Általános tudnivalók

• 24/2022. (X.24.) önkormányzati rendelet az építményadóról
• 31/2016. (XI.18.) önkormányzati rendelet az idegenforgalmi adóról
• 30/2016. (XI.18.) önkormányzati rendelet az iparűzési adóról
• 36/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelet a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról

• 29/2016. (XI.18.) önkormányzati rendelet az építményadóról
• 30/2016. (XI.18.) önkormányzati rendelet az iparűzési adóról
• 31/2016. (XI.18.) önkormányzati rendelet az idegenforgalmi adóról
• 36/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelet a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról

• 29/2016. (XI.18.) önkormányzati rendelet az építményadóról
• 30/2016. (XI.18.) önkormányzati rendelet az iparűzési adóról
• 31/2016. (XI.18.) önkormányzati rendelet az idegenforgalmi adóról
• 36/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelet a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról

• 29/2016. (XI.18.) önkormányzati rendelet az építményadóról
• 30/2016. (XI.18.) önkormányzati rendelet az iparűzési adóról
• 31/2016. (XI.18.) önkormányzati rendelet az idegenforgalmi adóról
• 36/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelet a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról
• 28/2016. (XI.18.) önkormányzati rendelet az elektronikusan teljesíthető adókötelezettségekről

• 32/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelet az építményadóról
• 33/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelet az iparűzési adóról
• 34/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelet az idegenforgalmi adóról
• 36/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelet a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról

• 57/2011. (XII.16.) önkormányzati rendelet az építményadóról
• 58/2011. (XII.16.) önkormányzati rendelet az iparűzési adóról
  (2012. január 1. napjától 2015. december 31. napjáig hatályos)
• 59/2011. (XII.16.) önkormányzati rendelet az idegenforgalmi adóról
  (2012. január 1. napjától 2015. december 31. napjáig hatályos)
• 59/2011. (XII.16.) önkormányzati rendelet a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról
  (2012. január 1. napjától 2015. december 31. napjáig hatályos)

• 57/2011. (XII.16.) önkormányzati rendelet az építményadóról

• 57/2011. (XII.16.) önkormányzati rendelet az építményadóról

• 13/2004. (III.12.) KR számú rendelet az építményadóról

Ügyleírás

Az Art. meghatározott feltételek mellett méltányossági lehetőséget azon adózók részére biztosít, akik (amelyek) az adójogszabályokban meghatározott, bevallott vagy az adóhatóság által jogerős határozatban előírt fizetési kötelezettségeiket valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból az esedékesség időpontjáig nem vagy csak részben tudják teljesíteni. Ezen eljárások alapja a végrehajtható okiraton (fizetési kötelezettséget megállapító jogerős adóhatósági határozaton, önadózás esetén a fizetendő adót/adóelőleget tartalmazó bevalláson, behajtási eljárás során a behajtást kérő megkeresésén, az adózóval közölt adóhatósági adó-megállapításon) alapuló fizetési kötelezettség halasztására, részletekben történő megfizetésére (együtt: fizetési könnyítés), illetve mérséklésére, elengedésére irányuló kérelem. Fizetési könnyítés engedélyezése, valamint mérséklés (elengedés) tehát kizárólag kérelemre történhet.

Nem engedélyezhető fizetési könnyítés a már beszedett helyi adóra és az adók módjára kimutatott köztartozásra.

A fizetési könnyítés engedélyezésére irányuló kérelem elbírálása során az adóhatóságnak a törvényben meghatározott feltételek fennállását kell vizsgálnia. Eszerint fizetési könnyítés (fizetési halasztás, részletfizetés) abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.

Természetes személy esetében a felróhatóság vizsgálatának figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető a fizetési könnyítés, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel súlyos megterhelést jelent.

Az adóhatóság a fizetési halasztást, részletfizetést engedélyező határozatában a kedvezményt feltételhez kötheti.

Amennyiben az adózó a kedvezmény feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.

Az adómérséklés szabályai eltérnek a természetes személy és a jogi személy kérelmezők esetében. Az adóhatóság csak a magánszemély adózót terhelő adótartozást (tőketartozást) mérsékelheti vagy engedheti el, jogi személyek és egyéb szervezetek esetében a jogszabály kizárólag a szankciók (bírság, pótlék) mérséklésére (elengedésére) nyújt lehetőséget.

Az adóhatóság a magánszemély adózót terhelő adótartozást mérsékelheti vagy elengedheti a helyi adók, gépjárműadó, bírságok és ezek járuléka (késedelmi pótlék) vonatkozásában, ha annak megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.

Jogi személyek esetében adómérséklésre kivételes méltánylást érdemlő körülmény fennállása esetén kerülhet sor. Adóhatóságunk abban az esetben mérsékli a fennálló tartozást, ha annak megfizetése a jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. A gazdálkodás ellehetetlenülése komplex vizsgálatot igényel, mivel ennek törvény szerinti következménye a tevékenység megszüntetése (gazdálkodó szervezeteknél a felszámolás). A mérséklést csak ott indokolt tehát alkalmazni, ahol a tartozás mérséklésével a racionális gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető. Következésképpen, ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye a méltányosság gyakorlásának. A mérséklés iránti kérelmek elbírálása során nem merülhet fel a késedelmi pótlék felszámításakor és a bírság kiszabásakor értékelhető körülmények vizsgálata (az adóhiány keletkezési körülményei, a bírság kiszabására okot adó cselekmény, mulasztás súlya, gyakorisága), mivel ezek mérlegelése a jogkövetkezményt megállapító alapeljárásban már megtörtént. A fizetési kedvezmények elbírálása során tehát csak az bír jelentőséggel, hogy a konkrét esetben a méltányosság gyakorlásának törvényi feltételei fennállnak-e, avagy sem.

Az adóhatóság a mérséklést – az adózó teljesítőképességéhez mérten – az adótartozás egy részének megfizetéséhez kötheti.

A kérelem teljesítéséhez előírt feltételek fennállását a kérelmet előterjesztő adózónak kell bizonyítania.

A kérelemhez kötöttség elve alapján az önkormányzati adóhatóság a kérelemben az adózó által kérelmezettől eltérő típusú fizetési kedvezményt a feltételek fennállása esetén sem engedélyezhet.

