Utcanévnapok II Rózsa utca
Újabb dunaújvárosi utca névadóját ünnepeljük: Isten éltesse a Rózsákat, augusztus 30-án róluk emlékezünk meg! Dunaújvárosban a Rózsa utca is ezt a nevet viseli. A magyar Rózsa név a latin Rosa szóból származik. Jelentése maga a rózsa virág. Már az Árpád-korban is használták, jelenleg nagyon ritka név. Rokonnevei: Róza, Rozália, Rozi, Rozina, Rozita, Rozanna. A rózsa, mint a világ egyik legismertebb virága, jelképként is többször megjelenik. Hogy hol és hogyan, azt a kattintás után olvashatják! Utcanévnapok-sorozatunk célja, hogy minél több dunaújvárosi utca névadójának történetét bemutassuk.
A rózsa a világ legismertebb virága, kb. 30.000 faja ismert. Legkorábbi ábrázolását a knósszoszi palota egyik freskóján vélik azonosítani, amely Kr. e. 1900-1700 körül készült. A görögök már rendszeresen használtak rózsaolajat, koszorút is fontak a virágból. A monda szerint, mikor Aphrodité szerelmét, Adoniszt egy vadkan halálra sebezte, Aphrodité könnyei összekeveredtek a karjai közt haldokló Adonisz vérével, az összekeveredő véres könnycseppekből fakadt a vörös rózsa.
A rómaiak szintén készítettek illatszereket rózsából, Nero császár palotájának szétnyitható mennyezetéről is rózsaszirmok hullottak a lakomázókra, sőt bort is ízesítettek vele.
A rózsa a keresztény vallás jelképeiben is többször megjelenik. Szűz Mária, a tövis nélküli rózsa, a szeplőtelen fogantatás jelképe, ezért gyakoriak a kezében rózsát tartó, vagy rózsakertben ülő Mária ábrázolások. Egy középkori bencés teológus úgy vélte, hogy a rózsa a szenvedő Krisztus vérét jelképezi. Árpád-házi Szent Erzsébetet rózsákkal a kötényében, illetve kosarában ábrázolják, utalva a hozzá kapcsolódó legendához. Erzsébet már férje életében is segített a rászorulóknak. Hitvese halála után félt attól, hogy annak rokonsága ezt megtiltja neki, így amikor egyszer kenyeret vitt a szegényeknek, sógora kérdésére, hogy mit visz, azt felelte, hogy rózsákat. A jólelkű asszonyt Isten azzal segítette meg, hogy a kenyeret valóban rózsává változtatta.
Nem csak szent jelképként tűnik fel a rózsa a középkorban, az angliai York és Lancaster ház pajzsán is ábrázolták. A 15. században vívott rózsák háborúja a két család trónért folytatott küzdelme volt.
A magyar népművészetben is sokszor szerepel rózsa, nem csak az ábrázolásokban, hanem a népdalokban is. Az egyik legáltalánosabb virágszimbólum, a szeretőt, azaz valakinek a szerelmét, illetve magát a szerelmet, mint érzést is jelentheti.
Az anyagot összeállította Buza Andrea, az Intercisa Múzeum muzeológusa. Köszönjük munkáját.