Gyógyító, családbarát és várostörténeti

Cserna Gábor polgármester méltatta a kórházi dolgozók munkásságát. - A Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet ötvenedik születésnapjára a régió meghatározó egészségügyi intézményévé vált. Szakmai palettája alapján inkább megyei, mintsem városi kórházzal hasonlítható össze. Igazi csapatmunka eredménye ez! A magas szintű orvos-szakmai munkának, az ápolók áldozatvállalásának, a gazdasági, műszaki dolgozók helytállásának példaértékű teljesítménye.
Mint mondta, a Szent Pantaleon Kórházban tudják, hogy a gyógyítás tudomány, mert ismerni kell a természet működésének alaptörvényeit, cselekedeteinket ezekhez kell igazítani és tudják, hogy csak lélekkel érdemes hozzálátni a gyógyítás folyamatához. - Dunaújváros polgármestereként kijelenthetem, hogy a várospolitika, a városfejlesztés egyik meghatározó eleme a kórház működésének biztonsága, önállóságának megőrzése és folytonos korszerűsítése. Büszke vagyok arra, hogy az Új Széchenyi Tervnek köszönhetően 2014 októberére a kórház új technológiai tömbbel gyarapodott.

A közel négy milliárd forint értékű beruházás eredményeként európai színvonalú, a szakellátást érzékelhetően javító fejlesztéssel lettünk gazdagabbak. Büszke vagyok arra, hogy a kórház elnyerte a „Családbarát munkahely” címet, és 2013-ban „Az év kórháza” internetes szavazáson a kilencedik helyezést érte el betegei és a hozzátartozók véleménye alapján a százötvenhét intézmény közül- fogalmazta beszédében Cserna Gábor, és azt is hozzátette, hogy a Szent Pantaleon Kórház legnagyobb ereje orvosainak, szakdolgozóinak, valamennyi munkavállalójának a hivatástudata, a betegek iránti empátiakészsége, az emberi életminőség szolgálata.

Dr. Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, Fejér megye díszpolgára egy megdöbbentő adattal kezdte köszöntőjét. Az ötven év során 1,4 millió fekvőbeteg és 30 millió járóbeteg fordult meg az intézményben. Ez azt is jelenti, hogy egy nap alatt 80-100 fekvőbeteggel és 2000 járóbeteggel volt orvosi-beteg kapcsolat. Dorkota Lajos hangsúlyozta, nagyon nagy munkát végeztek a kórházi dolgozók, és ezért hála és elismerés jár. Ezután személyes történeteket osztott meg az ünneplőkel, mert mint mondta, nem csak gyógyítás folyt az intézményben, hanem voltak emlékezetes események is, amelyekkel együtt élte a kórház a mindennapjait. Ilyen volt például az, amikor Wittmann főorvos egy tűzesetnél kizavarta a betegeket az I-es számú rendelőintézetből, nehogy valami probléma vagy baleset érje őket.

Vagy talán többen is emlékeznek Fenyőházy főorvosra, aki a ’70-es években kis táskával hozta a csípőprotézisek az akkori Nyugatról (hiszen legálisan nem lehetett) és végezte a műtéteket. Vagy éppen Kohut László, akit sürgősen hívtak egy császármetszéshez, és ő annyira sietett, hogy elesett az udvaron és eltörte a karját, amit aztán azonnal meg is műtöttek. - Az elmúlt években, amikor már mi is tudtunk segíteni és közreműködni a kórház életében, hatalmas fejlődéseken mentek át. Közel hat milliárd forint érkezett a városba, ebből felépült a műtőblokk, közel egymilliárd forint jut új gépműszer berendezésre. Az új CT beszerzését társadalmi összefogással kezdtük, végül háromszáz millió fejlesztési forrást nyert rá a kórház, ezen kívül telepítik a napkollektorokat is az intézményre- mondta a díszpolgár.

A köszöntők után a Kossuth-díjas Tolcsvay Béla előadását hallgathatták meg a megjelent vendégek, majd az ünnep folytatásában dr. Jákics József főorvos úrral, az egykori fertőző osztály osztályvezetőjével beszélgetett dr. Mészáros Lajos főigazgató a kezdetekről.