Az Art. 199. § (1) bekezdése alapján a természetes személy adózó – ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyt is – kérelmére az adóhatóság az általa nyilvántartott, legfeljebb 500.000 forint összegű adótartozásra évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez a törvényi feltételek vizsgálata nélkül (automatikus részletfizetési kedvezmény).

Ügyintézési határidő

Általános ügyintézési határidő 30 nap.

Az eljárás díja, illetéke

Méltányossági eljárás kezdeményezésekor a természetes személyeket nem terheli illetékfizetési kötelezettség, a gazdálkodó szervezeteknek viszont 10.000 Ft eljárási illetéket kell a kérelem benyújtásával egyidejűleg, belföldi pénzforgalmi számlájáról átutalással megfizetni. Ha egy beadványban terjesztenek elő több kérelmet, az eljárási illetéket kérelmenként (eljárásonként) kell megfizetni. Pl. fizetési könnyítés (részletfizetés, fizetéshalasztás), valamint adómérséklés egyidejű kérelmezése esetén 10.000-10.000 Ft-ot kell fizetni.

Az illetékbeszedési számla száma: 11736037-15361363-08730000.

Kapcsolódó dokumentumok

• Elektronikusan benyújtható (ÁNYK) dokumentumok
  • Fizetés könnyítés iránti kérelem gazdasági társaságok részére
  • Fizetés könnyítés iránti kérelem magánszemély vállalkozók részére
  • Fizetés könnyítés iránti kérelem magánszemélyek részére
  • Mérséklés iránti kérelem gazdasági társaságok részére
  • Mérséklés iránti kérelem magánszemély vállalkozók részére
  • Mérséklés iránti kérelem magánszemélyek részére
• PDF formátumú dokumentumok
  • Fizetés könnyítés iránti kérelem magánszemélyek részére
  • Mérséklés iránti kérelem magánszemélyek részére

Ügyleírás

Az adóelőleg-fizetési kötelezettséget az adózó önadózás útján teljesíti. Az adózó az adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét.

Az adóelőleg módosítását az esedékesség időpontjáig benyújtott kérelemben lehet kérni.

Az adóelőleg módosítása az Art. 2. melléklet II. A/1. pont a) és b) alpontja alapján normál szabályok szerint adózók esetében március 15-ig., illetve szeptember 15-ig., a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók esetében az adóév harmadik, valamint kilencedik hónapjának tizenötödik napjáig kérelmezhető.

A hatóság a kérelmet nyolc napon belül visszautasítja, ha jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem idő előtti vagy elkésett [Air. 48. § d) pont]. A kérelem idő előttinek minősül, ha az iparűzési adóbevallást, melyben adózónak a módosítani kért adóelőleget kell bevallani, még nem nyújtotta be. A kérelem elkésett, ha adózó az adóelőleg-módosítási kérelmet, az előleg esedékességét követően terjesztette elő.

Ügyintézési határidő

A kérelem benyújtásától számított 30 nap.

Az eljárás díja, illetéke

A kérelem benyújtása díj- és illetékmentes. 

Kapcsolódó dokumentumok

• Elektronikusan benyújtható (ÁNYK) dokumentumok
  • Iparűzési adóelőleg mérséklése iránti kérelem

Ügyleírás

Azokban az esetekben, mikor az adózó fizetési kötelezettségénél nagyobb összegű adót fizet be, visszamenőlegesen jóváírásra kerül sor, esetleg téves befizetést teljesít, túlfizetése keletkezik az adott számlán.

Jogszabály alapján, ha az adózónak adótartozása nem áll fenn, és bevallási kötelezettségeinek eleget tett, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről vagy – saját – önkormányzati számlájára történő átvezetéséről (pl. más adónemben később esedékes kötelezettségére). Tartozás fennállása esetén a túlfizetés nem igényelhető vissza, a tarozás erejéig kerül elszámolásra és átutalásra az adott számlára.

Az adó-visszaigénylést, vagy az átvezetést az önkormányzati adóhatóságnál erre a célra rendszeresített nyomtatványokon teheti meg az adózó. A túlfizetés visszaigénylésének feltétele az adózó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy más adóhatóságnál nem áll fenn köztartozása. Köztartozás fennállása esetén az adózó részére nem teljesíthető a kiutalás. A túlfizetés kiutalását a magánszemély adózó kérheti bankszámlájára vagy lakcímére. Gazdálkodó szervezetek részére csak a bejelentett bankszámlájukra teljesíthető a kiutalás.

A túlfizetés visszaigényléséhez való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adózót már nem illeti meg a visszaigénylés, vagy átvezetés iránti rendelkezés jogosultsága.

Amennyiben az adózó nem rendelkezik a fennálló túlfizetéséről és később esedékes fizetési kötelezettsége áll fenn, az összeg erejéig – automatikusan – elszámolásra kerül arra.

Speciális szabály található az Art. 15. § (2) bekezdésében. E szerint, az egyéni vállalkozó, az egyéni ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező természetes személy tevékenysége szünetelésének, illetve a közjegyző közjegyzői szolgálata szünetelésének időtartamára vonatkozóan - ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik - ilyen minőségében adó-visszaigénylést, adóvisszatérítést, költségvetési támogatás-igénylést a szünetelés megszűnését követően sem kérhet, illetve a szünetelés időtartama alatt túlfizetés visszatérítését nem kérheti. Egyéni vállalkozó esetén a szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő- és záróidőpontja közötti időszakot kell érteni.

A cégnyilvánosságról, a bírósági céleljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 98. § (2) bekezdése értelmében a végelszámolás alatt álló gazdasági társaság nevében hatályos jognyilatkozatot csak a végelszámoló tehet. Amennyiben adóhatóságunk a végelszámolás alatt álló vállalkozás adófolyószámláján túlfizetést tart nyilván, arról célszerű még a cég törlése előtt rendelkezni. A cég a törlését követően visszaigénylésre nem jogosult. Ekkor az adózó folyószámláján nyilvántartott túlfizetést az adóhatóság hivatalból számolja el az általa nyilvántartott, az adózót terhelő esetleges adótartozásra. A cég törlését követően az adóhatóság kizárólag annak a személynek a kiutalási kérelmét teljesíti, aki a legfőbb szerv által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat benyújtásával igazolja, hogy a kiutaláshoz való jogot a társaságtól megszerezte [Ctv. 111. § (3) bekezdése].

