Általános tudnivalók

• 21/2024. (XI.25.) önkormányzati rendelet az építményadóról
• 31/2016. (XI.18.) önkormányzati rendelet az idegenforgalmi adóról
• 30/2016. (XI.18.) önkormányzati rendelet az iparűzési adóról
• 36/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelet a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról

• 24/2022. (X.24.) önkormányzati rendelet az építményadóról
• 31/2016. (XI.18.) önkormányzati rendelet az idegenforgalmi adóról
• 30/2016. (XI.18.) önkormányzati rendelet az iparűzési adóról
• 36/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelet a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról

• 29/2016. (XI.18.) önkormányzati rendelet az építményadóról
• 30/2016. (XI.18.) önkormányzati rendelet az iparűzési adóról
• 31/2016. (XI.18.) önkormányzati rendelet az idegenforgalmi adóról
• 36/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelet a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról

• 29/2016. (XI.18.) önkormányzati rendelet az építményadóról
• 30/2016. (XI.18.) önkormányzati rendelet az iparűzési adóról
• 31/2016. (XI.18.) önkormányzati rendelet az idegenforgalmi adóról
• 36/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelet a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról

• 29/2016. (XI.18.) önkormányzati rendelet az építményadóról
• 30/2016. (XI.18.) önkormányzati rendelet az iparűzési adóról
• 31/2016. (XI.18.) önkormányzati rendelet az idegenforgalmi adóról
• 36/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelet a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról
• 28/2016. (XI.18.) önkormányzati rendelet az elektronikusan teljesíthető adókötelezettségekről

• 32/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelet az építményadóról
• 33/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelet az iparűzési adóról
• 34/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelet az idegenforgalmi adóról
• 36/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelet a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról

• 57/2011. (XII.16.) önkormányzati rendelet az építményadóról
• 58/2011. (XII.16.) önkormányzati rendelet az iparűzési adóról
  (2012. január 1. napjától 2015. december 31. napjáig hatályos)
• 59/2011. (XII.16.) önkormányzati rendelet az idegenforgalmi adóról
  (2012. január 1. napjától 2015. december 31. napjáig hatályos)
• 59/2011. (XII.16.) önkormányzati rendelet a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról
  (2012. január 1. napjától 2015. december 31. napjáig hatályos)

• 57/2011. (XII.16.) önkormányzati rendelet az építményadóról

• 57/2011. (XII.16.) önkormányzati rendelet az építményadóról

• 13/2004. (III.12.) KR számú rendelet az építményadóról

Ügyleírás

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény meghatározott feltételek mellett méltányossági lehetőséget biztosít azon adózók részére, akik (amelyek) az adójogszabályokban meghatározott, bevallott vagy az adóhatóság által jogerős határozatban előírt fizetési kötelezettségeiket valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból az esedékesség időpontjáig nem illetve csak részben tudják teljesíteni. Ezen eljárások alapja a végrehajtható okiraton (fizetési kötelezettséget megállapító jogerős adóhatósági határozaton, önadózás esetén a fizetendő adót/adóelőleget tartalmazó bevalláson, behajtási eljárás során a behajtást kérő megkeresésén, az adózóval közölt adóhatósági adó-megállapításon) alapuló fizetési kötelezettség halasztására, részletekben történő megfizetésére (együtt: fizetési könnyítés), illetve mérséklésére, elengedésére irányuló kérelem. Fizetési könnyítés engedélyezése, valamint mérséklés (elengedés) tehát kizárólag kérelemre történhet.

Nem engedélyezhető fizetési könnyítés a már beszedett adóra.

A fizetési könnyítés engedélyezésére irányuló kérelem elbírálása során az adóhatóságnak a törvényben meghatározott feltételek fennállását kell vizsgálnia. Eszerint fizetési könnyítés (fizetési halasztás, részletfizetés) abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.

Természetes személy esetében a felróhatóság vizsgálatának figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető a fizetési könnyítés, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel súlyos megterhelést jelent.

Az adóhatóság a fizetési halasztást, részletfizetést engedélyező határozatában a kedvezményt feltételhez kötheti.

Amennyiben az adózó a kedvezmény feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem, illetve nem határidőben teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.

Az általános szabályok szerinti fizetési könnyítésen túlmenően automatikus részletfizetés is kérelmezhető.

A természetes személy adózó – ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató személyt is – részére, legfeljebb kettőmillió forint összegű adótartozásra naptári évente egy alkalommal, legfeljebb tizenkettő havi pótlékmentes részletfizetés engedélyezhető, az adózó jövedelmi és vagyoni viszonyainak vizsgálata nélkül. A részletfizetés az adó esedékessé válását megelőzően is engedélyezhető.

Az automatikus, pótlékmentes részletfizetés lehetőségével a nem természetes személy adózó is élhet. A nem természetes személy adózó szintén évente egy alkalommal, legfeljebb kettőmillió forint összegű adótartozásra kérelmezhet automatikus, pótlékmentes részletfizetést, azonban ennek futamideje maximum hat hónap lehet. Az adóhatóság ebben az esetben sem vizsgálja azt, hogy a fizetési nehézség az adózó magatartásának róható-e fel, valamint azt sem, hogy a fizetési nehézség átmeneti jellegű-e. Nem természetes személy esetében az automatikus részletfizetés csak esedékessé vált kötelezettségre engedélyezhető.

A kérelemről az adóhatóság határozatban dönt.

Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az esetben a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlék kerül felszámításra.

Az adómérséklés szabályai eltérnek a természetes személy és a jogi személy kérelmezők esetében. Az adóhatóság csak a magánszemély adózót terhelő adótartozást (tőketartozást) mérsékelheti vagy engedheti el, jogi személyek és egyéb szervezetek esetében a jogszabály kizárólag a szankciók (bírság, pótlék) mérséklésére (elengedésére) nyújt lehetőséget.

Az adóhatóság a magánszemély adózót terhelő adótartozást mérsékelheti vagy elengedheti a helyi adók, bírságok és ezek járuléka (késedelmi pótlék) vonatkozásában, ha annak megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. 

Jogi személyek esetében mérséklésre kivételes méltánylást érdemlő körülmény fennállása esetén kerülhet sor. Adóhatóságunk abban az esetben mérsékli a fennálló tartozást, ha annak megfizetése a jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. A gazdálkodás ellehetetlenülése komplex vizsgálatot igényel, mivel ennek törvény szerinti következménye a tevékenység megszüntetése (gazdálkodó szervezeteknél a felszámolás). A mérséklést csak ott indokolt tehát alkalmazni, ahol a tartozás mérséklésével a racionális gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető. Következésképpen, ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye a méltányosság gyakorlásának. A mérséklés iránti kérelmek elbírálása során nem merülhet fel a késedelmi pótlék felszámításakor és a bírság kiszabásakor értékelhető körülmények vizsgálata (az adóhiány keletkezési körülményei, a bírság kiszabására okot adó cselekmény, mulasztás súlya, gyakorisága), mivel ezek mérlegelése a jogkövetkezményt megállapító alapeljárásban már megtörtént. A fizetési kedvezmények elbírálása során tehát csak az bír jelentőséggel, hogy a konkrét esetben a méltányosság gyakorlásának törvényi feltételei fennállnak-e, avagy sem.

Az adóhatóság a mérséklést – az adózó teljesítőképességéhez mérten – az adótartozás egy részének megfizetéséhez kötheti.

A kérelem teljesítéséhez előírt feltételek fennállását a kérelmet előterjesztő adózónak kell bizonyítania.

A kérelemhez kötöttség elve alapján az önkormányzati adóhatóság a kérelemben az adózó által kérelmezettől eltérő típusú fizetési kedvezményt a feltételek fennállása esetén sem engedélyezhet.

Ügyintézési határidő

Az ügyintézési határidő 30 nap. Az ügyintézési határidő a kérelemnek az adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra és a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.

Az eljárás díja, illetéke

A kérelem benyújtása díj- és illetékmentes.

