Kirakat kiállítás-sorozatot indított a Kortárs Művészeti Intézet

Hírkép: Kirakat kiállítás-sorozatot indított a Kortárs Művészeti Intézet

Érdemes figyelni az ICA-D Uitz Termének Vasmű úti kirakatát. A Kortárs Művészeti Intézet ugyanis egy mini kiállítás-sorozattal jelentkezik: a "Kirakatban a gyűjtemény" című tárlat-sorozat hétnaponta mindössze egyetlen műre fókuszál, egészen a pandémia végéig. Az ICA-D kollekciója nem csak a települési értéktár részét képezi, hanem az ország egyik legjelentősebb kortárs műgyűjteménye. A kezdeményezés Birkás István, Munkácsy-díjas festőművész Fehér fal Madarason című, 1991-ben született alkotásával indult, tisztelegve az alkotó emléke előtt, aki február 1-jén ünnepelte volna 74. születésnapját. Birkás István évtizedekig meghatározó egyénisége volt a dunaújvárosi és a magyar képzőművészetnek.

Nemcsak remek festő, hanem a dunaújvárosi művészeti életet és intézményrendszert meghatározó közéleti személyiség is volt, aki szellemi műhelyt hozott létre és vezetett évtizedekig Amatőr Műhely néven, ezzel megteremtve egy következő művészgeneráció kibontakozását. Életművéhez tartozik a kortárs képzőművészet megismertetéséért vívott harc: művésztársaival létrehozta az Y Galériát, de ott volt a Nemzetközi Acélszobrász Alkotótelep és Szimpozion, valamint a számunkra nagyon fontos Kortárs Művészeti Intézet – Dunaújváros kezdeményezői között is.

Képzőművészete a kezdeti időszakban, alkatával összhangban, expresszív: érzelmekre és rögtönzésre épül – izgalmas, színes vásznak jellemzik ezt a korszakot. Később egyre fontosabbá válik számára a kunmadarasi gyermekévekhez kötődő identitáskeresés és az elmúlás problémaköre, ezáltal megváltoznak képstruktúrái, anyag- és színhasználata.

A most látható alkotás ehhez a korszakhoz kötődik. Birkás Kunmadarason született, de 1952-ben családjával Sztálinvárosba költözött, és csak 1979-ben tért vissza újra szülőfalujába, Madarasra, ami hatalmas élményt jelentett számára. Hazataláltam – vallotta évekkel később. A gyermekkor helyszínén összegyűjtött gerendadarabokat, deszkákat, használati tárgy-töredékeket beépítette, beemelte munkáiba, sőt vakolatot, nádazott felületeket is előszeretettel használt ekkortájt képein.

A Fehér fal Madarason különös atmoszférájú, megkapó érzékiséggel bíró táblakép, mely puha fényekkel, villanó szenvedéllyel őrzi a kunmadarasi gyermekkor élményvilágát és a Birkás István művészetére olyannyira jellemző geometrizáló absztrakció minden tanulságát.

Az életmű utolsó évtizedeiben az így kialakult nyelvi elemek mellett újra megjelennek az expresszív jegyek. Lélekből kell festeni – mondta többször, „ami elsősorban a közösség emlékezetének a személyesen keresztül való megőrzését jelenti, de művészete „Lélekfestészet” azért is, mert expresszív gesztusai a lélek és a személyiség szabadságának a tárgyiasulásai." (Kertész László)

2017 januárjában a Művész hetvenedik születésnapja alkalmából, a Kortárs Művészeti Intézet nagyszabású életmű-kiállítást rendezett alkotásaiból, és egy exkluzív, a teljes életművet feldolgozó monográfiát jelentett meg Kertész László művészettörténész kutatásai és kurátori munkája nyomán - olvasható a Kortárs Művészeti Intézet Facebook oldalán.

  • Frissítve: 2021. február 4.