Ügyintézési határidő

A kiutalást és/vagy átvezetést az adóhatóság a nyomtatvány beérkezésétől számított 30 napon belül teljesíti. Az adó-visszatérítés kiutalása kezdő időpontjának az igénylés adóhatósághoz való beérkezésének napját kell tekinteni. Kivételt képeznek ez alól azok az esetek, amelyeknél törvényi előírás szabályozza a visszaigénylés, illetve a kiutalás időpontját. Az Art. 2. számú mellékletének II./A)/1/c) pontja alapján a vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-éig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza. Ebben az esetben a 30 napos ügyintézési határidő tehát május 31. napjától számítódik.

Amennyiben a kérelem hiányosan kerül benyújtásra, abban az esetben az adóhatóság a javításig, a szükséges adatok megadásáig a visszaigényelt összeget nem utalja ki. A hiánypótlásra történő felhívás eredménytelensége esetén az adóhatóság a kérelmet elutasítja.

Az adózó bevonásával történt javítás esetén az adóhatóság részére kamatmentesen kiutalásra nyitva álló 30 napos határidő legkorábban az adózói javítás napjától kezdődik.

Az eljárás díja, illetéke

A kérelem benyújtása díj- és illetékmentes. 

Kapcsolódó dokumentumok

• Elektronikusan benyújtható (ÁNYK) dokumentumok
  • Adótúlfizetés átkönyvelése, ill. visszaigénylése iránti kérelem
• PDF formátumú dokumentumok
  • Adótúlfizetés átkönyvelése, ill. visszaigénylése iránti kérelem

Ügyleírás

Az adóigazolást az adóhatóság hatáskörében eljárva, a nyilvántartásában szereplő adatok alapján, az adózó által kért és a jogszabályban előírt adattartalommal állítja ki.

Az általános adóigazolás tartalmazza az adózónak az igazolás kiadásának napján vagy az igazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon

• az adóhatóságnál fennálló adótartozását vagy az állami adó- és vámhatóságnál fennálló tartozását vagy annak hiányát,
• a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült tartozást,
• a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó adatbejelentési, bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását, ide nem értve azt, ha az adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés a mulasztást feltárta, és az adózó a végleges megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette,
• a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozásokat.

A nemleges adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az igazolás kiállításának napján vagy az igazolás iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál nyilvántartott tartozása, valamint végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozása nincs.

A nyomtatványon meg kell jelölni az adóigazolás felhasználási helyét, célját és darabszámát.

Ügyintézési határidő

A kérelem beérkezését követő naptól számított 6 nap. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, akkor a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. Az igazolás kiadásának idejét befolyásolja, illetve az azonnali igazolás kiadását megakadályozhatja például a hiányzó, vagy hibás bevallás, az adótartozás, a bejelentkezési kötelezettség elmulasztása, képviseleti, meghatalmazotti jogosultság hiánya.

Az eljárás díja, illetéke

Az Art. által meghatározott adóhatósági igazolások kiállítása illetékmentes. 

Kapcsolódó dokumentumok

• Elektronikusan benyújtható (ÁNYK) dokumentumok
  • Adóigazolás iránti kérelem
• PDF formátumú dokumentumok
  • Adóigazolás iránti kérelem

Ügyleírás

Az önkormányzati adóhatóság a jegyző hatáskörében állítja ki az illetékességi területén található ingatlanok esetében az adó- és értékbizonyítványokat. Az adó- és értékbizonyítvány tartalmazza (igazolja) az ingatlan és az ingatlanszerzők (tulajdonosok) adatait, az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket, továbbá az ingatlannak az adott időpontban fennálló forgalmi értékét. Az adó- és értékbizonyítvány kiállítására ügyfél kérelmére vagy hatóság megkeresésére, külön jogszabályi rendelkezés alapján van lehetőség. Adó- és értékbizonyítványt akkor lehet kiállítani, ha felhasználását jogszabály kötelezővé teszi.

Az adó- és értékbizonyítvány az alábbi jogszabályokban meghatározott esetekben és ügytípusokban adható ki:

• bírósági végrehajtási ügyekben a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 140. § (1) bekezdése alapján,
• hagyatéki eljáráshoz a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 26. § (1) bekezdése alapján,
• a fiatal felnőtt otthonteremtési támogatása ügyében a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 78. § (1) bekezdés ac) pontja alapján,
• gyámhatósági ügyekben a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 143. § b) pontja, a 153. § (1) bekezdés b) pontja alapján,
• állami ingatlanok ingyenes önkormányzati tulajdonba adása esetén az egyes állami és önkormányzati ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXVIII. törvény 4. § (1) bekezdés c) pontja alapján,
• kényszertörlési eljárásban a cégbíróság által lefolytatott vagyonfelmérés céljából a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 117. § (7) bekezdése alapján,
• adósságrendezési eljárásban a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 1. melléklet 2. pont h) alpontja, a 4.1. g) alpontja, valamint a természetes személyek adósságrendezési eljárásában az adós vagyona forgalmi értékének meghatározásáról szóló 231/2015. (VIII.12.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés a) pont; 3. § (2)-(3) bekezdések alapján.

Szükséges iratok:

• kérelem,
• az értékelni kért ingatlan 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap másolata,
• az ügylet tárgyát képező szerződés másolata.

A hatóság az adó- és értékbizonyítvány kiadását megtagadja, ha kiadása jogszabályba ütközik. Nem adható ki a bizonyítvány továbbá, ha az ügyfél a felhasználásának célját nem jelöli meg.

A hatóság értékbecslés céljából indokolt esetben helyszíni szemlét tart, melyről értesíti az ügyfelet. Az adó- és értékbizonyítvány tartalmát az ellenkező bizonyításáig mindenki köteles elfogadni.

Ügyintézési határidő

A kérelem benyújtásától számított 8 nap.

Az eljárás díja, illetéke

Általános esetben kérelemre történő eljárás indításakor 4.000 Ft illetéket kell fizetni, melyet a 11736037-15361363-08730000 számú számla javára kell teljesíteni. Ha egy beadványban több ingatlanra vonatkozó adó- és értékbizonyítványt kérnek, az illetéket ezek számától függően, külön-külön kell megfizetni. A hagyatéki, gyámhivatali, és bírósági végrehajtási eljárásban kért adó- és értékbizonyítvány kiadása illetékmentes az Itv. 33. § (2) bekezdésében foglaltak alapján.