Benyújtás formája és módja

A fizetési kedvezmények engedélyezése iránti kérelmet az elektronikus ügyintézésre kötelezettek (gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók) az E-Önkormányzat portál felületén publikált iForm űrlapok alkalmazásával terjeszthetik elő. A portál elérhetősége: https://ohp-20.asp.lgov.hu. Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett természetes személyek, szervezetek kérelmüket választásuk szerint elektronikusan az E-Önkormányzat portálon keresztül, vagy papír alapon, postai úton, illetve ügyfélfogadási időben személyesen is benyújthatják. Papír alapon történő ügyintézés során adóhatóságunk honlapján, a nyomtatványok menüpontban közzétett űrlapok, illetve az ügyfélkapus bejelentkezés nélkül is kitölthető, kinyomtatható iForm nyomtatványok használhatók.

Kapcsolódó dokumentumok

iForm űrlapok:
 

Nyomtatvány megnevezése	Ágazat	Ügytípus
Méltányossági, fizetési könnyítés kérelem (ASP-ADO-MK)	Adóügy	Általános adónyomtatványok
Automatikus részletfizetési kérelem (ASP-ADO-ERK)	Adóügy	Általános adónyomtatványok

Papír alapon benyújtható nyomtatványok:

Nyomtatvány megnevezése	Nyomtatvány helye
Fizetés könnyítés iránti kérelem magánszemélyek részére	Egyéb nyomtatványok
Mérséklés iránti kérelem magánszemélyek részére	Egyéb nyomtatványok

Ügyleírás

Az adóelőleg-fizetési kötelezettséget az adózó önadózás útján teljesíti. Az adózó az adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét.

Az adóelőleg módosítását az esedékesség időpontjáig benyújtott kérelemben lehet kérni. Az adózónak kérelmében meg kell jelölnie a tárgyévi várható adó összegét, valamint a módosítani kért adóelőleg összegét. A kérelemben foglaltakat részletesen indokolni kell, valamint be kell mutatni, hogy a rendelkezésre álló információk és becslések alapján, várhatóan hogyan alakulnak az üzleti évben a gazdasági tevékenység azon adatai, melyeket az adó számítása során figyelembe kell venni, másrészt számszakilag le kell vezetni a várható adókötelezettség kalkulációját.

A mérséklés során ajánlott körültekintéssel eljárnia az adózónak, mivel az indokolatlan előleg csökkentés jogkövetkezményeként természetes személy (egyéni vállalkozó) adózó esetében négyszázezer forintig, nem természetes személy adózó esetében egymillió forintig terjedő mulasztási bírság kiszabására kerülhet sor.

Az adóelőleg módosítása az Art. 3. melléklet II. A/1. pont a) alpontja alapján március 15-éig, illetve szeptember 15-éig, a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók esetében az adóév harmadik, valamint kilencedik hónapjának tizenötödik napjáig, míg a Htv. 39/A. §-a szerinti egyszerűsített adózást választó kisvállalkozó esetében május 31-éig kérelmezhető.

Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az adóhatóságnál a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le.

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 48. § d) pontja alapján visszautasításra kerül a kérelem, ha az idő előtti vagy elkésett. A kérelem idő előttinek minősül, ha az iparűzési adóbevallás, melyben adózónak a módosítani kért adóelőleget kell bevallani, még nem került benyújtásra. A kérelem elkésett, ha adózó az adóelőleg-módosítási kérelmet, az előleg esedékességét követően terjesztette elő.

Ügyintézési határidő

Az ügyintézési határidő 30 nap, visszautasítás esetén 8 nap. Az ügyintézési határidő a kérelemnek az adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra és a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.

Az eljárás díja, illetéke

A kérelem benyújtása díj- és illetékmentes. 

Benyújtás formája és módja

Az adóelőleg mérséklése iránti kérelmet az elektronikus ügyintézésre kötelezettek (gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók) az E-Önkormányzat portál felületén publikált iForm űrlap alkalmazásával terjeszthetik elő. A portál elérhetősége: https://ohp-20.asp.lgov.hu. Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett természetes személyek, szervezetek kérelmüket választásuk szerint elektronikusan az E-Önkormányzat portálon keresztül, vagy papír alapon, postai úton, illetve ügyfélfogadási időben személyesen is benyújthatják.

Kapcsolódó dokumentumok

iForm űrlap:

Nyomtatvány megnevezése	Ágazat	Ügytípus
Iparűzési adóelőleg módosítási kérelem (ASP-ADO-87M)	Adóügy	Helyi iparűzési adó

Ügyleírás

Azokban az esetekben, mikor az adózó fizetési kötelezettségénél nagyobb összegű adót fizet be, visszamenőlegesen jóváírásra kerül sor, esetleg téves befizetést teljesít, túlfizetése keletkezik az adott számlán.

Ha az adózó adószámláján a fizetési kötelezettségét meghaladó összeg mutatkozik és adózónak adótartozása nem áll fenn, valamint bevallási kötelezettségeinek is eleget tett, rendelkezhet a túlfizetés visszatérítéséről, illetve más adónemben, vagy más adóhatóságnál nyilvántartott kötelezettségére történő átvezetéséről. Túlfizetés átvezetés csak az adózó saját adószámláján belül lehetséges, tehát a túlfizetés más személy adószámlájára történő átvezetésre a törvény nem ad lehetőséget. Tartozás fennállása esetén a túlfizetés nem igényelhető vissza, az a tartozás erejéig kerül elszámolásra és átvezetésre az adott számlára.

Az önkormányzati adóhatóság az adónemben túlfizetésként fennálló, ezer forintot el nem érő adót nem téríti vissza, azt a jövőben esedékes – az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott – adóra, egyéb közteherre számolja el.

Az adó-visszaigénylést, vagy az átvezetést az önkormányzati adóhatóságnál erre a célra rendszeresített nyomtatványokon teheti meg az adózó. A túlfizetés visszaigénylésének feltétele az adózó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy más adóhatóságnál nem áll fenn köztartozása. Köztartozás fennállása esetén az adózó részére nem teljesíthető a kiutalás. A túlfizetés kiutalását a magánszemély adózó kérheti bankszámlájára vagy lakcímére. Gazdálkodó szervezetek részére csak a bejelentett bankszámlájukra teljesíthető a kiutalás.

A túlfizetés visszaigényléséhez való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adózót már nem illeti meg a visszaigénylés, vagy átvezetés iránti rendelkezés jogosultsága.

Amennyiben az adózó nem rendelkezik a fennálló túlfizetéséről és a túlfizetéssel érintett adónemben később esedékes fizetési kötelezettsége áll fenn, a túlfizetés a kötelezettség összegének erejéig – automatikusan – elszámolásra kerül arra.

Speciális szabály található az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 15. § (2) bekezdésében. E szerint, az egyéni vállalkozó, az egyéni ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező természetes személy tevékenysége szünetelésének, illetve a közjegyző közjegyzői, az önálló bírósági végrehajtó a végrehajtói
szolgálata szünetelésének időtartamára vonatkozóan - ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik - ilyen minőségében adó-visszaigénylést, adóvisszatérítést, költségvetési támogatás-igénylést a szünetelés megszűnését követően sem kérhet, illetve a szünetelés időtartama alatt túlfizetés visszatérítését nem kérheti. Egyéni vállalkozó esetén a szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő- és záróidőpontja közötti időszakot kell érteni.

Az egyéni vállalkozás folytatását, vagy megszüntetését követően a túlfizetés összege visszakérhető.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 98. § (2) bekezdése értelmében a végelszámolás alatt álló gazdasági társaság nevében hatályos jognyilatkozatot csak a végelszámoló tehet. Amennyiben az adóhatóság a végelszámolás alatt álló vállalkozás adófolyószámláján túlfizetést tart nyilván, arról célszerű még a cég törlése előtt rendelkezni. A cég a törlését követően visszaigénylésre nem jogosult. Ekkor az adózó folyószámláján nyilvántartott túlfizetést az adóhatóság hivatalból számolja el az általa nyilvántartott, az adózót terhelő esetleges adótartozásra. A cég törlését követően az adóhatóság kizárólag annak a személynek a kiutalási kérelmét teljesíti, aki a legfőbb szerv által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat benyújtásával igazolja, hogy a kiutaláshoz való jogot a társaságtól megszerezte [Ctv. 111. § (3) bekezdése].

