fő tartalom

„Emlékezni jöttünk, ünnepelni. Szabadon.”

Hírkép: „Emlékezni jöttünk, ünnepelni. Szabadon.”

Városunkban is megemlékeztek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulójáról.

A ’48-as emlékműnél tartott ünnepségen beszédet mondott Csibri Istvánné pedagógus, az MMK szakmai munkatársa, emlékező műsort adtak a Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói.

A szeles, hideg idő járás ellenére is megtelt dunaújvárosiakkal az Aranyvölgyi úti ’48-as emlékmű környezete március 15-én, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulóján rendezett önkormányzati ünnepségen.

Az  eseményen Csibri Istvánné pedagógus, a Munkásművelődési Központ szakmai munkatársa mondott ünnepi beszédet, amelyben egyebek mellett a nemzet költőjét, a forradalmár Petőfi Sándor életútját és munkásságát is méltatta. Hiszen 2023-ban ünnepeljük születésének 200. évfordulóját, amely azért is különösen fontos, mert Petrovics István, Petőfi Sándor édesapjáék Dunapentelén laktak a mai Petőfi utcában.

– Emlékezni, ünnepelni jöttünk. Szabadon. Nem volt mindig így, hiszen a szabadságharcbukása után még beszélni  sem lehetett március 15.-ről. Eltörölték a három színű zászlót, még a Kossuth-szakállt is megtiltották, sőt Rákóczi nótát sem lehetett énekelni. Aztán a történelem viharaiban hol engedték ünnepelni ezt a  dátumot, hol nem. Próbálták átpolitizálni, de egyvalami nem változott: üzenet értéke, lelkesítő ereje.

Azt gondolom, hogy a reformkor a magyar történelem egyik legdicsőségesebb időszaka. Erre adott koronát a Márciusi ifjak megmozdulása, élükön Petőfi Sándorral. Ők voltak azok, akik löketet adtak az igazi forradalmi átforduláshoz. (…) Ha most élne, azt gondolom arra lenne a  legbüszkébb, hogy nincs a nemzetnek olyan fia, aki ne tudná, ki az Petőfi Sándor.  Az egyik versében azt írta: Legyen olyan minden ember, mintha Zrínyi unokája volna, harcoljon úgy minden ember, mintha egyedül rá támaszkodnék honja! – fogalmazott Csibri Istvánné.

Az ünnepi beszédet követően a Petőfi Sándor Általános iskola tanulóinak műsorát láthatták, akik felelevenítették az 1848-as márciusi eseményeket. Felkészítő pedagógusaik: Bécs Krisztina, Fábiánné Rajcsányi Magdolna, Gulyásné Dorka Violetta, Szabó Tünde tanítók és Kálmán Kinga tanárnő voltak.

Az ünnepi esemény a  koszorúzással folytatódott: városunk nevében Pintér Tamás polgármester és Dr. Molnár Attila jegyző helyezték el az emlékezés koszorúit.

 

„Emlékezni jöttünk, ünnepelni. Szabadon.”

 

„Emlékezni jöttünk, ünnepelni. Szabadon.”

 

Ezt követően a nemzetiségi önkormányzatok, szociális intézmények, a rendőrség, a kulturális intézmények vezetői, és a helyi iskolák képviselői helyezték ez emlékezés és a tisztelet virágait a ’48-as emlékműnél, valamint hajtottak főt a márciusi ifjak emléke előtt.

Az ünnepség után az érdeklődők a Pentele Baráti Kör Civil Egyesülettel Barkóczi Rosti Pál síremlékénél emlékeztek és koszorúztak a neves földrajztudósról.

 

„Emlékezni jöttünk, ünnepelni. Szabadon.”

„Emlékezni jöttünk, ünnepelni. Szabadon.”

 

A teljes galériát itt tekinthetik meg: https://bit.ly/3JHmanV

  • Létrehozva: 2023. március 15.