fő tartalom

A forradalom vérbefojtásának évfordulóján emlékezett a város kedden este

Hírkép: A forradalom vérbefojtásának évfordulóján emlékezett a város kedden este

Fáklyás eseményen, együtt emlékezhettek a városlakók az 1956-os szabadságharc dunapentelei vérbefojtásának évfordulóján – a megemlékezésnek az Október 23. téren álló emlékmű adott otthont kedden.

Az önkormányzat büszkén emlékezett és emlékeztetett arra a történelmi tényre, hogy a vidéki települések közül városunk a legtovább kitartók közé került az 1956. november 4-én kezdődött szovjet invázió során.

Az emlékezés kötelessége

A közös megemlékezésre az Október 23. téren álló forradalmi emlékműhöz várták a lakókat kedden  – a résztvevőket Barta Endre humán ügyekért felelős alpolgármester köszöntötte a Himnusz közös eléneklése után:

– Ezt a megemlékezést Jakóné Fekete Teréz tanárnő ihlette, ő hívta fel a figyelmet arra, hogy bizony van mire büszkének lennünk az 1956-os forradalom és szabadságharc eltiprása kapcsán is – gyásznap ez, mégis emelt fővel emlékezhetünk a forradalom helyi hőseire, akik a szabadságért küzdöttek, nemritkán az életüket is áldozva. Kötelességünk emlékezni rájuk – ugyanakkor büszkék is lehetünk rájuk.

Fejet hajtunk a forradalmár elődök emléke előtt – azzal az őszinte reménnyel, hogy évek, évtizedek múlva is lesz, aki mécsest, fáklyát gyújt ezen, a gyászban is büszke évfordulón.

 

A forradalom vérbefojtásának évfordulóján emlékezett a város kedden este

 

Súlyos sorok és történelmi tények tükrében

Az alpolgármesteri köszöntőt követően Farkas Erik színművész tolmácsolta Páskándi Géza Nem igaz című – most is véresen aktuális – versét, amelynek kezdő sorai akár intelemként is felfoghatók:

„Nem igaz, hogy a rács a rabság,

hanem az igás szolga-szégyen,

hogy csövön kopogsz és ülsz a priccsen,

mert távíród, se könyved nincsen,

az atomszázad közepében.

 

Nem is a rácsban van a rabság,

hanem az ember szégyenében,

hogy poklokra szállott az Éden.”

 

Ezt követően Kronászt Margit elevenítette föl a forradalom és szabadságharc dunapentelei eseményeit. Az Intercisa Múzeum történész-muzeulógusa szélesebb történelmi távlatba is helyezte a forradalmi napok időszakát, felemlítve a városvédők kitartását és áldozatvállalását, amely egyébként élesen szemben állt a korabeli (majd évtizedeken át sulykolt) hivatalos megközelítéssel, amelynek fő eleme az „első szocialista város” rendszerhű lakossága volt. Pedig:

– Városunk az egyik legtovább kitartó város volt 1956-ban. A település megszállása november 7-én kezdődött, a hajnali órákban három irányból is megközelítették a szovjetek a várost, majd tüzérségi tűz alá vették az egyes ütegeket. A későbbi órákban repülőgéppel végeztek felderítést.

A kora délutáni órákban MIG-17-es repülők indítottak támadást az ütegek ellen, és fokozatosan kibontakozott a szárazföldi támadás is. Súlyos harcok bontakoztak ki, majd közel két órás harc után a szovjet csapatok elfoglalták a város. Az utolsó egységeket a kikötőben és a Vasműben fegyverezték le. Már ezen a napon megindult a megtorlás – több helybeli távozott, voltak, akiket börtönbüntetésre ítéltek, és többen haltak bele a forradalom alatt szerzett sérüléseikbe, mivel nem mertek orvoshoz fordulni.

A történelmi visszatekintőt követően Bartis Ferenc Utószó című verse hangzott el Farkas Erik tolmácsolásában, majd a Szózat hangjai után az emlékműnél elhelyezett fáklyák lobogása igazolta: még mindig él 1956 dicsőséges napjainak emléke.

 

A forradalom vérbefojtásának évfordulóján emlékezett a város kedden este

 

A forradalom vérbefojtásának évfordulóján emlékezett a város kedden este

 

A független magyar nyilvánosság utolsó bástyája volt a Rákóczi adó

A városunkhoz fűződő forradalmi események egyik fontos eleme volt az országos és városi híreket egyaránt sugárzó Rákóczi adó, amely a Szabad Dunapentele Hangja néven kezdte meg működését november 2-án. A rádió ráadásul egy sajtótörténeti tényezővel is beírta magát a történelemkönyvekbe; 1956. november 7-én, egészen pontosan 14 óra 53 perckor a Rákóczi adó küldte az éterbe a forradalom – és ezzel évtizedeken át a független magyar nyilvánosság – utolsó üzenetét; íme:

„Figyelem, Figyelem!

A szovjet tankok és légierők támadják Dunapentelét! A harc változatlan hevességgel továbbra is folyik! Adásunkat bizonytalan időre megszakítjuk!

Itt Rákóczi adó, Magyarország!”

Erre a tényre is méltán lehet büszke mindenki.

 

Az esemény galériája: https://bit.ly/3fQZHsl

  • Létrehozva: 2022. november 9.