Átalakulás esetén a megszűnt társaságot megillető túlfizetés a jogutód adószámlájára átvezetésre kerül. Az átvezetett túlfizetés felett a jogutód cég rendelkezhet.

Elhunyt adózó adószámláján fennálló túlfizetés az örököst/örökösöket illeti meg, örökrésze/örökrészük arányában. Az adóhatóság a jogerős hagyatékátadó végzés alapján határozatban rendelkezik az örökhagyó túlfizetésének örökös/örökösök részére történő kiutalásáról.

Ezen túlmenően a kiutalási és az átvezetési kérelem elbírálásával kapcsolatos hatósági eljárásban az adóhatóság csak abban az esetben hoz határozatot, ha az adózó kérelmét nem, vagy csak részben teljesíti.

Ügyintézési határidő

A kiutalást és/vagy átvezetést az adóhatóság 30 napon belül teljesíti. Az adó-visszatérítés kiutalására nyitva álló határidő kezdő időpontjának az igénylés adóhatósághoz való beérkezésének napját követő napot, de legkorábban a túlfizetés esedékességének napját kell tekinteni. Kivételt képeznek ez alól azok az esetek, amelyeknél törvényi előírás szabályozza a visszaigénylés, illetve a kiutalás időpontját. Az Art. 3. mellékletének II./A)/1/c) pontja alapján a vállalkozói tevékenységet folytató adózó a megfizetett helyi iparűzési adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-éig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza. Ebben az esetben a 30 napos ügyintézési határidő tehát május 31. napjától számítódik.

Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az adóhatóságnál a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le.

Amennyiben a kérelem hiányosan kerül benyújtásra, abban az esetben az adóhatóság a javításig, a szükséges adatok megadásáig a visszaigényelt összeget nem utalja ki. A hiánypótlásra történő felhívás eredménytelensége esetén az adóhatóság az eljárást megszünteti.

Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra és a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.

Az adózó bevonásával történt javítás esetén az adóhatóság részére kamatmentesen kiutalásra nyitva álló 30 napos határidő legkorábban az adózói javítás napjától kezdődik.

Az eljárás díja, illetéke

A kérelem benyújtása díj- és illetékmentes. 

Benyújtás formája és módja

A túlfizetés visszatérítése, átvezetése iránti kérelmet az elektronikus ügyintézésre kötelezettek (gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók) az E-Önkormányzat portál felületén publikált iForm űrlap alkalmazásával terjeszthetik elő. A portál elérhetősége: https://ohp-20.asp.lgov.hu. Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett természetes személyek, szervezetek kérelmüket választásuk szerint elektronikusan az E-Önkormányzat portálon keresztül, vagy papír alapon, postai úton, illetve ügyfélfogadási időben személyesen is benyújthatják. Papír alapon történő ügyintézés során adóhatóságunk honlapján, a nyomtatványok menüpontban közzétett űrlap, illetve az ügyfélkapus bejelentkezés nélkül is kitölthető, kinyomtatható iForm nyomtatvány használható.

Kapcsolódó dokumentumok

iForm űrlap:

Nyomtatvány megnevezése	Ágazat	Ügytípus
Túlfizetés átvezetési és visszatérítési kérelem (ASP-ADO-TUL)	Adóügy	Általános adónyomtatványok

Papír alapon benyújtható nyomtatvány:

Nyomtatvány megnevezése	Nyomtatvány helye
Adótúlfizetés átkönyvelése, ill. visszaigénylése iránti kérelem	Egyéb nyomtatványok

Ügyleírás

Az adóigazolást az adóhatóság hatáskörében eljárva, a nyilvántartásában szereplő adatok alapján, az adózó által kért és a jogszabályban előírt adattartalommal állítja ki.

Az általános adóigazolás tartalmazza az adózónak az igazolás kiadásának napján vagy az igazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon 

• az adóhatóságnál fennálló adótartozását,
• a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó adatbejelentési, bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását, ide nem értve azt, ha az adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés a mulasztást feltárta, és az adózó a végleges megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette, 
• a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozásokat.

A nemleges adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az igazolás kiállításának napján vagy az igazolás iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál nyilvántartott tartozása, valamint végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozása nincs.

A nyomtatványon meg kell jelölni az adóigazolás felhasználási helyét, célját és darabszámát.

Ügyintézési határidő

A kérelem beérkezését követő naptól számított 6 nap. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, akkor a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. Az igazolás kiadásának idejét befolyásolja, illetve az azonnali igazolás kiadását megakadályozhatja például a hiányzó, vagy hibás bevallás, az adótartozás, a bejelentkezési kötelezettség elmulasztása, képviseleti, meghatalmazotti jogosultság hiánya.

Az eljárás díja, illetéke

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény által meghatározott adóhatósági igazolások kiállítása illetékmentes.

Benyújtás formája és módja

Az adóigazolás kiállítása iránti kérelmet az elektronikus ügyintézésre kötelezettek (gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók) az E-Önkormányzat portál felületén publikált iForm űrlap alkalmazásával terjeszthetik elő. A portál elérhetősége: https://ohp-20.asp.lgov.hu. Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett természetes személyek, szervezetek kérelmüket választásuk szerint elektronikusan az E-Önkormányzat portálon keresztül, vagy papír alapon, postai úton, illetve ügyfélfogadási időben személyesen is benyújthatják. Papír alapon történő ügyintézés során adóhatóságunk honlapján, a nyomtatványok menüpontban közzétett űrlap, illetve az ügyfélkapus bejelentkezés nélkül is kitölthető, kinyomtatható iForm nyomtatvány használható.

Kapcsolódó dokumentumok

iForm űrlap:

Nyomtatvány megnevezése	Ágazat	Ügytípus
Kérelem adóigazolás, adóhatósági bizonyítvány kiadására (ASP-ADO-AAI)	Adóügy	Általános adónyomtatványok

Papír alapon benyújtható nyomtatvány:

Nyomtatvány megnevezése	Nyomtatvány helye
Adóigazolás iránti kérelem	Egyéb nyomtatványok

Ügyleírás

Az önkormányzati adóhatóság a jegyző hatáskörében állítja ki az illetékességi területén található ingatlanok esetében az adó- és értékbizonyítványokat. Az adó- és értékbizonyítvány tartalmazza (igazolja) az ingatlan és az ingatlanszerzők (tulajdonosok) adatait, az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket, továbbá az ingatlannak az adott időpontban fennálló forgalmi értékét. Az adó- és értékbizonyítvány kiállítására ügyfél kérelmére vagy hatóság megkeresésére, külön jogszabályi rendelkezés alapján van lehetőség. Adó- és értékbizonyítványt akkor lehet kiállítani, ha felhasználását jogszabály kötelezővé teszi.

Az adó- és értékbizonyítvány az alábbi jogszabályokban meghatározott esetekben és ügytípusokban adható ki:

• bírósági végrehajtási ügyekben a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 140. § (1) bekezdése alapján,
• hagyatéki eljáráshoz a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 26. § (1) bekezdése alapján,
• a fiatal felnőtt otthonteremtési támogatása ügyében a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 78. § (1) bekezdés ac) pontja alapján,
• gyámhatósági ügyekben a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 143. § b) pontja, a 153. § (1) bekezdés b) pontja alapján,
• állami ingatlanok ingyenes önkormányzati tulajdonba adása esetén az egyes állami és önkormányzati ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXVIII. törvény 4. § (1) bekezdés c) pontja alapján,
• kényszertörlési eljárásban a cégbíróság által lefolytatott vagyonfelmérés céljából a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 117. § (7) bekezdése alapján,
• adósságrendezési eljárásban a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 1. melléklet 2. pont h) alpontja, a 4.1. g) alpontja, valamint a természetes személyek adósságrendezési eljárásában az adós vagyona forgalmi értékének meghatározásáról szóló 231/2015. (VIII.12.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés a) pont; 3. § (2)-(3) bekezdések alapján.

