Újabb élvonalbeli kutatóközpont épül Magyarországon

Az Extreme Light Infrastructure (ELI) lézerközpont alapkövét csütörtökön tették le Szegeden. Az uniós beruházásként megépülő kutatási nagyberendezésben, az MTA kutatóinak korábbi eredményeire alapozva, egyebek mellett rendkívül rövid, attoszekundumos fényimpulzusokkal vizsgálják majd a fény és anyag kölcsönhatását.

Magyarország kutatás-fejlesztési központtá válásának lehetőségéről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a szegedi lézerközpont ünnepélyes alapkőletételén elmondott beszédében. A kormányfő az eseményen – amelyen Pálinkás József, az MTA elnöke is ellátta kézjegyével az alapkő "időkapszulájában" elhelyezett helyszínrajzot – a Magyar Tudományos Akadémia eredményeit méltatva kiemelte: az MTA által kidolgozott program alapján és egy hosszabb távú stratégia részeként 2010-től jelentősen bővült a tudományra fordított források nagysága. Emlékeztetett rá, hogy a közelmúltban készült el az MTA Wigner Adatközpont és az MTA Természettudományi Kutatóközpont új épülete. Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy a kutatóközpont létrehozásával Európa biztosíthatja elsőségét a lézerfizika területén a világban.

Az ELI-ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Purse Source) az Európai Unió beruházásaként, nemzetközi pályázat eredményeként került Szegedre. Az angol, francia, román, cseh és magyar pályázatok elbírálása után három, egyaránt jelentős, de más-más feladatok elvégzésére alkalmas kutatási nagyberendezést építhet meg Csehország, Románia és Magyarország. A magyar kutatói közösség az attofizika terén nagy hagyományokkal és kiemelkedő eredményekkel büszkélkedhet. Ezért Szegeden az attoszekundumos, vagyis a másodperc 10-18 részének megfelelő impulzusokkal folytatott kísérletek elvégzéséhez alkalmas kutatási infrastruktúrát építik meg. A cseh és a román tudományos tradícióknak megfelelően Prága mellett az ultranagy intenzitású fénnyel történő kutatásokat lehetővé tévő berendezés létesül, Bukarest közelében pedig olyan tudományos infrastruktúra épül, amelyben fotoindukált nukleáris vizsgálatokra nyílik lehetőség.

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatóinak jelentős szerepük volt benne, hogy az ELI-ALPS Magyarországra került. A rendkívül rövid, attoszekundumos időtartam alatt felvillanó fényimpulzusok létezéséről 1992-ben, az Akadémia akkori Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetének munkatársai Farkas Győző, az MTA doktora és Tóth Csaba dolgoztak ki új elméletet. Úgynevezett csörpölt, vagyis a hagyományos lézertükrökkel ellentétben az optikai rétegek vastagságát a tükör felszínétől való távolság függvényében módosított tükröt készítettek. Ezzel sikerült elérniük, hogy a beeső fényhullámcsomag különböző frekvenciájú komponensei különböző mélységig hatoljanak be a tükörbe, mielőtt visszaverődnének. 2001-ben a Bécsi Műszaki Egyetemen e lézertükrök felhasználásával állította elő elsőként Krausz Ferenc, az MTA külső tagja az akkori legrövidebb, a másodperc 10-15 részének megfelelő femtoszekundumos lézerimpulzusokat.

"Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont azóta is kulcsszereplője az attoszekundumos kutatásoknak, így annak is, hogy az ELI-ALPS Magyarországon épülhet meg" – nyilatkozta az mta.hu-nak Czitrovszky V. Aladár, az MTA doktora, az MTA Lézerfizikai Tudományos Bizottságának elnöke. A fizikus, aki az ELI-ALPS-ot előkészítő projekt magyarországi vezetőjeként járult hozzá a magyar pályázat eredményességéhez, arra hívta fel a figyelmet, hogy az MTA Wigner FK-ban a közelmúltban megépített lézerrendszer és kísérleti kamra révén elért eredmények és tapasztalatok a szegedi lézerközpont megépítésében fontos információkkal szolgálnak a szakemberek számára.

Czitrovszky V. Aladár tájékoztatása szerint az ELI-ALPS már most vonzza a kutatókat. "Indiából és a Távol-Keletről is érdeklődnek a meghirdetett állások után" – illusztrálta a tudósok lelkesedését. Mint elmondta, néhány év múlva várhatóan néhány száz kutató kezdheti meg a munkát az új nagyberendezésnél. A fizikusokon kívül kémikusok és biológusok is részt vehetnek az ott folyó kutatásokban, amelyek közül példaként említette a nagyon rövid idő alatt lezajló fizikai vagy kémiai folyamatok kísérleti vizsgálatát vagy a másodlagos sugárforrások – röntgen, gamma, hadron stb. – alkalmazásával végzett kísérleteket. "Az orvostudomány számára a jövő egyik nagy ígérete az attoszekundumos impulzusokhoz szükséges lézertechnológia által létrehozott hadronnyaláb. Ezt ugyanis pontosabban lehet geometriailag fókuszálni, irányítani, így a megcélzott tumor melletti szövetek nem károsodnak" – magyarázta a fizikus.

Forrás: http://richpoi.com/cikkek/hazai/ujabb-elvonalbeli-kutatokozpont-epul-magyarorszagon.html