Dunaújvárosi Vegyeskar

Települési érték: Dunaújvárosi Vegyeskar

Kategória: kulturális örökség

A települési érték leírása: A kórus 1952-ben alakult, szinte egyidős a várossal, számos névváltozás után most a Dunaújvárosi Vegyeskar nevet viseli. A kezdetektől résztvevője, szereplője, színesítője volt minden kor kulturális életének, az ünnepségeknek, képviselte a várost, az országot versenyeken, megmérettetéseken a legmagasabb minősítést elérve.

A Dunai Vasmű (később Sztálin Vasmű) és Sztálinváros építésére az ország minden pontjáról Dunapentelére érkező emberek (főleg fiatalok) művelődési, szórakozási lehetőségei a kezdetekben igen korlátozottak voltak.
Ahogy Sztálinváros és a Vasmű építése mind nagyobb jelentőséget kapott a napi politikában, megjelent a központi igény, hogy az "első szocialista várost" méltó színvonalon képviselő kulturális együttesek jöjjenek létre.

Az énekkar szervezésével Székely Endre zeneszerzőt, a Magyar Rádió Énekkarának korábbi vezetőjét bízták meg, aki 1952 elején megkezdte a munkát, melynek eredményeképpen létrejött a Sztálin Vasmű Művészegyüttesének Énekkara (vagy Munkáskórusa) - más helyen Sztálinvárosi Vasas Kórus néven is említik. Székely Endre 1956-ig vezette az énekkart.

 1957-től 1960-ig Rudolf Péter lett az együttes vezetője.

1960-ban a kórus egyesült a városban addig önállóan működő Pedagógus Énekkarral, és létrejött a Dunaújvárosi Központi Kórus. A karnagyi szerepet az év folyamán Rudolf Pétertől Székely István vette át. Ő harminc évig, 1990-ig volt a kórus szakmai vezetője.

Az első külföldi koncertkörútra 1969-ben került sor az egykori NDK-ban. Ebben az időszakban adta elő az énekkar (a Dunaújvárosi Szimfonikus Zenekarral, amelyet szintén Székely István vezetett) az első oratorikus műveket is: (Mozart: Requiem, Rossini: Stabat Mater, Vivaldi: Gloria).

Székely István távozása után néhány hétig Molnár Lajos, a basszus szólam akkori vezetője tartotta meg a próbákat, majd Szegediné Tóth Ildikó vette át az énekkar vezetését.

Őt 1992-ben Horváth Péter követte, aki egészen 2015 nyaráig volt a vegyeskar szakmai vezetője.
Elképzelései szerencsésen találkoztak Dunaújváros rendszerváltás utáni vezetésének kultúra iránti érdeklődésével és jóakaratával; az énekkar eljuthatott rangos nemzetközi fesztiválokra (Eistedfodd - Llangollen, Alta Pusteria, Olaszország), illetve a székesfehérvári kórusokkal és a Sugár Miklós majd Drahos Béla által vezetett Alba Regia Szimfónikus Zenekarral együttműködve Dunaújvárosban és Székesfehérváron a zeneirodalom nagy oratórikus műveit szólaltathatták meg (Verdi: Requiem, Puccini: Messa di Gloria, Haydn: Nelson-mise, Orff: Carmina Burana, Duruflé: Requiem...).
Dvorak Stabat Mater című alkotásának dunaújvárosi felvételéről az énekkar dupla CD-t is kiadott.
Horváth Péter kortárs zeneszerzők iránti érdeklődése pedig a Dunaújvárosi Vegyeskart történetének legemlékezetesebb szerepléséhez vezette: 2014 januárjában felléphettek a New York-i Carnegie Hallban Karl Jenkins Arany János Walesi Bárdok című verséből írt művének USA ősbemutatóján.

Az együttes itt ismerkedett össze a francia-svájci Ensemble Jean-Philippe Rameau kórussal is, amelyik meghívta 2016 májusára a Dunaújvárosi Vegyeskart Karl Jenkins Walesi Bárdok és Stabat Mater című oratórikus művének közös előadására. A kórus így A Walesi Bárdok című mű ősbemutatójának nem csak az Egyesült Államokban, hanem Svájcban és Franciaországban is részese lett.

2015 őszétől Könyves Ágnes és Kurucz Gergely vette át a karnagyi feladatokat.          

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett: Ebben a műfajban egyetlen és egyedi a városban, a vezetők és a tagok kitartásának és lelkesedésének köszönhetően minden akadályt leküzdve örök értéket képvisel a kórus, hozzátartozik a város életéhez. Az együttes 1996 áprilisában több évtizedes kimagasló művészeti tevékenységéért elnyerte a Vasas Szakszervezet Művészeti Nívódíját, majd 2008-ban DMJV Önkormányzatától Pro Cultura Intercisae kitüntetést kapott.

  • Frissítve: 2020. október 20.