Ügyleírás
Építményadóban adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás (vállalkozási tevékenység céljára szolgáló vagy nem magánszemély tulajdonában lévő) és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény), valamint az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó.
Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. A Htv. lehetőséget biztosít arra, hogy valamennyi tulajdonos írásban megállapodjon, hogy mely személy lesz az, aki az adóalanyisággal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket gyakorolja. Ennek feltétele valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodás (ez része az adatbejelentési nyomtatványnak).
Az adóalanyiságot azonban nem csak a tulajdonosi minőség alapozza meg. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.
A Htv. meghatározott épületeket illetve épületrészeket mentesít az adó alól. Ezen túl az önkormányzatnak is meg van a lehetősége, hogy e mentességi kört rendeletben tovább bővítse. A törvény az építményadó vonatkozásában kettős adómentességi rendszert szabályoz. Ez a tárgyi illetve az alanyi adómentesség.
Alanyi adómentes az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár.
A mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építményadóban a fenti mentesség – a felsorolt, az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként bejegyzett adóalanyok számára – kizárólag a létesítő okiratban meghatározott alaptevékenység, főtevékenység kifejtésére szolgáló épület után jár.
A Htv. szerint mentes az adó alól a szükséglakás, a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség, az atomenergiáról szóló törvény szerint kizárólag a radioaktív hulladék elhelyezésére, a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt építmény, valamint az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.
Dunaújváros Önkormányzata Közgyűlése a törvényi mentességeken túlmenően további mentességet biztosít a magánszemély tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló építményre és az ahhoz tartozó kiegészítő helyiségre (ide nem értve a gépjárműtárolót), valamint a súlyos mozgáskorlátozott magánszemély tulajdonában, vagyoni értékű jogában lévő garázsra. A mentesség e jogcímeken nem vehető igénybe, ha az építményben vagy annak egy részében vállalkozási tevékenység folyik és a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódóan bevétel vagy költség kerül elszámolásra.
Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását vagy a használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.
Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.
Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.
Dunaújvárosban alkalmazott adómértékek az önkormányzati rendeletben találhatóak. Dunaújváros Önkormányzat Közgyűlése épület fajtánként és hasznos alapterület szerint differenciált adómértékeket állapított meg.
Ha a helyi adót nem az adózó állapítja meg (ilyen többek között az építményadó is), az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül (a szerzést, változást követő év január 15. napjáig) kell adatbejelentést teljesítenie. Az építmények adóztatáshoz szükséges adatokat az adóhatósággal más hatóság nem közli, az adatszolgáltatási kötelezettség minden esetben az adózót terheli. Ebből következik, hogy ingatlan adásvétele, valamint minden más adóztatásra kiható jogi tény esetén (pl. haszonélvezeti jog) nem elegendő azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni, hanem az adózónak egyben kötelessége bejelenteni az adóhatóságnak. Nem kell újabb adóbejelentést tenni mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, az adó tárgyában adókötelezettséget érintő változás nem következett be. Ingatlan adás-vétel esetén az eladót, és vevőt (szerző felet) egyaránt terheli a bejelentési kötelezettség. Az eladó esetében a bejelentés benyújtásával kerül megszüntetésre az adókötelezettség az adott építmény vonatkozásában, míg a vevő esetében az adatbejelentése alapján állapítja meg az önkormányzati adóhatóság az építményadót. Adatbejelentés-benyújtási kötelezettsége alól Dunaújváros Közgyűlésének építményadóról szóló rendelete értelmében mentesül a vállalkozónak nem minősülő adóalany a tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló építmény vonatkozásában.
A tulajdonukban lévő építményt a Htv. 3. § (2) bekezdésében meghatározott, alanyi adómentes szervezeteknek is be kell jelenteniük, majd a feltételek meglétéről minden év május 31-éig, az e célra rendszeresített külön nyomtatványon írásban kötelesek nyilatkozni az adóhatóságnak. A nyilatkozat adóbevallásnak minősül.
Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata a Htv. felhatalmazása alapján 2018. január 1-jétől az építményadó keretein belül adóztatás alá vonta az önkormányzat illetékességi területén elhelyezett a településkép védelméről szóló törvény szerinti szabadtéri reklámhordózókat.
A településkép védelméről szóló 2016. LXXIV. törvény 11/F. § 3. pontja szerint reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontja szerinti gazdasági reklám, ide nem értve
- a cégtáblát, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítést,
- az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklámot,
- a járművön elhelyezett gazdasági reklámot, továbbá
- a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívást (hirdetést), valamint a helyi önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított táblán vagy egyéb felületen elhelyezett, kisméretű hirdetéseket.
A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontja szerint gazdasági reklám: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket - (a továbbiakban együtt: termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban mindezek együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul (a továbbiakban: reklám).
A településkép védelméről szóló 2016. LXXIV. törvény 11/F. § 4. pontja szerint reklámhordozó: a funkcióját vagy létesítésének célját tekintve túlnyomórészt az e törvény szerinti reklám közzétételét, illetve elhelyezését biztosító, elősegítő vagy támogató eszköz, berendezés, létesítmény.
A reklámhordozó utáni építményadó alanya az, aki az adóév első napján a reklámhordozó Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonosa (Htv. 12/A. §). Az adókötelezettség a reklámhordozó elhelyezésére vonatkozó hatósági engedély kiadását, engedély hiányában a reklámhordozó ingatlanon való elhelyezését követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettség a reklámhordozó lebontása, eltávolítása vagy megsemmisülése, de legkorábban az adókötelezettség keletkezése évének utolsó napjával szűnik meg (Htv. 14. § (5) bek.).
Az adó alapja a reklámhordozó reklámközzétételre használható, m2-ben - két tizedesjegy pontossággal - számított felülete (Htv. 15/A. §).
Az adótárgyak után – az adótárgy tulajdonosának – az adóév január 1-jei állapot alapján legkésőbb az adóév január 15-éig kell adatbejelentést tenni az „Adatbejelentő lap a reklámhordózó utáni építményadóról” megnevezésű nyomtatványon.
Az adó mértéke 12.000 Ft/m2/év.
Az adatbejelentések alapján az építményadó határozattal kerül megállapításra.
Ügyintézési határidő
Általános ügyintézési határidő 30 nap.
Fizetési határidő és számlaszám
Az építményadót az Art. 62. §-a, az Art. 3. melléklet II. fejezete A) pontjának 4. alpontja, valamint az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII.28.) Korm. rendelet 20. § (1) és (2) bekezdése által meghatározott módon és időpontokig Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának Építményadó számlájára (11736037-15361363-02440000) kell teljesíteni. Általános befizetési határidő március 15-e és szeptember 15-e.
Az eljárás díja, illetéke
Az eljárás díj- és illetékmentes.
Kapcsolódó dokumentumok
- Elektronikusan benyújtható (ÁNYK) dokumentumok