Kapcsolódó dokumentumok

• PDF formátumú dokumentumok
  • Adó- és értékbizonyítvány kiadása iránti kérelem

Ügyleírás

Építményadóban adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás (vállalkozási tevékenység céljára szolgáló vagy nem magánszemély tulajdonában lévő) és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény), valamint az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó.

Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. A Htv. lehetőséget biztosít arra, hogy valamennyi tulajdonos írásban megállapodjon, hogy mely személy lesz az, aki az adóalanyisággal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket gyakorolja. Ennek feltétele valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodás (ez része az adatbejelentési nyomtatványnak).

Az adóalanyiságot azonban nem csak a tulajdonosi minőség alapozza meg. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.

A Htv. meghatározott épületeket illetve épületrészeket mentesít az adó alól. Ezen túl az önkormányzatnak is meg van a lehetősége, hogy e mentességi kört rendeletben tovább bővítse. A törvény az építményadó vonatkozásában kettős adómentességi rendszert szabályoz. Ez a tárgyi illetve az alanyi adómentesség.

Alanyi adómentes az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár.

A mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építményadóban a fenti mentesség – a felsorolt, az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként bejegyzett adóalanyok számára – kizárólag a létesítő okiratban meghatározott alaptevékenység, főtevékenység kifejtésére szolgáló épület után jár.

A Htv. szerint mentes az adó alól a szükséglakás, a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség, az atomenergiáról szóló törvény szerint kizárólag a radioaktív hulladék elhelyezésére, a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt építmény, valamint az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.

Dunaújváros Önkormányzata Közgyűlése a törvényi mentességeken túlmenően további mentességet biztosít a magánszemély tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló építményre és az ahhoz tartozó kiegészítő helyiségre (ide nem értve a gépjárműtárolót), valamint a súlyos mozgáskorlátozott magánszemély tulajdonában, vagyoni értékű jogában lévő garázsra. A mentesség e jogcímeken nem vehető igénybe, ha az építményben vagy annak egy részében vállalkozási tevékenység folyik és a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódóan bevétel vagy költség kerül elszámolásra.

Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását vagy a használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.

Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.

Dunaújvárosban alkalmazott adómértékek az önkormányzati rendeletben találhatóak. Dunaújváros Önkormányzat Közgyűlése épület fajtánként és hasznos alapterület szerint differenciált adómértékeket állapított meg.

Ha a helyi adót nem az adózó állapítja meg (ilyen többek között az építményadó is), az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül (a szerzést, változást követő év január 15. napjáig) kell adatbejelentést teljesítenie. Az építmények adóztatáshoz szükséges adatokat az adóhatósággal más hatóság nem közli, az adatszolgáltatási kötelezettség minden esetben az adózót terheli. Ebből következik, hogy ingatlan adásvétele, valamint minden más adóztatásra kiható jogi tény esetén (pl. haszonélvezeti jog) nem elegendő azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni, hanem az adózónak egyben kötelessége bejelenteni az adóhatóságnak. Nem kell újabb adóbejelentést tenni mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, az adó tárgyában adókötelezettséget érintő változás nem következett be. Ingatlan adás-vétel esetén az eladót, és vevőt (szerző felet) egyaránt terheli a bejelentési kötelezettség. Az eladó esetében a bejelentés benyújtásával kerül megszüntetésre az adókötelezettség az adott építmény vonatkozásában, míg a vevő esetében az adatbejelentése alapján állapítja meg az önkormányzati adóhatóság az építményadót. Adatbejelentés-benyújtási kötelezettsége alól Dunaújváros Közgyűlésének építményadóról szóló rendelete értelmében mentesül a vállalkozónak nem minősülő adóalany a tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló építmény vonatkozásában.

A tulajdonukban lévő építményt a Htv. 3. § (2) bekezdésében meghatározott, alanyi adómentes szervezeteknek is be kell jelenteniük, majd a feltételek meglétéről minden év május 31-éig, az e célra rendszeresített külön nyomtatványon írásban kötelesek nyilatkozni az adóhatóságnak. A nyilatkozat adóbevallásnak minősül.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata a Htv. felhatalmazása alapján 2018. január 1-jétől az építményadó keretein belül adóztatás alá vonta az önkormányzat illetékességi területén elhelyezett a településkép védelméről szóló törvény szerinti szabadtéri reklámhordózókat.

A településkép védelméről szóló 2016. LXXIV. törvény 11/F. § 3. pontja szerint reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontja szerinti gazdasági reklám, ide nem értve

• a cégtáblát, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítést,
• az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklámot,
• a járművön elhelyezett gazdasági reklámot, továbbá
• a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívást (hirdetést), valamint a helyi önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított táblán vagy egyéb felületen elhelyezett, kisméretű hirdetéseket.

A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontja szerint gazdasági reklám: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket - (a továbbiakban együtt: termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban mindezek együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul (a továbbiakban: reklám).

A településkép védelméről szóló 2016. LXXIV. törvény 11/F. § 4. pontja szerint reklámhordozó: a funkcióját vagy létesítésének célját tekintve túlnyomórészt az e törvény szerinti reklám közzétételét, illetve elhelyezését biztosító, elősegítő vagy támogató eszköz, berendezés, létesítmény.

A reklámhordozó utáni építményadó alanya az, aki az adóév első napján a reklámhordozó Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonosa (Htv. 12/A. §). Az adókötelezettség a reklámhordozó elhelyezésére vonatkozó hatósági engedély kiadását, engedély hiányában a reklámhordozó ingatlanon való elhelyezését követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettség a reklámhordozó lebontása, eltávolítása vagy megsemmisülése, de legkorábban az adókötelezettség keletkezése évének utolsó napjával szűnik meg (Htv. 14. § (5) bek.).

Az adó alapja a reklámhordozó reklámközzétételre használható, m2-ben - két tizedesjegy pontossággal - számított felülete (Htv. 15/A. §).

