskola az úttörőcsapata otthona" címet. A 25. évforduló is bővelkedett eseményekben: Tanácsköztársaság 60-ik évfordulójára készültek, valamint Móricz Zsigmond századik születésnapja is feladatot adott. Az iskolai évfordulóra elkészült egy évkönyv is, melyet Jankó Árpád igazgató készített. 1979-ben már jelentős múlttal rendelkezett az iskola. Az 1979/80-as tanévben elnyerte a Móricz nagykórusa az „Év kórusa" címet. Az iskola kulturális tevékenységéről filmfelvétel is készült. Borhy Anna rendező stábja felvette a móriczosok több produkcióját is. Ezek később szerepeltek a Dunaújvárosról készült dokumentumfilmben. Az iskola a második negyedszázadban is folytatta sikeres működését. Számos nem zenei megmérettetésben is kiemelkedő munkát folytattak. Az 1981/82-es tanév még sikeresebb volt, mint az eddigiek, a móriczosok mindenhol letették névjegyüket bizonyítva tehetségüket, sokoldalúságukat. Kiváló kapcsolatot ápol jelenleg is a dunaújvárosi zeneiskolával. Így egészíti ki egymást remekül a hangszeres és énekes oktatás.1982/83-as tanévben meghívást kapott az énekkar Németországból. A sikeres szereplésnek a bizonyítéka H. Heineke polgármester levele, amelyet Dunaújvárosba küldött. 1983/84-es tanévben japán vendégek hospitáltak énekórán, ahol a Kodály módszeren alapuló ének-zeneoktatást ismerhették meg. Még ebben az évben jótékonysági hangversenyen is fellépett a kórus, á bevételt a Nemzeti Színház felépítésére szánták. A következő tanév sem telt el eseménytelenül, a svájci Solothurni Kantoniskola diákjaival léptek fel a Bartókban a móriczosok. Hatalmas siker, ováció. Forradalmi újítás az 1985/86-os tanévben, amikor is bevezetésre került az anyanyelvi oktatásban Zsolnai József módszere. Mivel az oktatásban, a tanévekben végzett tanári és tanulói munkafolyamat főképp állandó elemekből áll, s a hagyományokon alapul, a további tanévek is megszokott formában indultak és folytatódtak. Az eredmények sorozatosan szaporodtak. Köztük volt újra egy belgiumi fesztivál is. Az 1990/91-es tanév „rendszerváltást" hozott az iskola életében is. Megalakult a diákönkormányzat, a zenét évfolyam koncerteken is élvezhették a szülők. 1991. október 6-án Kiss Kálmán tanár kolléga, költő megírta az iskolaindulóhoz a verset, amelyet a mai napig énekelnek a rendezvényeken. A dallamot Apáti János zeneszerző komponálta. A 40 éves évfordulóra nagyszabású ünnepséget szervezett az iskola. Minden egykori diák meghívást kapott az öreg épületbe. Azóta ékesíti az aulát Palotás József szobrászművész Bartók-Móricz-:-Erkel domborműve. Az 1994/95-ös tanévben svájci vendégek érkeztek az iskolába, majd viszonozták is a látogatást remek programokkal. Japán delegáció is vitte a hírt az iskoláról, Dunaújvárosról, Magyarországról. Kidolgozásra került a 17. óvoda pedagógusai számára a Kodály módszeren alapuló énektanterv az iskola részéről, valamint Dunaújváros és a Duna-part ökológiai tanulmányai című kiadvány. 1996-ban a zene világnapját nagyszabású koncerttel ünnepelte a város: Carl Orff Carmina Burana című remekművét hallhatta a közönség az Alba Regia Szimfonikus zenekar, a Győri Ütősök, az Alba Regia Vegyeskar, a Dunaújvárosi Vegyeskar, székesfehérvári gyermekkarok és a Móricz iskola kórusa előadásában. 1997-ben újra külföldi delegáció tanulmányozta az iskolában a Kodály-koncepció megvalósulását: egy japán férfikar látogatott Dunaújvárosba, akik énekórát látogattak, és közös koncertet adtak a Móricz kórusával. Az 1998/1999-es tanévben a Bárdos Zenei Napok keretén belül vendégeskedett a székelyudvarhelyi leánykórus a Móriczban. A következő tanévben dr. Kálmán András Dunaújváros akkori polgármestere adta át az iskolának azt a zászlót, amelyet a mai napig használ az intézmény. 2000-től az ingolstadti Reuchlin Gymnasyummal „Barátsági szerződés" van érvényben, évente zajlanak a látogatások. Már nemcsak a Duna köti össze a két várost, hanem azok szellemisége, ifjúsága, és a muzsika. A Dunaferr Dunai Vasmű 50. évfordulóján nagyszabású ünnepségen vett részt az iskola kórusa, nagy sikert aratva. Több kiváló minősítéssel büszkélkedhetnek a népdaléneklés terén is. 2004-ben jelentős városi ünnepségen mutathatták meg tehetségüket az iskola diákjai, hiszen a március 15-i ünnepélyen komplett műsorral lepték meg a várost. 2004 novemberében nagyszabású programsorozattal ünnepelte az iskola az 50. évfordulót, az iskola történeti összefoglalóját évkönyv rögzíti, amely Dunaújváros Díszpolgárának, Jankó Árpádnak a munkája. A jubileumi koncertre az ország minden részéből és külföldről is „hazatértek" az egykori móriczos diákok, köztük sok világszerte ismert művész, akik a városi sportcsarnokban a gyermekkorukat felidéző lelkesedéssel együtt énekelték a Móriczban tanult dalokat, kórusműveket felejthetetlen élményt nyújtva ezzel a város közönségének. 2005-ben nagy megtiszteltetés érte az iskolát: a kulturális, művészeti területen elért maradandó érdemek és eredmények elismeréseként Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése az iskola Nagykórusának adományozta a Pro Cultura Intercisae-dijat.