Ügyfél az adó- és értékbizonyítványt kizárólag gyámhivatali eljáráshoz, vagy a gyámság, illetve gondnokság alatt álló személy ingatlantulajdona hasznosításának gyámhivatal általi jóváhagyásához, valamint adósságrendezési eljáráshoz kérheti.

Szükséges iratok:

• kérelem
• az értékelni kért ingatlan 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap másolata,
• az ügylet tárgyát képező szerződés másolata.

A hatóság az adó- és értékbizonyítvány kiadását megtagadja, ha kiadása jogszabályba ütközik. Nem adható ki a bizonyítvány továbbá, ha az ügyfél a felhasználásának célját nem jelöli meg.

A hatóság a forgalmi érték megállapítása céljából helyszíni szemlét tarthat, melyről előzetesen értesíti az ügyfelet. Az adó- és értékbizonyítvány tartalmát az ellenkező bizonyításáig mindenki köteles elfogadni.

Ügyintézési határidő

A kérelem benyújtását követő naptól számított 8 nap. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, akkor a határidő a legközelebbi munkanapon jár le.

Az eljárás díja, illetéke

Általános esetben kérelemre történő eljárás indításakor 4.000 Ft illetéket kell fizetni, melyet a 10400463-50526570-56851120 számú illeték fizetési számla javára kell teljesíteni. Ha egy beadványban több ingatlanra vonatkozó adó- és értékbizonyítványt kérnek, az illetéket ezek számától függően, külön-külön kell megfizetni. A hagyatéki, gyámhivatali, és bírósági végrehajtási eljárásban kért adó- és értékbizonyítvány kiadása illetékmentes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdésében foglaltak alapján.

Benyújtás formája és módja

Az adóigazolás kiállítása iránti kérelmet az elektronikus ügyintézésre kötelezettek (gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók) az E-Önkormányzat portál felületén publikált iForm űrlap alkalmazásával terjeszthetik elő. A portál elérhetősége: https://ohp-20.asp.lgov.hu. Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett természetes személyek, szervezetek kérelmüket választásuk szerint elektronikusan az E-Önkormányzat portálon keresztül, vagy papír alapon, postai úton, illetve ügyfélfogadási időben személyesen is benyújthatják. Papír alapon történő ügyintézés során adóhatóságunk honlapján, a nyomtatványok menüpontban közzétett űrlap, illetve az ügyfélkapus bejelentkezés nélkül is kitölthető, kinyomtatható iForm nyomtatvány használható.

Kapcsolódó dokumentumok

iForm űrlap:

Nyomtatvány megnevezése	Ágazat	Ügytípus
Adó- és értékbizonyítvány kiállítási kérelem (ASP-ADO-AEB)	Adóügy	Általános adónyomtatványok

Papír alapon benyújtható nyomtatvány:

Nyomtatvány megnevezése	Nyomtatvány helye
Adó- és értékbizonyítvány kiadása iránti kérelem	Egyéb nyomtatványok

Ügyleírás

Építményadóban adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás (üzleti célra, illetve szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított vagy nem magánszemély tulajdonában lévő) és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).

Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Az ingatlan tulajdonosának azt a személyt vagy szervezetet kell tekinteni, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Ha az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. 

Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) lehetőséget biztosít arra, hogy valamennyi tulajdonos írásban megállapodjon, hogy mely személy lesz az, aki az adóalanyisággal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket gyakorolja. Ennek feltétele valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodás (ez része az adatbejelentési nyomtatványnak).

Az adóalanyiságot azonban nem csak a tulajdonosi minőség alapozza meg. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.

A Htv. meghatározott épületeket illetve épületrészeket mentesít az adó alól. Ezen túl az önkormányzatnak is meg van a lehetősége, hogy e mentességi kört rendeletében tovább bővítse. A törvény az építményadó vonatkozásában kettős adómentességi rendszert szabályoz. Ez a tárgyi illetve az alanyi adómentesség.

Alanyi adómentes az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár. 

A mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. A mentesség – a felsorolt, az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként bejegyzett adóalanyok számára – kizárólag a létesítő okiratban meghatározott alaptevékenység, főtevékenység kifejtésére szolgáló épület után jár.

Mentes az állami tulajdont terhelő vagyoni értékű jog jogosítottjaként őt terhelő építményadó alól az egyesület, az alapítvány, és az állam tulajdonában álló, az érintett állami ingatlanon közfeladatot ellátó nonprofit gazdasági társaság is.

A Htv. szerint mentes az adó alól a szükséglakás, a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség, az atomenergiáról szóló törvény szerint kizárólag a radioaktív hulladék elhelyezésére, a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt építmény, valamint a magyar építészetről szóló törvény szerint műemléknek minősülő ingatlan a megszerzésének évében és az azt követő három évben. Mentes továbbá az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban nem ilyenként feltüntetett, de az építmény fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv által kiadott hatósági igazolás szerint állattartásra, növénytermesztésre szolgáló és használt építmény és az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó – ilyenként használt – tároló építmény.

Dunaújváros Önkormányzata Közgyűlése a törvényi mentességeken túlmenően további mentességet biztosít a magánszemély tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló építményre, a többlakásos lakóépületben – az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként fel nem tüntetett – az osztatlan közös tulajdonban lévő, valamint a társasház, lakásszövetkezet tulajdonában álló, közös használatú helyiségekre, területekre valamint a súlyos mozgáskorlátozott magánszemély tulajdonában, vagyoni értékű jogában lévő garázsra, amennyiben abban a súlyos mozgáskorlátozott a gépjárművét tárolja. A mentesség e jogcímeken nem vehető igénybe, ha az építményben vagy annak egy részében vállalkozási tevékenység folyik és a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódóan bevétel vagy költség kerül elszámolásra, illetve ha az építmény szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított.

Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását vagy a használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.

Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

Dunaújváros Önkormányzata Közgyűlésének döntése alapján az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.

Dunaújvárosban alkalmazott adómértékek az önkormányzati rendeletben találhatóak. Dunaújváros Önkormányzat Közgyűlése épület fajtánként és hasznos alapterület szerint differenciált adómértékeket állapított meg.

Ha a helyi adót nem az adózó állapítja meg (ilyen többek között az építményadó is), az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül (a szerzést, változást követő év január 15. napjáig) kell adatbejelentést teljesítenie. Az építmények adóztatáshoz szükséges adatokat az adóhatósággal más hatóság nem közli, az adatszolgáltatási kötelezettség minden esetben az adózót terheli. Ebből következik, hogy ingatlan adásvétele, valamint minden más adóztatásra kiható jogi tény esetén (pl. haszonélvezeti jog) nem elegendő azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni, hanem az adózónak egyben kötelessége bejelenteni az adóhatóságnak. Nem kell újabb adóbejelentést tenni mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, az adó tárgyában adókötelezettséget érintő változás nem következett be. Ingatlan adás-vétel esetén az eladót, és vevőt (szerző felet) egyaránt terheli a bejelentési kötelezettség. Az eladó esetében a bejelentés benyújtásával kerül megszüntetésre az adókötelezettség az adott építmény vonatkozásában, míg a vevő esetében az adatbejelentése alapján állapítja meg az önkormányzati adóhatóság az építményadót. Adatbejelentés-benyújtási kötelezettsége alól Dunaújváros Közgyűlésének építményadóról szóló rendelete értelmében mentesül a vállalkozónak nem minősülő adóalany a tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló építmény vonatkozásában.

A tulajdonukban lévő építményt a Htv. 3. § (2) bekezdésében meghatározott, alanyi adómentes szervezeteknek is be kell jelenteniük, majd a feltételek meglétéről minden év május 31-éig, az e célra rendszeresített külön nyomtatványon írásban kötelesek nyilatkozni az adóhatóságnak.

Az állattartásra, növénytermesztésre szolgáló és használt, valamint az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó – ilyenként használt – tároló építmény tulajdonosa, amennyiben az építmény az ingatlan-nyilvántartásban nem ilyenként van feltüntetve, az adómentességhez szükséges hatósági igazolást a Nemzeti Agrárkamarától igényelheti meg.