Az adótárgyak után – az adótárgy tulajdonosának – az adóév január 1-jei állapot alapján legkésőbb az adóév január 15-éig kell adatbejelentést tenni az „Adatbejelentő lap a reklámhordózó utáni építményadóról” megnevezésű nyomtatványon.

Az adó mértéke 12.000 Ft/m2/év.

Az adatbejelentések alapján az építményadó határozattal kerül megállapításra.

Ügyintézési határidő

Általános ügyintézési határidő 30 nap.

Fizetési határidő és számlaszám

Az építményadót az Art. 62. §-a, az Art. 3. melléklet II. fejezete A) pontjának 4. alpontja, valamint az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII.28.) Korm. rendelet 20. § (1) és (2) bekezdése által meghatározott módon és időpontokig Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának Építményadó számlájára (11736037-15361363-02440000) kell teljesíteni. Általános befizetési határidő március 15-e és szeptember 15-e.

Az eljárás díja, illetéke

Az eljárás díj- és illetékmentes.

Kapcsolódó dokumentumok

• Elektronikusan benyújtható (ÁNYK) dokumentumok
  • Építményadó adatbejelentés
  • Nyilatkozat építmény adó mentességről (az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár részére)
  • Kiegészítő lap külföldi tulajdonosok adatairól
  • Adatbejelentő lap a reklámhordozó utáni építményadóról

Ügyleírás

Helyi iparűzési adóban adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. A vállalkozó állandó jellegű tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén kívül folytatja. Ideiglenes az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó építőipari tevékenységet (TEÁOR08 besorolás szerint a 41-43. ágazatok összessége) 30 napot meghaladóan, de maximum 180 napon belül folytat.

Az adó alanya a vállalkozó. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 52. § 26. pontja értelmében vállalkozó a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző:

• a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
• a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja,
• a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,
• egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak.

Adómentes az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.

Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

Az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység esetén az adókötelezettség időtartama a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítés-elfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

Az adózó adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében köteles az adóhatósághoz bejelentkezni. Az adózónak az adókötelezettség keletkezését, annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – kell bejelentenie az önkormányzati adóhatósághoz. A Htv. 42/E. § (1) bekezdése a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 36. § (4) bekezdése alapján adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő az állami adóhatóság számára a 2018. január 1-jét követően cégalapítással létrejött vállalkozások meghatározott körének vonatkozásában. A kötelezettség teljesítése keretében az állami adóhatóság a cégbíróság útján érkezett adatokat a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság részére elektronikus úton, haladéktalanul megküldi. Cégalapítás esetén tehát az adózót a székhelye szerinti önkormányzathoz nem terheli külön bejelentkezési kötelezettség az iparűzési adóban, az állami adóhatósághoz való adatbejelentés egyúttal a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz történő eljárási kötelezettségteljesítést is magában foglalja. A törvény ugyanakkor nem mentesíti a vállalkozást cégalapítás esetén – sem állandó, sem ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység vonatkozásában – a telephely szerinti önkormányzati adóhatóságához teljesítendő bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól.

Az adó alapja általános esetben az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén Htv. 52. § 22. pontja szerinti nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke együttes – a Htv. 39. § (4)-(8) bekezdésben meghatározottak szerint számított – összegével, az alvállalkozói teljesítések értékével, valamint az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak a Htv. mellékletében meghatározottak szerint meg kell osztania. A Htv. mellékletében meghatározott megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne. Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat – a kerekítés általános szabályai alapulvételével – hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást (átalányadózást) alkalmazó magánszemély vállalkozó, az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó, a kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó, valamint azok a vállalkozók, akiknek az adóévben a nettó árbevételük nem haladta meg a 8 millió forintot, az általánostól eltérően a Htv. 39/A. § (2)-(3) bekezdése, illetve a 39/B. § (1)-(2) bekezdése szerint is megállapíthatják az adó alapját. Az erről szóló bejelentést valamennyi esetben az adóévről szóló bevallásban, a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén az egyszerűsített meghatározási módszerek egyike sem alkalmazható, továbbá választása önellenőrzés útján nem pótolható.

A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozó (kisadózó vállalkozás) a főszabálytól [Htv. 39. § (1) bek.], valamint a Htv. 39/A. § (3) bekezdésétől eltérően dönthet úgy, hogy az adóévi adóalapja székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint.

A Htv. 39/B.§ (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást választó kisadózó vállalkozást e minőségére tekintettel – a 41. §-ban és az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltaktól eltérően, a (6)-(7) bekezdésekben foglaltak kivételével – adóelőleg-bejelentési, -bevallási, és -fizetési kötelezettség, valamint adóbevallás-benyújtási kötelezettség, továbbá a 39. § (2) bekezdése szerinti adóalap-megosztási kötelezettség nem terheli.

A Htv. 39/B. § (9) bekezdése értelmében a (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítás választását - az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített - bejelentkezési nyomtatványon, a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozás kezdő napjától számított 45 napon belül vagy február 15-ig jelentheti be adóhatóságunkhoz. A vállalkozó e döntése a teljes adóévre vonatkozik és az adóév február 15-ig jelentheti be, hogy az adó alapját nem a (3) bekezdésben foglaltak szerint kívánja megállapítani. A bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.

Az adóalap-megállapításra vonatkozó bejelentésre nyitva álló határidő jogvesztő, elmulasztása esetén nincs lehetőség a Htv. 39/B. (3) bekezdés szerinti, egyszerűsített adóalap-megállapítás adóévre történő választására.

Dunaújváros Megyei Jogú Városban alkalmazott adómérték az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóalap 2%-a. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 5 000 Ft.

A helyi iparűzési adóról állandó jelleggel végzett tevékenység esetében az adózónak az adóévet követő év május 31-éig kell adóbevallást tennie, a helyi iparűzési adóelőleg kiegészítés összegéről a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell adóbevallást tennie.

Az adómentes adóalany a mentesség feltételeinek meglétéről a helyi iparűzési adó mentességi nyilatkozat benyújtásával minden év május 31-éig írásban köteles nyilatkozni az adóhatóság részére.

