Ügyleírás
Helyi iparűzési adóban adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység.
A vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén kívül folytatja.
Az adó alanya a vállalkozó, azzal, hogy 2024. évtől az egyéni vállalkozót az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése időszakában is vállalkozónak kell tekinteni, feltéve, ha a szünetelés időszaka az adóéven belül egybefüggően nem éri el a 181 napot.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 52. § 26. pontja értelmében vállalkozó a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon, valamint a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző:
- a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
- a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér 50%-át meghaladja,
- a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt áll,
- egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt állnak.
Nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki
- az ingatlan-bérbeadási, illetve a kereskedelemről szóló törvény szerinti magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében;
- a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja);
- az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);
- az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében;
- az ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);
- a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében;
- a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, ha őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér 50%-át nem haladja meg.
Adómentes az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.
Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.
A Htv. 42/E. § (1) bekezdése adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő az állami adóhatóság számára a vállalkozások meghatározott körének vonatkozásában. A kötelezettség teljesítése keretében az állami adóhatóság naponta, elektronikus úton megküldi a hozzá érkezett adatokat a cég székhelye szerinti, valamint azon telephelyei szerinti önkormányzati adóhatóságok részére, amely telephelyeket az adózó az állami adóhatósághoz bejelentett. Az adózót a székhelye, telephelye szerinti önkormányzathoz tehát nem terheli külön bejelentkezési kötelezettség az iparűzési adóban, az állami adóhatósághoz való adatbejelentés egyúttal a székhely, telephely szerinti önkormányzati adóhatósághoz történő eljárási kötelezettségteljesítést is magában foglalja. A törvény ugyanakkor nem mentesíti azt a vállalkozást a telephely szerinti önkormányzati adóhatóságához teljesítendő bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól, aki/amely telephelyét az állami adóhatóságnál nem, vagy nem Htv. szerinti telephelyként jelentette be. Ekkor az adózó adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében köteles az önkormányzati adóhatósághoz bejelentkezni az adókötelezettség keletkezésétől számított tizenöt napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon.
Ha a bejelentkezéssel, változásbejelentéssel összefüggésben adóelőleget vagy jogszabály alapján az adatszolgáltatásban nem szereplő más adatot is be kell jelenteni, akkor e bejelentés megtételére az adózót a székhelye és a telephely szerinti önkormányzati adóhatóság külön felhívja.
A helyi iparűzési adó alapja általános esetben a Htv. 52. § 22. pontja szerinti nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke együttes – a Htv. 39. § (4)-(10) bekezdésben meghatározottak szerint számított – összegével, az alvállalkozói teljesítések értékével, valamint az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.
Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak a Htv. mellékletében meghatározottak szerint meg kell osztania. A Htv. mellékletében meghatározott megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne. Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat – a kerekítés általános szabályai alapulvételével – hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni.
Azok a vállalkozók, akiknek/amelyeknek az adóévben a bevételük nem haladta meg a 25 millió forintot, illetve a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetében a 120 millió forintot az általánostól eltérően a Htv. 39/A. §-a szerint is megállapíthatják az adó alapját.
Az új egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítás választása a következő módokon lehetséges:
- folyamatosan (adóévet megelőző adóévben) működő vállalkozó az adóévre az adóévet megelőző évről szóló bevallásban,
- jogelőd nélkül kezdő vállalkozó az első adóévről szóló bevallásban az első adóévre is,
- a tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén kezdő (a településen tevékenységét székhely-áthelyezéssel, telephely létesítéssel megkezdő) vállalkozó – ide nem értve az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő vállalkozót – bejelentkezéskor, a bejelentési, változás-bejelentési nyomtatványon.
Az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítás választását a folyamatosan működő kisvállalkozó és az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő kisvállalkozó az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig, a tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén kezdő vállalkozó az adókötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül jelentheti be. Az egyszerűsített adóalap-megállapítás bejelentésére nyitva álló határidő jogvesztő, elmulasztása esetén nincs lehetőség a nyilatkozat utólagos pótlására.