Az adatbejelentések alapján az építményadó határozattal kerül megállapításra.

Ügyintézési határidő

Ügyintézési határidő 30 nap. Az ügyintézési határidő az adatbejelentésnek az adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra és a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.

Fizetési határidő és számlaszám

Az építményadót az adózás rendjéről szóló 2017. évi Cl. törvény (Art.) 62. §-a, az Art. 3. melléklet II. fejezete A) pontjának 4. alpontja, valamint az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII.28.) Korm. rendelet 20. § (1), (2), (2a) bekezdése, a (3) bekezdés b) pontja által meghatározott módon és időpontokig Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának Építményadó beszedési alszámlájára (10400463-50526570-56851041) kell teljesíteni. Általános befizetési határidő március 15-e és szeptember 15-e.

Az eljárás díja, illetéke

Az eljárás díj- és illetékmentes.

Benyújtás formája és módja

Az építményadó adatbejelentést az elektronikus ügyintézésre kötelezettek (gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók) az E-Önkormányzat portál felületén publikált iForm űrlap alkalmazásával nyújthatják be. A portál elérhetősége: https://ohp-20.asp.lgov.hu. Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett természetes személyek, szervezetek adatbejelentésüket választásuk szerint elektronikusan az E-Önkormányzat portálon keresztül, vagy papír alapon, postai úton, illetve ügyfélfogadási időben személyesen is benyújthatják. Papír alapon történő ügyintézés során adóhatóságunk honlapján, a nyomtatványok menüpontban közzétett űrlap, illetve az ügyfélkapus bejelentkezés nélkül is kitölthető, kinyomtatható iForm nyomtatvány használható.

Kapcsolódó dokumentumok

iForm űrlap:

Nyomtatvány megnevezése	Ágazat	Ügytípus
Adatbejelentés az épület, épületrész utáni építményadóról (ASP-ADO-031)	Adóügy	Építményadó

Papír alapon benyújtható nyomtatványok:

Nyomtatvány megnevezése	Nyomtatvány helye
Adatbejelentés az épület, épületrész utáni adóról "A" jelű betétlappal	Építményadó
Adatbejelentés az épület, épületrész utáni adóról "B" jelű betétlappal	Építményadó
Megállapodás az adózással kapcsolatos jogokról, kötelezettségekről	Építményadó

Ügyleírás

Helyi iparűzési adóban adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység.

A vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén kívül folytatja.

Az adó alanya a vállalkozó, azzal, hogy 2024. évtől az egyéni vállalkozót az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése időszakában is vállalkozónak kell tekinteni, feltéve, ha a szünetelés időszaka az adóéven belül egybefüggően nem éri el a 181 napot.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 52. § 26. pontja értelmében vállalkozó a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon, valamint a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző:

• a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
• a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér 50%-át meghaladja,
• a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt áll,
• egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt állnak.

Nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki

• az ingatlan-bérbeadási, illetve a kereskedelemről szóló törvény szerinti magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében;
• a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja);
• az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);
• az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében;
• az ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);
• a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében;
• a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, ha őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér 50%-át nem haladja meg.

Adómentes az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.

Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. 

A Htv. 42/E. § (1) bekezdése adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő az állami adóhatóság számára a vállalkozások meghatározott körének vonatkozásában. A kötelezettség teljesítése keretében az állami adóhatóság naponta, elektronikus úton megküldi a hozzá érkezett adatokat a cég székhelye szerinti, valamint azon telephelyei szerinti önkormányzati adóhatóságok részére, amely telephelyeket az adózó az állami adóhatósághoz bejelentett. Az adózót a székhelye, telephelye szerinti önkormányzathoz tehát nem terheli külön bejelentkezési kötelezettség az iparűzési adóban, az állami adóhatósághoz való adatbejelentés egyúttal a székhely, telephely szerinti önkormányzati adóhatósághoz történő eljárási kötelezettségteljesítést is magában foglalja. A törvény ugyanakkor nem mentesíti azt a vállalkozást a telephely szerinti önkormányzati adóhatóságához teljesítendő bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól, aki/amely telephelyét az állami adóhatóságnál nem, vagy nem Htv. szerinti telephelyként jelentette be. Ekkor az adózó adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében köteles az önkormányzati adóhatósághoz bejelentkezni az adókötelezettség keletkezésétől számított tizenöt napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon.

Ha a bejelentkezéssel, változásbejelentéssel összefüggésben adóelőleget vagy jogszabály alapján az adatszolgáltatásban nem szereplő más adatot is be kell jelenteni, akkor e bejelentés megtételére az adózót a székhelye és a telephely szerinti önkormányzati adóhatóság külön felhívja.

A helyi iparűzési adó alapja általános esetben a Htv. 52. § 22. pontja szerinti nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke együttes – a Htv. 39. § (4)-(10) bekezdésben meghatározottak szerint számított – összegével, az alvállalkozói teljesítések értékével, valamint az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak a Htv. mellékletében meghatározottak szerint meg kell osztania. A Htv. mellékletében meghatározott megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne. Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat – a kerekítés általános szabályai alapulvételével – hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni.

Azok a vállalkozók, akiknek/amelyeknek az adóévben a bevételük nem haladta meg a 25 millió forintot, illetve a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetében a 120 millió forintot az általánostól eltérően a Htv. 39/A. §-a szerint is megállapíthatják az adó alapját.

Az új egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítás választása a következő módokon lehetséges:

• folyamatosan (adóévet megelőző adóévben) működő vállalkozó az adóévre az adóévet megelőző évről szóló bevallásban,
• jogelőd nélkül kezdő vállalkozó az első adóévről szóló bevallásban az első adóévre is,
• a tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén kezdő (a településen tevékenységét székhely-áthelyezéssel, telephely létesítéssel megkezdő) vállalkozó – ide nem értve az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő vállalkozót – bejelentkezéskor, a bejelentési, változás-bejelentési nyomtatványon.

Az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítás választását a folyamatosan működő kisvállalkozó és az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő kisvállalkozó az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig, a tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén kezdő vállalkozó az adókötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül jelentheti be. Az egyszerűsített adóalap-megállapítás bejelentésére nyitva álló határidő jogvesztő, elmulasztása esetén nincs lehetőség a nyilatkozat utólagos pótlására.

A kisvállalkozó e döntése a teljes adóévre vonatkozik és erre vonatkozó külön, évenkénti bejelentés nélkül mindaddig érvényes, amíg az adóalapját így kívánja megállapítani. Az adóalap megállapítás módjára vonatkozó adózói nyilatkozat végleges, a döntés önellenőrzés útján sem változtatható meg.

A bevallási nyomtatvány az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény, a bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatvány a Htv. 39/A. § (4) bekezdése utolsó mondata alapján végrehajtható okirat, tehát a meg nem fizetett adóelőleg végrehajtásának dokumentumai ezen, adózói nyilatkozatot tartalmazó iratok.

Az egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert választó kisvállalkozó mind a székhelyén, mind valamennyi telephelyén csak e módszer alkalmazásával állapíthatja meg az iparűzési adó alapját. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy székhely áthelyezés, vagy egy már működő vállalkozás új telephely nyitása esetén köteles az adózó alkalmazni és bejelenteni az új tételes adóalap megállapítási módszert, amennyiben a másik településen is aszerint adózott.

Az új egyszerűsített adóalap-megállapítási módszer bevételi sávokhoz igazodik, a Htv. három bevételi sávot határoz meg. A bevételi sávokat éves szinten kell tekinteni, tehát 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a bevételt évesíteni kell. A bevételi küszöbérték az adóévben képződött teljes vállalkozói bevételösszeg kapcsán vizsgálandó azaz, nem székhely/telephely szerinti településenként.

Bevétel alatt a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemély kisvállalkozó (egyéni vállalkozó, őstermelő) esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevételt, más kisvállalkozó esetén a nettó árbevételt kell érteni.