A tételes kata hatálya alá tartozó vállalkozót adóbevallási kötelezettség nem terheli, kivéve amennyiben valamilyen adóelőnnyel kíván élni. A KATA adózónak tehát bevallást kell benyújtania, amennyiben

• adóalap-mentességet,
• adókedvezményt kíván figyelembe venni,
• az ideiglenes tevékenység végzése után megfizetett átalányadót,
• a megfizetett e-útdíjat az állandó jellegű adókötelezettségük kapcsán fizetendő iparűzési adóba be kívánja számítani,
• a foglalkoztatás-növelés címén adóalap-mentességet – 1 fő után 1 millió Ft/év – kíván érvényesíteni.

Valamennyi hivatkozott tényállás esetén a bevallás benyújtására nyitva álló határidő az adóévet követő év január 15. napja, mely időpont jogvesztő, elmulasztása esetén nincs lehetőség a kedvezmény, mentesség érvényesítésére.

Szintén az adóévet követő év január 15-éig kell bevallást benyújtani, ha az adóévre ténylegesen megfizetett adóösszegnél azért kevesebb, mert a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettség szünetelésének volt helye. Ennek esetei: ha a KATA hatálya alá tartozó vállalkozó

• táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesült,
• katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona volt,
• fogvatartott volt,
• egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette.

Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő iparűzési adóról – a megfizetés határidejével egyezően – a tevékenység befejezésének napját követő hónap 15. napjáig kell bevallást tenni.

Ügyintézési határidő

Általános ügyintézési határidő 30 nap.

Fizetési határidő és számlaszám

Az iparűzési adót az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény által meghatározott módon és határidőben Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának Iparűzési adó Számlájára (11736037-15361363-03540000) kell teljesíteni. Az iparűzési adóelőleg befizetési határideje március 15-e és szeptember 15-e. Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-ig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.

A helyi iparűzési adóelőleg-kiegészítés összegét a tárgyév utolsó hónapjának 20. (jellemzően dec. 20.) napjáig  kell megfizetni.

A tételes kata hatálya alá tartozó vállalkozó az adóját évente két egyenlő részletben március 15., és szeptember 15. napjáig fizeti meg, azonban abban az esetben, ha az adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az első és utolsó hónapot követő hó 15. napjáig. Az ideiglenes jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb – a bevallás határidejével egyezően – a tevékenység befejezésének napját követő hónap 15. napjáig kell megfizetni.

Az eljárás díja, illetéke

Bejelentkezés, változás-bejelentés, bevallás és önellenőrzés benyújtása díj és illetékmentes.

Kapcsolódó dokumentumok

• Elektronikusan benyújtható (ÁNYK) dokumentumok
  • Bejelentkezési, változásbejelentési nyomtatvány
  • Bevallás állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenységről
• • • 2018. évi iparűzési adóbevallás
    • 2017. évi iparűzési adóbevallás
    • 2016. évi iparűzési adóbevallás
    • 2015. évi iparűzési adóbevallás
  • Iparűzési adóbevallást helyettesítő nyilatkozat az adómentesség feltételeinek meglétéről (társadalmi szervezet, alapítvány, közszolgáltató szervezet, közhasznú szervezetek, stb. részére)
  • Bevallás az iparűzési adóelőleg kiegészítéséről
  • Bevallás ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenységről
  • Nyilatkozat – szüneteltetés alatt megszűnt egyéni vállalkozók részére
• PDF formátumú dokumentumok
  
  • Bevallás állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenységről
    • 2014. évi iparűzési adóbevallás
    • 2013. évi iparűzési adóbevallás
    • 2012. évi iparűzési adóbevallás

Ügyleírás

A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint a Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) után kell gépjárműadót fizetni.

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény hatálya nem terjed ki: a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra, a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára, a négykerekű segédmotoros kerékpárra, a külön jogszabály szerinti "méhesházas" gépjárműre, a munkagépre, a CD, a CK, a DT, az OT és a Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre, valamint a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vannak nyilvántartva.

Az adó alanya főszabály szerint a gépjármű azon üzemben tartója, ennek hiányában tulajdonosa, aki/amely az év első napján a hatósági járműnyilvántartásban szerepel.

Az adóalany halálát követő év 1. napjától azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, aki a haláleset napján a hatósági nyilvántartásban nem üzembentartó tulajdonosként szerepel, ennek hiányában pedig akit az adóalany halálát követően elsőként tulajdonosként bejegyeztek.

Az adóztatási feladatokat a magánszemély adóalanynak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartásba, míg a nem magánszemély adóalanynak (ideértve az egyéni vállalkozót is) a hatósági nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság látja el.

Az adó alapja:

• a személyszállító gépjármű - ide nem értve az autóbuszt - hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve,
• az autóbusz, a lakókocsi, a lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege,
• a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege, növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával,
• nyergesvontató esetében a nyergesvontató saját tömegének kétszerese, növelve a nyergesvontatóval vontatható, átmenőfékes vontatmány (félpótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege és a nyergesvontató saját tömege pozitív különbözetének felével.

Az adó mértéke:

1. Személygépkocsik esetében a teljesítmény szerinti adóalap után a gépjármű

• gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt,
• gyártási évét követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt,
• gyártási évét követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt,
• gyártási évét követő 12-15. naptári évben 185 Ft/kilowatt,
• gyártási évét követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt.

2. Az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után

• a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű tehergépjármű, nyerges vontató, autóbusz esetén 850 Ft,
• az előző pontba nem tartozó tehergépjármű, nyerges vontató, autóbusz esetén 1380 Ft.

3. Az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10.000 Ft, míg a tehergépjármű után 46.000 Ft, a P betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23.000 Ft adót kell fizetni.

Az adókötelezettség kezdete főszabály szerint a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap első napja.

Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta. Az adóalany kérelmére csak akkor szünetelhet az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából.

A gépjárműadóról szóló törvény szerint 

• 20%-os adókedvezmény illeti meg azon autóbuszt és tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 30%-os kedvezmény jár -, amely a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerinti "5", "6", "7" vagy "8" környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott;
• 30%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 50%-os kedvezmény jár -, amely a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerint legalább "9", "10", "11", "12" környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott;
• ha az adóalany az adóévben tehergépjárművével – fuvarokmánnyal igazoltan – olyan kombinált áruszállítást alkalmazott, amelynél Magyarország területén vasúton vagy belvízen megtett út járatonként 100 km-nél hosszabb volt
  
  • 30-60 járat teljesítése esetén a tehergépjármű után az adóévre az 1. és 2. pont szerint megállapított fizetendő adó 10%-a,
  • 60 járat felett az 1. és 2. pont szerint megállapított fizetendő adó 20%-a.