A kisvállalkozó e döntése a teljes adóévre vonatkozik és erre vonatkozó külön, évenkénti bejelentés nélkül mindaddig érvényes, amíg az adóalapját így kívánja megállapítani. Az adóalap megállapítás módjára vonatkozó adózói nyilatkozat végleges, a döntés önellenőrzés útján sem változtatható meg.
A bevallási nyomtatvány az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény, a bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatvány a Htv. 39/A. § (4) bekezdése utolsó mondata alapján végrehajtható okirat, tehát a meg nem fizetett adóelőleg végrehajtásának dokumentumai ezen, adózói nyilatkozatot tartalmazó iratok.
Az egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert választó kisvállalkozó mind a székhelyén, mind valamennyi telephelyén csak e módszer alkalmazásával állapíthatja meg az iparűzési adó alapját. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy székhely áthelyezés, vagy egy már működő vállalkozás új telephely nyitása esetén köteles az adózó alkalmazni és bejelenteni az új tételes adóalap megállapítási módszert, amennyiben a másik településen is aszerint adózott.
Az új egyszerűsített adóalap-megállapítási módszer bevételi sávokhoz igazodik, a Htv. három bevételi sávot határoz meg. A bevételi sávokat éves szinten kell tekinteni, tehát 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a bevételt évesíteni kell. A bevételi küszöbérték az adóévben képződött teljes vállalkozói bevételösszeg kapcsán vizsgálandó azaz, nem székhely/telephely szerinti településenként.
Bevétel alatt a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemély kisvállalkozó (egyéni vállalkozó, őstermelő) esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevételt, más kisvállalkozó esetén a nettó árbevételt kell érteni.
Az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítást alkalmazó kisvállalkozók iparűzési adóalapja az adóévi bevételük nagyságától függően sávosan differenciált, a székhelyük és a telephelyeik fekvése szerinti önkormányzatonként azonos nagyságú, tételes összeg. Eszerint a kisvállalkozó székhelyére és a telephelyére/telephelyeire jutó adóalap önkormányzatonként
- 2,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele a 12 millió forintot nem haladja meg,
- 6 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg,
- 8,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 18 millió forintot meghaladja, de a 25 millió forintot nem haladja meg. Utóbbi kategóriába tartozik az a kisvállalkozó, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózó kiskereskedő és bevétele éves szinten nem több, mint 120 millió forint.
Az adóalap 12 hónapos adóévre vonatkozik. Ezért ha a vállalkozó adóéve 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóévi adóalap az adóalapoknak az adókötelezettség napjai alapján napi arányosítással számított időarányos összegével egyezik meg.
Az egyszerűsítés következtében megszűnt a kisvállalkozók számára az adóalap megosztásának kötelezettsége a székhely és a telephelyek között, mivel minden érintett önkormányzatra azonos nagyságú, tételes adóalap jut.
A kisvállalkozó adóévi iparűzési adója a törvényi tételes adóalap és a naptári évre hatályos önkormányzati rendelet szerinti adómérték szorzatával azonos összeg, mely Dunaújvárosban
- 2,5 millió forint adóalap esetén 50.000 Ft,
- 6 millió forint adóalap esetén 120.000 Ft,
- 8,5 millió forint adóalap esetén 170.000 Ft.
A kisvállalkozó az adóévre – a Htv. adóelőlegre vonatkozó 41. § (1)-(3) és (5)-(6) bekezdéseitől, valamint az Art. adóelőleg-esedékességre vonatkozó szabályaitól eltérően – az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig adóelőleget köteles fizetni, melynek összege az előző adóév adójának összegével azonos.
Abban az adóévben, amelyben a kisvállalkozó először alkalmazza a tételes adóalap megállapítási módot (áttérés éve), és az általános szabályok szerint benyújtott korábbi adóbevallása alapján az adóév harmadik hónapjának 15. napjára (adóév március 15-e) adóelőleg-fizetési kötelezettsége van, akkor ezt a korábban bevallott előleget annak esedékességekor (az adóév harmadik hónapjának 15. napjáig) köteles megfizetni. Az így megfizetett adóelőleg-részlet az előírt, az adóév ötödik hónapjának utolsó napján esedékes adóelőleg összegébe beszámít és a kisvállalkozó adóelőleg-fizetési kötelezettsége az adóév ötödik hónapjának utolsó napján csak a már megfizetett adóelőleg-részlet és az előírt adóelőleg közötti különbözet erejéig áll fenn.