Az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítást alkalmazó kisvállalkozók iparűzési adóalapja az adóévi bevételük nagyságától függően sávosan differenciált, a székhelyük és a telephelyeik fekvése szerinti önkormányzatonként azonos nagyságú, tételes összeg. Eszerint a kisvállalkozó székhelyére és a telephelyére/telephelyeire jutó adóalap önkormányzatonként

• 2,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele a 12 millió forintot nem haladja meg,
• 6 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg,
• 8,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 18 millió forintot meghaladja, de a 25 millió forintot nem haladja meg. Utóbbi kategóriába tartozik az a kisvállalkozó, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózó kiskereskedő és bevétele éves szinten nem több, mint 120 millió forint.

Az adóalap 12 hónapos adóévre vonatkozik. Ezért ha a vállalkozó adóéve 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóévi adóalap az adóalapoknak az adókötelezettség napjai alapján napi arányosítással számított időarányos összegével egyezik meg.

Az egyszerűsítés következtében megszűnt a kisvállalkozók számára az adóalap megosztásának kötelezettsége a székhely és a telephelyek között, mivel minden érintett önkormányzatra azonos nagyságú, tételes adóalap jut.

A kisvállalkozó adóévi iparűzési adója a törvényi tételes adóalap és a naptári évre hatályos önkormányzati rendelet szerinti adómérték szorzatával azonos összeg, mely Dunaújvárosban

• 2,5 millió forint adóalap esetén 50.000 Ft,
• 6 millió forint adóalap esetén 120.000 Ft,
• 8,5 millió forint adóalap esetén 170.000 Ft.

A kisvállalkozó az adóévre – a Htv. adóelőlegre vonatkozó 41. § (1)-(3) és (5)-(6) bekezdéseitől, valamint az Art. adóelőleg-esedékességre vonatkozó szabályaitól eltérően – az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig adóelőleget köteles fizetni, melynek összege az előző adóév adójának összegével azonos.

Abban az adóévben, amelyben a kisvállalkozó először alkalmazza a tételes adóalap megállapítási módot (áttérés éve), és az általános szabályok szerint benyújtott korábbi adóbevallása alapján az adóév harmadik hónapjának 15. napjára (adóév március 15-e) adóelőleg-fizetési kötelezettsége van, akkor ezt a korábban bevallott előleget annak esedékességekor (az adóév harmadik hónapjának 15. napjáig) köteles megfizetni. Az így megfizetett adóelőleg-részlet az előírt, az adóév ötödik hónapjának utolsó napján esedékes adóelőleg összegébe beszámít és a kisvállalkozó adóelőleg-fizetési kötelezettsége az adóév ötödik hónapjának utolsó napján csak a már megfizetett adóelőleg-részlet és az előírt adóelőleg közötti különbözet erejéig áll fenn.

Egyszerűsített adóalap-megállapítás esetén, a településen székhelyet létesítő, telephelyet nyitó, más településen már működő vállalkozó esetén előlegfizetési kötelezettség csak akkor merül fel, ha a telephely-nyitás/székhely-áthelyezés az adóév ötödik hónapja utolsó napjáig megtörténik.

Jelentős egyszerűsítést jelent, hogy a kisvállalkozónak – főszabály szerint – nem kell helyi iparűzési adóbevallást benyújtania, ha a bevételi sáv és így az egyszerűsített adómegállapítási módszer szerinti adóalapja nem változott az előző adóévhez képest.

A kisvállalkozó bevallás benyújtására akkor köteles, ha 

• az adóévi bevétele az előző adóévi bevételhez képest annyival növekedett, hogy magasabb bevételi sávhoz tartozó adóalap vonatkozik rá, ennélfogva az adóévi adóelőleg kevesebb, mint az adóévi adó; 
• a megfizetett adóévi adóelőleg összege magasabb, mint az adóévi adó, mert bevétele csökkent, és az adóelőleg valamint az adóévi adó összege különbözetének a visszatérítését kéri;
• soron kívüli bevallást kiváltó esemény (pl. átalakulás, megszűnés) következik be, illetve, ha év közben a telephelyet megszüntetik, vagy székhely áthelyezés történik.

Amennyiben a kisvállalkozó az adóévről (az adóévet követő adóévben) bevallás benyújtására nem köteles vagy az adóévben fizetett adóelőleg több volt, mint az adóévi adó, akkor nem kell az adóévet követő évben adót sem fizetni, mivel ilyenkor az adóévben (és egyben az adóévre) fizetett adóelőleg válik az adóévi adó összegévé. Abban az esetben, ha a kisvállalkozó adóévi bevétele meghaladja az előző adóévére vonatkozó bevételi sáv felső határát, vagyis az adóévi adóelőleg összege kisebb, mint az adóévi adó összege, akkor adót akkor kell fizetni. A különbözeti adó esedékessége az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napja, általános esetben az adóévet követő év május 31-e.

Ha adóbevallást nem kell benyújtani az adóévről, akkor nem kell adóelőleget sem bevallani az adóévet követő adóévre (az adóévi bevallás benyújtása évére), mert ez már megtörtént az egyszerűsített adóalap-megállapítás módszer alkalmazásáról való döntéssel.

Ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben meghaladja a 25 illetve 120 millió forint bevételi értékhatárt, akkor az adó alapját az adóévre és az azt követő adóévre a Htv. 39. § (1) bekezdés szerinti általános szabályok alapján, vagy, ha a 39/B. § szerinti adóalap-megállapítás feltételeinek megfelel, – választása szerint – a 39/B. § szerint kell megállapítania.

Az új tételes adóalap-megállapítás alkalmazásával a kisvállalkozó nem jogosult további törvényi vagy önkormányzati rendeleti adómentességre, adókedvezményre, adócsökkentésre.

Ha a kisvállalkozó már nem a (2) bekezdés szerint kívánja megállapítani az adóalapját, akkor e döntését az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig jelentheti be az adóhatóságnak. E bejelentéssel egyidejűleg adóelőleg bevallására köteles, a bevallott adóelőleg két részletben esedékes. A kisvállalkozó az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig teljesítendő adóelőleg-bevallással egyidejűleg az előző adóév adójával azonos összegű adóelőleg, a következő adóév harmadik hónapjának 15. napjáig ezen összeg felével egyező összegű adóelőleg fizetésére köteles.

A kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó a Htv. 39. §-ától, valamint 39/A. §-ától eltérően dönthet úgy, hogy az adó alapját a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében
állapítja meg. Ez a módszer adóévre választható és az erről szóló bejelentést az adóévről szóló bevallásban, a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén ez az egyszerűsített módszer nem alkalmazható, továbbá választása önellenőrzés útján nem pótolható, nem módosítható.

Dunaújváros Megyei Jogú Városban alkalmazott adómérték az adóalap 2%-a.

Az adózónak főszabály szerint az adóévet követő év május 31-éig kell adóbevallást tennie.

Az adómentes adóalany a mentesség feltételeinek meglétéről a helyi iparűzési adó mentességi nyilatkozat benyújtásával minden év május 31-éig írásban köteles nyilatkozni az adóhatóság részére. A nyilatkozat adóbevallásnak minősül.

Ügyintézési határidő

Általános ügyintézési határidő 30 nap.

Fizetési határidő és számlaszám

Az iparűzési adót az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény által meghatározott módon és határidőben Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának Iparűzési adó beszedési alszámlájára (10400463-50526570-56851106) kell teljesíteni. Az iparűzési adóelőleg befizetési határideje március 15-e és szeptember 15-e, a Htv. 39/A. §-a szerinti egyszerűsített adózást választó adózók esetében május 31-e. A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-éig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.

Az eljárás díja, illetéke

Bejelentkezés, változás-bejelentés, bevallás és önellenőrzés benyújtása díj és illetékmentes.

Benyújtás formája és módja

A bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványokat az elektronikus ügyintézésre kötelezettek (gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók) az E-Önkormányzat portál felületén publikált iForm űrlap alkalmazásával nyújthatják be. A portál elérhetősége: https://ohp-20.asp.lgov.hu. Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett természetes személyek, szervezetek a bejelentkezési, változás-bejelentési űrlapokat választásuk szerint elektronikusan az E-Önkormányzat portálon keresztül, vagy papír alapon, postai úton, illetve ügyfélfogadási időben személyesen is benyújthatják. Papír alapon történő ügyintézés során adóhatóságunk honlapján, a nyomtatványok menüpontban közzétett űrlap, illetve az ügyfélkapus bejelentkezés nélkül is kitölthető, kinyomtatható iForm nyomtatvány használható.