Az iskola azóta is a hagyomány és a megújulás kettős jegyében fejlődik tovább. Töretlen a kórusok sikere: évről évre hozzák az arany minősítést az Éneklő Ifjúság minősítő koncertekről, többször elnyerték az Év Kórusa kitüntető címet, rendszeres fellépői a városi eseményeknek: énekeltek zenei világnapi eseményeken, a városi Újévi Koncerten, már hagyományosan karácsonyi műsorral kedveskednek a városi képviselőtestületnek. A Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza által szervezett műsorokban rendszeresen közreműködnek: részt vettek Szentpétery Csilla koncertjén, együtt énekeltek a Ghymes együttessel a karácsonyi koncerten. Az iskola osztályaiból álló kamarakórusok, különböző formációk, szólisták sorra kapják az arany minősítéseket, dicsér6 okleveleket a megyei és országos népdaléneklő versenyeken. A kórusokat, népdalosokat felkészítő tanárok pedig kiemelkedő munkájukért többször kaptak a szakmai fórumoktól különdíjat. 2010-ben a város anyagi támogatásával rendezte meg az iskola a Karai József kórusfesztivált, melyen a móriczosokon kívül 5 országosan is elismert gyermekkórus vállalta a megmérettetést a szakmai zsűri előtt. A kétnapos rendezvény nemcsak a résztvevő kórusok számára jelentett felejthetetlen élményt, hanem egy különleges kulturális színfoltot hozott Dunaújváros művészeti életébe.

A Móricz iskola feladatának tartja a közönségnevelést, a zenei ízlésformálást. Ennek érdekében nemcsak az iskola, hanem a város számára is több rendezvény, koncert szervezését vállalja, így 2017-ben, 2018-ban, 2019-ben szervezett az iskola Karai-, Bárdos- és Kodály-emlékkoncertet a városi és városkörnyéki kórusok részvételével.

Évről évre szervezi az iskola a városi jótékonysági pedagóguskoncertet, amelynek bevételét a Szent Pantaleon Kórház Gyermekosztályának javára ajánlják fel.

2013-tól minden évben nagyszabású adventi koncertet ad az iskola a katolikus templomban.

2016-ban újabb országos rendezvény házigazdája lehetett a Móricz iskola. A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége (KÓTA) felkérésére a Móricz iskola rendezte meg az Éneklő Ifjúság Szakmai Napok és Koncertek elnevezésű országos háromnapos konferenciát. Az ország minden részéről érkező zenepedagógusok bemutató órákat láthattak, szakmai előadásokat hallgathattak, és a város lakóival együtt koncerten vehettek részt.

A zenén kívül is nagyon értékes szakmai munka folyik az iskolában: a diákok az országos tanulmányi versenyeken az élen járnak. Kiemelkedőek az országos kompetenciamérésen elért eredmények, 2016-ban az Oktatási Hivatal által felállított listán az ország legjobb iskolái közé sorolták a Móriczot.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett: A Dunaújvárosi Móricz Zsigmond Általános Iskola Dunaújváros zenei, kulturális életének meghatározó intézménye. A méltán világhírű Kodály-koncepción alapuló oktató-nevelő munkája országszerte elismert. Az iskola által szervezett szakmai események, a koncertek nagyon sok érdeklődőt, látogatót vonzanak a városba. Az iskolának továbbra is fontos célja folytatni azt a kultúrmissziós munkát, amelynek segítségével az országban és határainkon túl is népszerűsíti a Kodály Zoltán elképzelései alapján működő zeneoktatást, és ezzel nemcsak az iskolát, hanem a várost is ismertté/elismertté teszi az országban és külföldön is. Fontos feladatának tartja a közönségnevelést, az ízlésformálást, hogy Dunaújváros lakói minél több értékes, magas színvonalú művészi élményhez jussanak. Mindezzel olyan értéket képvisel, amely méltóvá teszi a dunaújvárosi értéktárba történő felvételre.