Egyszerűsített adóalap-megállapítás esetén, a településen székhelyet létesítő, telephelyet nyitó, más településen már működő vállalkozó esetén előlegfizetési kötelezettség csak akkor merül fel, ha a telephely-nyitás/székhely-áthelyezés az adóév ötödik hónapja utolsó napjáig megtörténik.
Jelentős egyszerűsítést jelent, hogy a kisvállalkozónak – főszabály szerint – nem kell helyi iparűzési adóbevallást benyújtania, ha a bevételi sáv és így az egyszerűsített adómegállapítási módszer szerinti adóalapja nem változott az előző adóévhez képest.
A kisvállalkozó bevallás benyújtására akkor köteles, ha
- az adóévi bevétele az előző adóévi bevételhez képest annyival növekedett, hogy magasabb bevételi sávhoz tartozó adóalap vonatkozik rá, ennélfogva az adóévi adóelőleg kevesebb, mint az adóévi adó;
- a megfizetett adóévi adóelőleg összege magasabb, mint az adóévi adó, mert bevétele csökkent, és az adóelőleg valamint az adóévi adó összege különbözetének a visszatérítését kéri;
- soron kívüli bevallást kiváltó esemény (pl. átalakulás, megszűnés) következik be, illetve, ha év közben a telephelyet megszüntetik, vagy székhely áthelyezés történik.
Amennyiben a kisvállalkozó az adóévről (az adóévet követő adóévben) bevallás benyújtására nem köteles vagy az adóévben fizetett adóelőleg több volt, mint az adóévi adó, akkor nem kell az adóévet követő évben adót sem fizetni, mivel ilyenkor az adóévben (és egyben az adóévre) fizetett adóelőleg válik az adóévi adó összegévé. Abban az esetben, ha a kisvállalkozó adóévi bevétele meghaladja az előző adóévére vonatkozó bevételi sáv felső határát, vagyis az adóévi adóelőleg összege kisebb, mint az adóévi adó összege, akkor adót akkor kell fizetni. A különbözeti adó esedékessége az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napja, általános esetben az adóévet követő év május 31-e.
Ha adóbevallást nem kell benyújtani az adóévről, akkor nem kell adóelőleget sem bevallani az adóévet követő adóévre (az adóévi bevallás benyújtása évére), mert ez már megtörtént az egyszerűsített adóalap-megállapítás módszer alkalmazásáról való döntéssel.
Ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben meghaladja a 25 illetve 120 millió forint bevételi értékhatárt, akkor az adó alapját az adóévre és az azt követő adóévre a Htv. 39. § (1) bekezdés szerinti általános szabályok alapján, vagy, ha a 39/B. § szerinti adóalap-megállapítás feltételeinek megfelel, – választása szerint – a 39/B. § szerint kell megállapítania.
Az új tételes adóalap-megállapítás alkalmazásával a kisvállalkozó nem jogosult további törvényi vagy önkormányzati rendeleti adómentességre, adókedvezményre, adócsökkentésre.
Ha a kisvállalkozó már nem a (2) bekezdés szerint kívánja megállapítani az adóalapját, akkor e döntését az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig jelentheti be az adóhatóságnak. E bejelentéssel egyidejűleg adóelőleg bevallására köteles, a bevallott adóelőleg két részletben esedékes. A kisvállalkozó az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig teljesítendő adóelőleg-bevallással egyidejűleg az előző adóév adójával azonos összegű adóelőleg, a következő adóév harmadik hónapjának 15. napjáig ezen összeg felével egyező összegű adóelőleg fizetésére köteles.
A kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó a Htv. 39. §-ától, valamint 39/A. §-ától eltérően dönthet úgy, hogy az adó alapját a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében
állapítja meg. Ez a módszer adóévre választható és az erről szóló bejelentést az adóévről szóló bevallásban, a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén ez az egyszerűsített módszer nem alkalmazható, továbbá választása önellenőrzés útján nem pótolható, nem módosítható.
Dunaújváros Megyei Jogú Városban alkalmazott adómérték az adóalap 2%-a.