A helyi iparűzési adó bevallások az E-önkormányzati portálon keresztül nem nyújthatók be. Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek az állami adóhatósághoz (NAV), a NAV által rendszeresített nyomtatványon kötelesek teljesíteni a helyi iparűzési adó bevallási kötelezettségüket. A NAV elérhetősége: https://www.nav.gov.hu/. Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózók adóbevallásukat választásuk szerint az állami adóhatósághoz elektronikusan vagy adóhatóságunk honlapján, a nyomtatványok menüpontban közzétett űrlapok alkalmazásával önkormányzati adóhatóságunkhoz papír alapon, postai úton, illetve ügyfélfogadási időben személyesen nyújthatják be.

Kapcsolódó dokumentumok

iForm űrlap:

Nyomtatvány megnevezése	Ágazat	Ügytípus
Bejelentkezés, változás-bejelentés (ASP-ADO-BEJ)	Adóügy	Általános adónyomtatványok

Papír alapon benyújtható nyomtatványok:

Nyomtatvány megnevezése	Nyomtatvány helye
Bejelentkezés, változás-bejelentés iparűzési adóban, idegenforgalmi adóban	Helyi iparűzési adó
Bevallás a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén a 2026. adóévről	Helyi iparűzési adó
Bevallás a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén a 2025. adóévről	Helyi iparűzési adó
Bevallás a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén a 2024. adóévről	Helyi iparűzési adó
Bevallás a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén a 2023. adóévről	Helyi iparűzési adó
Bevallás a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén a 2022. adóévről	Helyi iparűzési adó
Bevallás a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén - 2021.	Helyi iparűzési adó
Bevallás a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén - 2020.	Helyi iparűzési adó

NAV által rendszeresített űrlapok:

Nyomtatvány megnevezése	Nyomtatvány helye https://www.nav.gov.hu/
26HIPAK	Nyomtatványok menüpont
25HIPAK	Nyomtatványok menüpont
24HIPAK	Nyomtatványok menüpont
23HIPAK	Nyomtatványok menüpont
22HIPAK	Nyomtatványok menüpont
21HIPA	Nyomtatványok menüpont
20HIPA	Nyomtatványok menüpont
19HIPA	Nyomtatványok menüpont

Ügyleírás

A belföldi gépjárművek utáni gépjárműadóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat 2021. január 1-jétől az állami adó- és vámhatóság (NAV) látja el. 

A 2021. január 1-jét megelőző időszakot érintő gépjárműadó ügyekben továbbra is Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzati Adóhatósága rendelkezik hatáskörrel.

Ügyleírás

Adókötelezettség terheli azt a személyt, aki nem állandó lakosként Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.

A fizetendő adót a szálláshely ellenérték fejében történő átengedése esetén a szállásdíjjal együtt a szállásadó, a szálláshely vagy bármely más ingatlan ingyenesen történő átengedése esetén a szálláshellyel, ingatlannal rendelkezni jogosult az ott-tartózkodás utolsó napján szedi be.

Az idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.

Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma. Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 400 Ft.

Mentességet élvez

• a  18. életévét be nem töltött magánszemély;
• a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély;
• a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a közszolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá
• aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja];
• az egyházi jogi személy tulajdonában lévő építményben, telken vendégéjszakát - kizárólag az egyházi jogi személy hitéleti tevékenységéhez kapcsolódó részvétel céljából - eltöltő egyházi személy;
• a honvédelmi szervek, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó személy hozzátartozója, ha a vendégéjszakát az állomány tagjának látogatása miatt tölti a szolgálatteljesítés vagy a munkavégzés helye szerinti településen lévő, a honvédelmi vagy rendvédelmi feladatokat ellátó szerv, vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálat
  rendelkezése alatt álló, szolgálati érdekből fenntartott szálláshelyen, feltéve, ha a településen való szolgálatteljesítés, munkavégzés időtartama legalább egybefüggő 30 nap.

Az adóbeszedésre kötelezett adózónak az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon az adómentes és adóköteles vendégéjszakákról a tárgyhónapot követő hó 15-éig kell a bevallást benyújtania.

Ügyintézési határidő

Általános ügyintézési határidő 30 nap.

Fizetési határidő és számlaszám

Az idegenforgalmi adót az Art. 3. melléklet II. fejezet A) részének 3. pontja által meghatározott határidőben Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának Idegenforgalmi adó beszedési alszámlájára (10400463-50526570-56851089) kell teljesíteni. Az idegenforgalmi adót (ide értve a beszedni elmulasztott adót is) az adóbevallás benyújtására nyitva álló határnapig, azaz a beszedést követő hó 15. napjáig kell az adóhatósághoz megfizetni.

Az eljárás díja, illetéke

Az eljárás díj- és illetékmentes.

Benyújtás formája és módja

Az idegenforgalmi adóbevallást az elektronikus ügyintézésre kötelezettek (gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók) az E-Önkormányzat portál felületén publikált iForm űrlap alkalmazásával nyújthatják be. A portál elérhetősége: https://ohp-20.asp.lgov.hu. Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett természetes személyek, szervezetek bevallásukat választásuk szerint elektronikusan az E-Önkormányzat portálon keresztül, vagy papír alapon, postai úton, illetve ügyfélfogadási időben személyesen is benyújthatják. Papír alapon történő ügyintézés során adóhatóságunk honlapján, a nyomtatványok menüpontban közzétett űrlap, illetve az ügyfélkapus bejelentkezés nélkül is kitölthető, kinyomtatható iForm nyomtatvány használható.

Kapcsolódó dokumentumok

iForm űrlap:

Nyomtatvány megnevezése	Ágazat	Ügytípus
Adóbevallás az idegenforgalmi adóról (ASP-ADO-035)	Adóügy	Idegenforgalmi adó

 Papír alapon benyújtható nyomtatvány:

Nyomtatvány megnevezése	Nyomtatvány helye
Adóbevallás az idegenforgalmi adóról	Idegenforgalmi adó

Ügyleírás

Talajterhelési díj vonatkozásában díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést - ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is - alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.

Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát-, ammónium-, szulfát-, kloridtartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 20%-kal a 2005. évben, illetve a közcsatorna üzembe helyezését követő hónapban végzett alapállapot-felmérés keretében mért értékeket.

A talajterhelési díjat önadózással a kibocsátónak kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

A kibocsátó a talajterhelési díjfizetési kötelezettségéről a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény szerint a tárgyévet követő év március 31-éig tesz bevallást.

A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj alapja, a talajterhelési díj egységdíjának mértéke, valamint a település közigazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó határozza meg.

A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével.

A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 1200 Ft/m³. Területérzékenységi szorzó értéke Dunaújváros közigazgatási területén: 1,5.

A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.

Mentes a talajterhelési díj megfizetése alól

• aki az év első napján a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdésében meghatározott ellátásban részesül. A mentességet az ellátást megállapító hatóság kibocsátó nevére szóló jogerős határozatával kell igazolni,
• a 70 év feletti, egyedülélő kibocsátó, amennyiben az ingatlan tulajdonosa, vagy vagyoni értékű jog jogosultja, vagy bérlője és egyben az ingatlan használója,
• a kibocsátó, amennyiben az ingatlanon kizárólag kerti csapot üzemeltet.         

A kibocsátónak a tárgyévre vonatkozó mentességi jogosultságáról a jogosultság jogcímének megjelölésével és az ott meghatározott igazolások csatolásával nyilatkoznia kell.

Ügyintézési határidő

Általános ügyintézési határidő 30 nap.

Fizetési határidő és számlaszám

A talajterhelési díjat Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának Talajterhelési díj beszedési alszámlájára (10400463-50526570-56851168) kell teljesíteni a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény szerint a tárgyévet követő év március 31. napjáig.

Az eljárás díja, illetéke

Az eljárás díj- és illetékmentes.

