fő tartalom

Utcanévnapok II Lajos király körút

Hírkép: Utcanévnapok II Lajos király körút

Utcanévnap-sorozatunkban ma, augusztus 25-én a Lajosokat ünnepeljük: Isten éltesse őket sokáig! Dunaújvárosban a Lajos király körút is ezt a nevet viseli. Részletes életrajzát alább olvashatják. Sorozatunk célja, hogy minél több dunaújvárosi utca névadójának történetét bemutassuk. 

 

I. Lajos 1326. március 5-ém született Károly Róbert magyar király és Łokietek Erzsébet  királyné (III. Kázmér lengyel király húga) fiaként. Mint leendő uralkodó gondos taníttatásban illetve nevelésben részesült, nyelveket tanult, lovagi ismeretekre tett szert.

Apja halála után néhány nappal, 1342. július 21-én koronázták meg Székesfehérvárott. Károly Róbertnek köszönhetően Lajos gazdag országot örökölt, jól működő államszervezettel, hűséges főnemesekkel. Uralkodása alatt számos hadjáratot vezetett, többek között Itáliába, Dalmáciába, Litvániába, a Balkánra. Ezekben a hadat általában személyesen vezette, gyakran magát is veszélybe sorolva. Viselkedésével rászolgált a lovagkirály címre, példaképe Szent László király volt.

Lajos a főurakkal együtt kormányzott, de a köznemességnek is kedvezni próbált. 1351-ben hirdette ki az ősiség törvényét, mely az 1222-ben kiadott Aranybulla megújítását tartalmazta, és a földbirtokok feletti rendelkezést szigorú korlátok közé szorított. A törvény egészen 1848-ig érvényben volt.

Bevezette a kilencedet (a jobbágyok az egyháznak fizetendő tized mellett terményük kilencedik tizedét a földesúrnak fizették), mellyel a jobbágyok szegényebb földesúrtól a gazdagabbakhoz való átcsábítását kívánta megakadályozni.

Királysága alatt a városok megerősödtek, ezzel párhuzamosan, jogaik védelmére a különféle mesterségek művelői városonként céhekbe tömörültek. Uralkodásának vége felé az államigazgatás megreformálására törekedett. 

Nagy Lajos uralkodása idején a lovagi kultúra fénykorát élte. Ekkor kezdett az országban terjedni a gótika. Lajos jelentős építkezésekbe kezdett Diósgyőr várában, gótikus stílusban építették át a budavári Nagyboldogasszony templomot illetve több jelentős templom épült ebben a stílusban. Ezen időszakban, 1367-ben alapították a pécsi egyetemet, mely azonban nem bizonyult hosszú életűnek.

1870-ben meghalt nagybátyja, III. Kázmér lengyel király. Egy 1339-ben, Károly Róbert és Kázmér között kötött örökösödési szerződés értelmében Lajos megörökölte a lengyel trónt. Mivel csak két élő lányörököse volt, lengyelországi uralkodásának szinte minden lépését a leányági örökösödés elfogadásának szentelte, melyben végül sikerrel járt. Halála után a lengyel trónra kisebbik lánya, Hedvig került.

Életének utolsó öt évében egészsége meggyengült, visszavonultan élt, gyakran töltötte idejét kolostorokban. 1882. szeptember 10-én hunyt el Nagyszombatban, Székesfehérvárott temették helyezték örök nyugalomra.

Dunaújvárosban a Lajos király krt. korábbi elnevezése Kommunarszk krt. volt. 

Az életrajzot összeállította Buza Andrea, az Intercisa Múzeum muzeológusa. Köszönjük munkáját.

 

 

  • Létrehozva: 2020. augusztus 25.