Az adózónak főszabály szerint az adóévet követő év május 31-éig kell adóbevallást tennie.
Az adómentes adóalany a mentesség feltételeinek meglétéről a helyi iparűzési adó mentességi nyilatkozat benyújtásával minden év május 31-éig írásban köteles nyilatkozni az adóhatóság részére. A nyilatkozat adóbevallásnak minősül.
Ügyintézési határidő
Általános ügyintézési határidő 30 nap.
Fizetési határidő és számlaszám
Az iparűzési adót az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény által meghatározott módon és határidőben Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának Iparűzési adó beszedési alszámlájára (10400463-50526570-56851106) kell teljesíteni. Az iparűzési adóelőleg befizetési határideje március 15-e és szeptember 15-e, a Htv. 39/A. §-a szerinti egyszerűsített adózást választó adózók esetében május 31-e. A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-éig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.
Az eljárás díja, illetéke
Bejelentkezés, változás-bejelentés, bevallás és önellenőrzés benyújtása díj és illetékmentes.
Benyújtás formája és módja
A bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványokat az elektronikus ügyintézésre kötelezettek (gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók) az E-Önkormányzat portál felületén publikált iForm űrlap alkalmazásával nyújthatják be. A portál elérhetősége: https://ohp-20.asp.lgov.hu. Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett természetes személyek, szervezetek a bejelentkezési, változás-bejelentési űrlapokat választásuk szerint elektronikusan az E-Önkormányzat portálon keresztül, vagy papír alapon, postai úton, illetve ügyfélfogadási időben személyesen is benyújthatják. Papír alapon történő ügyintézés során adóhatóságunk honlapján, a nyomtatványok menüpontban közzétett űrlap, illetve az ügyfélkapus bejelentkezés nélkül is kitölthető, kinyomtatható iForm nyomtatvány használható.
A helyi iparűzési adó bevallások az E-önkormányzati portálon keresztül nem nyújthatók be. Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek az állami adóhatósághoz (NAV), a NAV által rendszeresített nyomtatványon kötelesek teljesíteni a helyi iparűzési adó bevallási kötelezettségüket. A NAV elérhetősége: https://www.nav.gov.hu/. Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózók adóbevallásukat választásuk szerint az állami adóhatósághoz elektronikusan vagy adóhatóságunk honlapján, a nyomtatványok menüpontban közzétett űrlapok alkalmazásával önkormányzati adóhatóságunkhoz papír alapon, postai úton, illetve ügyfélfogadási időben személyesen nyújthatják be.
Kapcsolódó dokumentumok
iForm űrlap:
| Nyomtatvány megnevezése |
Ágazat |
Ügytípus |
|
Bejelentkezés, változás-bejelentés
(ASP-ADO-BEJ)
|
Adóügy |
Általános adónyomtatványok |
Papír alapon benyújtható nyomtatványok:
| Nyomtatvány megnevezése |
Nyomtatvány helye |
| Bejelentkezés, változás-bejelentés iparűzési adóban, idegenforgalmi adóban |
Helyi iparűzési adó |
| Bevallás a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén a 2026. adóévről |
Helyi iparűzési adó |
| Bevallás a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén a 2025. adóévről |
Helyi iparűzési adó |
| Bevallás a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén a 2024. adóévről |
Helyi iparűzési adó |
| Bevallás a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén a 2023. adóévről |
Helyi iparűzési adó |
| Bevallás a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén a 2022. adóévről |
Helyi iparűzési adó |
| Bevallás a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén - 2021. |
Helyi iparűzési adó |
| Bevallás a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén - 2020. |
Helyi iparűzési adó |
NAV által rendszeresített űrlapok:
| Nyomtatvány megnevezése |
Nyomtatvány helye
https://www.nav.gov.hu/
|
| 26HIPAK |
Nyomtatványok menüpont |
| 25HIPAK |
Nyomtatványok menüpont |
| 24HIPAK |
Nyomtatványok menüpont |
| 23HIPAK |
Nyomtatványok menüpont |
| 22HIPAK |
Nyomtatványok menüpont |
| 21HIPA |
Nyomtatványok menüpont |
| 20HIPA |
Nyomtatványok menüpont |
| 19HIPA |
Nyomtatványok menüpont |