Benyújtás formája és módja

A bevallást az elektronikus ügyintézésre kötelezettek (gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók) az E-Önkormányzat portál felületén publikált iForm űrlap alkalmazásával nyújthatják be. A portál elérhetősége: https://ohp-20.asp.lgov.hu. Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett természetes személyek, szervezetek bevallásukat választásuk szerint elektronikusan az E-Önkormányzat portálon keresztül, vagy papír alapon, postai úton, illetve ügyfélfogadási időben személyesen is benyújthatják. Papír alapon történő ügyintézés során adóhatóságunk honlapján, a nyomtatványok menüpontban közzétett űrlap, illetve az ügyfélkapus bejelentkezés nélkül is kitölthető, kinyomtatható iForm nyomtatvány használható.

Kapcsolódó dokumentumok

iForm űrlap:

Nyomtatvány megnevezése	Ágazat	Ügytípus
Talajterhelési díj bevallás (ASP-ADO-041)	Adóügy	Talajterhelési díj

Papír alapon benyújtható nyomtatvány:

Nyomtatvány megnevezése	Nyomtatvány helye
Bevallás talajterhelési díjhoz	Talajterhelési díj

Ügyleírás

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény alapján a magánfőző desztillálóberendezésének bejelentésével kapcsolatban a lakóhely szerinti, a magánfőzés szabályai betartásának ellenőrzésével kapcsolatban – ide nem értve az előállított termék jogszabálysértő értékesítését – pedig az ellenőrzött tevékenység végzésének helye szerinti önkormányzati adóhatóság jár el.

Magánfőzött párlat után, az önkormányzat felé jövedéki adóköteles az a magánfőző, aki saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú desztillálóberendezéssel rendelkezik, valamint tárgyévben magánfőzött párlatot állít elő.

Magánfőzés: a párlatnak a magánfőző, több tulajdonostárs magánfőző esetén valamely tulajdonostárs lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása.

Az adó alanya a magánfőző, az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki tulajdonában álló gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, tulajdonában álló desztillálóberendezéssel rendelkezik.

A magánfőző a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést, valamint a bejelentett adatokban történt változást, az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz. A bejelentés tartalmazza a magánfőző nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés időpontját, a desztillálóberendezés űrtartalmát és tárolásának, használatának helyét, ha az eltér a magánfőző lakcímétől. A magánfőző köteles megőrizni és hatósági ellenőrzéskor bemutatni a desztillálóberendezés feletti jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot. Az önkormányzati adóhatóság a bejelentésről értesíti az állami adó- és vámhatóságot és a bejelentéssel érintett másik önkormányzati adóhatóságot.

A magánfőző tárgyévben legfeljebb 86 liter párlatot állíthat elő, amely mennyiség adómentes.

Az önkormányzati adóhatóság a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezést és az azon előállított jövedéki terméket lefoglalhatja, ha a magánfőző a bejelentésében a desztillálóberendezés jogszerű birtoklása megállapításához szükséges adatok tekintetében valótlan adatokat ad meg, vagy a magánfőző párlatot a desztillálóberendezés és a magánfőzött párlat előállításának bejelentése nélkül állít elő.

Ha az önkormányzati adóhatóság a magánfőzés szabályainak ellenőrzése során az évente előállítható mennyiségi korlát túllépését észleli, erről haladéktalanul értesíti az állami adó- és vámhatóságot.

Az önkormányzati adóhatóság azt a természetes személyt, aki a magánfőzésre vonatkozó szabályoknak megfelelve, de a desztillálóberendezés bejelentése vagy a párlat előállításának bejelentése nélkül végzi párlat előállítását, a desztillálóberendezés jogszerű birtoklása megállapításához szükséges adatok tekintetében valótlan adatokat ad meg, felszólítja, hogy jogszabályi kötelezettségének tegyen eleget 15 napon belül. Ha az érintett a felszólításának határidőig nem tesz eleget, az önkormányzati adóhatóság 200 ezer forintig terjedő bírsággal sújtja.

Ügyintézési határidő

Általános ügyintézési határidő 30 nap.

Az eljárás díja, illetéke

Az eljárás díj- és illetékmentes.

Benyújtás formája és módja

A bejelentést az elektronikus ügyintézésre kötelezettek (egyéni vállalkozók) az E-Önkormányzat portál felületén publikált iForm űrlap alkalmazásával nyújthatják be. A portál elérhetősége: https://ohp-20.asp.lgov.hu. Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett természetes személyek, szervezetek bejelentésüket választásuk szerint elektronikusan az E-Önkormányzat portálon keresztül, vagy papír alapon, postai úton, illetve ügyfélfogadási időben személyesen is megtehetik. Papír alapon történő ügyintézés során adóhatóságunk honlapján, a nyomtatványok menüpontban közzétett űrlap, illetve az ügyfélkapus bejelentkezés nélkül is kitölthető, kinyomtatható iForm nyomtatvány használható.

Kapcsolódó dokumentumok

iForm űrlap:

Nyomtatvány megnevezése	Ágazat	Ügytípus
Bejelentés desztillálóberendezés tulajdonjogáról, tulajdonjogának megszerzéséről (ASP-ADO-42B)	Adóügy	Jövedéki adó (magánfőzött párlat)

Papír alapon benyújtható nyomtatvány:

Nyomtatvány megnevezése	Nyomtatvány helye
Bejelentés desztillálóberendezés tulajdonjogáról	Magánfőzött párlat jövedéki adója

Ügyleírás

Előfordulhat, hogy az adózó a bevallási, bejelentési (bejelentkezési, változás-bejelentési), adatszolgáltatási, vagy egyéb kötelezettségének – a törvényben előírt határidőben – önhibáján kívül nem tud eleget tenni, illetve valamely eljárási cselekményt – a törvényben előírt határidőben – önhibáján kívül nem tud végrehajtani.

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.) 53. § (1) bekezdése alapján aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. 

Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követően, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy a határidő utolsó napjától számított, az igazolni kívánt eljárási cselekményre előírt határidővel megegyező időtartamon, de legfeljebb negyvenöt napon belül lehet előterjeszteni.

A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, ha ennek feltételei fennállnak.

Az Air. a bevallás elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelem előterjesztésére eltérő határidőt állapít meg. E szerint bevallási kötelezettség teljesítésére vonatkozó igazolási kérelemnek csak akkor van helye, ha az adózó:

• azt a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő tizenöt napon belül benyújtja,
• a kérelem előterjesztésével egy időben pótolja a bevallást.

Az igazolási kérelem előterjesztése és a kérelem alapján megismételt eljárási cselekmény határidejének elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.

Az adóhatóság visszautasítja az igazolási kérelmet, ha:

• az adózó a fentiekben részletezett határidőt követően nyújtja be igazolási kérelmét,
• az adózó a bevallási, bejelentési (bejelentkezési, változás-bejelentési), adatszolgáltatási, egyéb kötelezettsége/eljárási cselekménye teljesítésére vonatkozó igazolási kérelmét, az elmulasztott cselekmény pótlását követően terjeszti elő.

Ügyintézési határidő

Általános esetben 30 nap. Az ügyintézési határidő a kérelemnek az adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra és a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.

Az eljárás díja, illetéke

Az eljárás díj- és illetékmentes.

Benyújtás formája és módja

A kérelmet az elektronikus ügyintézésre kötelezettek (gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók) az e-Papír szolgáltatás útján nyújthatják be. A felület elérhetősége: https://epapir.gov.hu/. Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett természetes személyek, szervezetek kérelmüket választásuk szerint elektronikusan az e-Papír felületen keresztül, vagy papír alapon, postai úton, illetve ügyfélfogadási időben személyesen is benyújthatják. Papír alapon történő ügyintézés során adóhatóságunk honlapján, a nyomtatványok menüpontban közzétett űrlap is használható.

Kapcsolódó dokumentumok

Papír alapon benyújtható nyomtatvány:

Nyomtatvány megnevezése	Nyomtatvány helye
Egyes kötelezettségek késedelmes teljesítésének kimentésére szolgáló igazolási kérelem	Egyéb nyomtatványok