A gépjárműadóról szóló törvény bizonyos esetekben mentességet engedélyez a gépjárműadó alól. Egyes esetekben feltételhez kötött személyes mentesség, más esetekben tárgyi mentesség léphet fel. Ilyen pl. a mozgáskorlátozottsághoz kapcsolódó adómentesség.

Súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab – 100 kW teljesítményt meg nem haladó, nem a külön jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatásra és személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra használt – személygépkocsija után legfeljebb 13 000 Ft/adóév erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár.

Súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő az a személy, aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2016. április 1-jén hatályos 2. § a) pontja szerint súlyos mozgáskorlátozottnak vagy 2. § h) pontja szerint egyéb fogyatékossággal élőnek minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, igazolás, hatósági határozat másolatával igazolja.

Az adózónak közvetlenül az illetékes önkormányzati adóhatóságnál be kell jelentenie (15 napon belül):

• a mentességre való jogosultságot (a leggyakoribb eset a mozgáskorlátozottak mentessége),
• az adófizetési kötelezettség szünetelését,
• ha olyan gépjármű tulajdonjogát szerezte meg, amelynek korábbi tulajdonosa (elidegenítője) adómentes volt.

Bejelentési kötelezettség általános esetben nincs. Az adóalany adatbejelentési kötelezettségének a közúti közlekedési nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló bejelentési kötelezettség teljesítésével tesz eleget. Az adóhatóság az adót kivetéssel, a gépjármű hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatok adatszolgáltatás tartalma alapján állapítja meg. A közúti közlekedési nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló bejelentési kötelezettség elmulasztása az adatbejelentés benyújtásának elmulasztásával esik egy tekintet alá.

Adatbejelentést kell benyújtani az önkormányzati adóhatósághoz, ha a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. §-ában mentességi feltétel teljesül vagy megszűnik, azaz

• ha az adóalany költségvetési szerv,
• alapítvány, egyesület a tulajdonában lévő gépjárműről, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,
• autóbuszról, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott,
• egyházi jogi személy tulajdonában lévő gépjárműről,
• a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárműveiről, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben,
• a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany egy darab – 100 kW teljesítményt meg nem haladó, nem a külön jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatásra és személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra használt – személygépkocsijáról legfeljebb 13 000 Ft/adóév erejéig,
• környezetkímélő gépkocsiról,
• arról a gépjárműről, melynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja,
• az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői tulajdonában lévő gépjárműről.

Szintén adatbejelentést kell benyújtani az önkormányzati adóhatósághoz, ha a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 4. § (4) bekezdése szerinti adófizetési kötelezettség szünetelésének feltétele beáll vagy megszűnt, azaz, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából. A szünetelés a jogellenes cselekmény bekövetkezését követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült. A szünetelés időszakára időarányosan eső adót nem kell megfizetni. Ha a gépjármű nem kerül vissza az adóalany birtokába, akkor a jogellenes állapot bekövetkezésének időpontját követő év utolsó napján az adóalany ezen gépjárműve utáni adókötelezettsége megszűnik.

Ügyintézési határidő

Általános ügyintézési határidő 30 nap.

Fizetési határidő és számlaszám

A gépjárműadót az Art. 3. melléklet II. fejezetének B) részében meghatározott határidőben Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gépjárműadó Számlájára (11736037-15361363-08970000) kell teljesíteni. Általános befizetési határidő március 15-e és szeptember 15-e.

Az eljárás díja, illetéke

Az eljárás díj- és illetékmentes.

Kapcsolódó dokumentumok

• PDF formátumú dokumentumok
  • Adatbejelentés gépjárműadóról
  • Bejelentés kombinált áruszállításról

Ügyleírás

Adókötelezettség terheli azt a személyt, aki nem állandó lakosként Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.

A fizetendő adót a szálláshely ellenérték fejében történő átengedése esetén a szállásdíjjal együtt a szállásadó, a szálláshely vagy bármely más ingatlan ingyenesen történő átengedése esetén a szálláshellyel, ingatlannal rendelkezni jogosult az ott-tartózkodás utolsó napján szedi be.

Az idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.

Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma. Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 400 Ft.

Mentességet élvez

• a  18. életévét be nem töltött magánszemély;
• a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély;
• a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vagy a Htv. 37. §-ának (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá
• aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja];
• az egyházi jogi személy tulajdonában lévő épületben, telken vendégéjszakát - kizárólag az egyházi jogi személy hitéleti tevékenységéhez kapcsolódó részvétel céljából - eltöltő egyházi személy;
• a honvédelmi vagy rendvédelmi feladatokat ellátó szervek állományába tartozó személy hozzátartozója, ha a vendégéjszakát az állomány tagjának látogatása miatt tölti a szolgálatteljesítés vagy a munkavégzés helye szerinti településen lévő, a honvédelmi vagy rendvédelmi szerv rendelkezése alatt álló, szolgálati érdekből fenntartott szálláshelyen, feltéve, ha a településen való szolgálatteljesítés, munkavégzés időtartama legalább egybefüggő 30 nap.

Az adóbeszedésre kötelezett adózónak az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon az adómentes és adóköteles vendégéjszakákról a tárgyhónapot követő hó 15-ig kell a bevallást benyújtania.

Ügyintézési határidő

Általános ügyintézési határidő 30 nap.

Fizetési határidő és számlaszám

Az idegenforgalmi adót az Art. 3. melléklet II. fejezet A) részének  3. pontja által meghatározott határidőben Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának Idegenforgalmi adó Számlájára (11736037-15361363-03090000) kell teljesíteni. Az idegenforgalmi adót az adóbevallás benyújtására nyitva álló határnapig, azaz a beszedést követő hó 15. napjáig kell az adóhatósághoz befizetni.

Az eljárás díja, illetéke

Az eljárás díj- és illetékmentes.

