„Magyarnak születni egy dolog, de magyarnak maradni, vagy magyarrá válni már feladat”
Dunaújvárosban is megemlékeztek a 13 aradi vértanú és Batthyány Lajos, az első felelős magyar miniszterelnök hősiességéről és bátorságáról. Dunaújváros önkormányzata idén is közös emlékezésre invitálta a városlakókat a ’48-as emlékműhöz, ahol koszorúkkal tisztelegtek az elhunyt hősök emléke előtt.
Október 6-a az aradi vértanúk kivégzésének emléknapja, 2001 óta nemzeti gyásznap. Az 1848-49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, Pesten pedig az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost. Ezen a napon a magyarok világszerte, így városunkban is megemlékeztek a 13 aradi vértanú hősiességéről, bátorságáról.
A’48-as emlékműnél tartott megemlékezésen Polgár Lilla Tompa Mihály – A madár fiaihoz című versét szavalta, majd Barta Endre humán ügyekért felelős alpolgármester mondott emlékező beszédet, amelyben a ma élő generáció saját forradalmát emelte ki.
– Vajon mit ér egy megemlékezés akár az aradiakról, akár a márciusi ifjakról, vagy a pesti srácokról, ha a szürke hétköznapokban jobb esetben semmibe vesszük, rosszabb esetben két lábbal tiporjuk azt, amiért ők az életüket adták?! Zrínyi Miklósnak van egy elhíresült mondása: Horvát vagyok, tehát Magyar. Október 6-án ez a mondat külön értelmet nyer.
Magyarnak lenni többet jelent, mint egy népcsoporthoz tartozni, magyarnak születni egy dolog, de magyarnak maradni, vagy magyarrá válni már feladat. Az elmúlt évszázadokban őseink számos alkalommal mutatták meg, hogy képesek felnőni ahhoz a feladathoz, amit az adott időszak megkövetelt tőlük. Most mi vagyunk porondon. – fogalmazott beszédében.
Az alpolgármester hozzátette: a generációnknak saját magát kell legyőznie, hogy tovább tudja vinni örökségünket, legyőzni a minket körülvevő közönyt, a tomboló gyűlöletet.
– Ezt a forradalmat azonban nem fegyverekkel kell megvívni. Ma Damjanich nem kardot, vagy pisztolyt-puskát ragadna, hanem a szeretet üzenetét közvetítené irányunkba. A mai hősöknek nem mártírhalált kell halniuk, hanem kilépve a komfortzónából, dacára minden nehézségnek, szeretettel kell odafordulniuk mindenki felé.
A megemlékező beszéd után megkoszorúzták az emlékművet. Elsőként Dunaújváros Megyei Jogú Város nevében Barta Endre alpolgármester és Dr. Molnár Attila jegyző közösen helyezték el az emlékezés koszorúját.
Majd a településen működő szervezetek, intézmények, szakmai közösségek helyezték el koszorút az emlékműnél.
A teljesség igénye nélkül: koszorúztak a Rajta, Újváros! frakció képviselői, Dr. Mészáros Lajos országgyűlési képviselő, a FIDESZ helyi szervezetének képviselői, a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság, illetve a kulturális intézmények munkatársai, az oktatási intézmények, az óvodák intézményvezetői, képviselői – csak néhány említés, a népes emlékezők sorából.
Miután mindenki elhelyezte a koszorúkat, a megemlékezés a Szózat közös eléneklésével zárult.