Kapcsolódó dokumentumok

• Elektronikusan benyújtható (ÁNYK) dokumentumok
  • Bejelentkezési nyomtatvány
  • Havi bevallás

Ügyleírás

Talajterhelési díj vonatkozásában díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést - ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is - alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.

Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát-, ammónium-, szulfát-, kloridtartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 20%-kal a 2005. évben, illetve a közcsatorna üzembe helyezését követő hónapban végzett alapállapot-felmérés keretében mért értékeket.

A talajterhelési díjat önadózással a kibocsátónak kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

A kibocsátó a talajterhelési díjfizetési kötelezettségéről a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény szerint a tárgyévet követő év március 31-éig tesz bevallást.

A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj alapja, a talajterhelési díj egységdíjának mértéke, valamint a település közigazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó határozza meg.

A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével.

A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 1200 Ft/m³. Területérzékenységi szorzó értéke Dunaújváros közigazgatási területén: 1,5.

A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.

Mentes a talajterhelési díj megfizetése alól

• aki az év első napján a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdésében meghatározott ellátásban részesül. A mentességet az ellátást megállapító hatóság kibocsátó nevére szóló jogerős határozatával kell igazolni,
• a 70 év feletti, egyedülélő kibocsátó, amennyiben az ingatlan tulajdonosa, vagy vagyoni értékű jog jogosultja, vagy bérlője és egyben az ingatlan használója,
• a kibocsátó, amennyiben az ingatlanon kizárólag kerti csapot üzemeltet.         

A kibocsátónak a tárgyévre vonatkozó mentességi jogosultságáról a jogosultság jogcímének megjelölésével és az ott meghatározott igazolások csatolásával nyilatkoznia kell.

Ügyintézési határidő

Általános ügyintézési határidő 30 nap.

Fizetési határidő és számlaszám

A talajterhelési díjat Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának Talajterhelési díj Számlájára (11736037-15361363-03920000) kell teljesíteni a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény szerint a tárgyévet követő év március 31. napjáig kell az adóhatósághoz befizetni.

Az eljárás díja, illetéke

Az eljárás díj- és illetékmentes.

Kapcsolódó dokumentumok

• PDF formátumú dokumentumok
  • Bevallás talajterhelési díjhoz

Ügyleírás

Magánfőzött párlat után, az önkormányzat felé jövedéki adóköteles az a magánfőző, aki saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú desztillálóberendezéssel rendelkezik, valamint tárgyévben magánfőzött párlatot állít elő.

Magánfőzés: a párlatnak a magánfőző, több tulajdonostárs magánfőző esetén valamely tulajdonostárs lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása.

Az adó alanya a magánfőző, a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú desztillálóberendezéssel rendelkezik.

A magánfőző a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést, valamint a bejelentett adatokban történt változást, az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz.

A magánfőző az előállítást megelőzően 700 forint értékű párlatadójegyet köteles beszerezni a vámhatóságtól. A párlatadójegyet darabonként egy liter tárgyévi előállítására jogosít, valamint a párlat eredetét is igazolja. A párlatadójegyet a vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon a magánfőző választása szerint papíron vagy elektronikusan lehet igényelni. A vámhatóság a párlatadójegyet a párlatadójegy értékének megfizetését követően bocsátja a magánfőző rendelkezésére, feltéve, hogy az igénylő az önkormányzati adóhatóság által regisztrált desztillálóberendezéssel rendelkezik. A vámhatóság a párlatadójegyek kiadott mennyiségéről értesíti a desztillálóberendezés tárolási/használati helye szerinti önkormányzati adóhatóságot. A magánfőző a tárgyévre vonatkozó első párlatadójegy-beszerzésekor legalább 5 darab párlatadójegyet köteles vásárolni és legfeljebb 86 darab párlatadójegyet vásárolhat. Ez a szabály azt is jelenti, hogy évi legfeljebb 86 liter párlat állítható elő magánfőzés keretében egy személy, illetve egy háztartás által.

Ügyintézési határidő

Általános ügyintézési határidő 30 nap.

Az eljárás díja, illetéke

Az eljárás díj- és illetékmentes.

Kapcsolódó dokumentumok

• PDF formátumú dokumentumok
  • Bejelentés desztillálóberendezés tulajdonjogáról

Ügyleírás

Előfordulhat, hogy az adózó a bevallási, bejelentési (bejelentkezési, változás-bejelentési), adatszolgáltatási, vagy egyéb kötelezettségének – a törvényben előírt határidőben – önhibáján kívül nem tud eleget tenni, illetve valamely eljárási cselekményt – a törvényben előírt határidőben – önhibáján kívül nem tud végrehajtani.

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.) 53. § (1) bekezdése alapján aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő.

Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követően, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy a határidő utolsó napjától számított, az igazolni kívánt eljárási cselekményre előírt határidővel megegyező időtartamon, de legfeljebb negyvenöt napon belül lehet előterjeszteni.

A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, ha ennek feltételei fennállnak.

Az Air. a bevallás elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelem előterjesztésére eltérő határidőt állapít meg. E szerint bevallási kötelezettség teljesítésére vonatkozó igazolási kérelemnek csak akkor van helye, ha az adózó:

• azt a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő tizenöt napon belül benyújtja,
• a kérelem előterjesztésével egy időben pótolja a bevallást.

Az igazolási kérelem előterjesztése és a kérelem alapján megismételt eljárási cselekmény határidejének elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.

Az adóhatóság visszautasítja az igazolási kérelmet, ha:

• az adózó a fentiekben részletezett határidőt követően nyújtja be igazolási kérelmét,
• az adózó a bevallási, bejelentési (bejelentkezési, változás-bejelentési), adatszolgáltatási, egyéb kötelezettsége/eljárási cselekménye teljesítésére vonatkozó igazolási kérelmét, az elmulasztott cselekmény pótlását követően terjeszti elő.

Ügyintézési határidő

Általános esetben 30 nap.

Az eljárás díja, illetéke

Az eljárás díj- és illetékmentes.

Kapcsolódó dokumentumok

• Elektronikusan benyújtható (ÁNYK) dokumentumok
  • Egyes kötelezettségek késedelmes teljesítésének kimentésére szolgáló igazolási kérelem
• PDF formátumú dokumentumok
  • Egyes kötelezettségek késedelmes teljesítésének kimentésére szolgáló igazolási kérelem