Utcanévnapok II Váci Mihály utca
Utcanévnap sorozatunk folytatásában szeptember 29-én a Mihályokat ünnepeljük: Isten éltesse Őket sokáig! Dunaújvárosban a Váci Mihály utca is ezt a nevet viseli. A Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költő életrajzát alább olvashatják. Utcanévnapok-sorozatunk célja, hogy minél több dunaújvárosi utca névadójának történetét bemutassuk.
Váci Mihály 1924. december 25-én született Nyíregyházán. Szegénységben éltek, ebből próbált kitörni avval, hogy szülővárosában elvégezte a tanítóképzőt. Kezdetben tanyasi iskolákban tanított. A II. világháború alatt segédszolgálatos katona volt, a háború után kollégiumi vezető lett. 19 éves korától éveken keresztül betegeskedett. A TBC-t már gyermekkorában elkapta nagyanyjától, a háború alatt azonban egyéb egészségügyi problémái is keletkezetek.
1949-ben költözött Budapestre, ahol 1954-ig az Oktatásügyi Minisztériumban dolgozott, majd a Tankönyvkiadó munkatársa lett. 1954-ben küldte el költeményeit Illyés Gyulának, az ő támogatásával jelentek meg első versei az Új Hangban, 1955-ben. Még ebben az évben megjelent első kötete is, az Ereszalja, melyet 1956-ban József Attila-díjjal jutalmaztak.
2004-ben nyilvánosságra került naplója szerint 1956. október 23-án részt vett a tüntetéseken. A forradalom alatt beválasztották a Tankönyvkiadó forradalmi tanácsába, november 4-én feleségével sírva hallgatták Nagy Imre beszédét.
A forradalom leverése után létrejött új kultúrpolitikai vezetés a költészetében a szocialista építés melletti elköteleződést valamint könnyen érthető, befogadható stílusát felismerve a támogatott költők közé választotta. Az 1960-as évektől a rendszer hivatalos költője lett, bekerült a párt Központ Bizottságába is. 1960-tól egy évig az Élet és Irodalom munkatársa volt, majd haláláig az Új Írás irodalmi folyóirat szerkesztője, itt jelentek meg versei is. 1963-tól országgyűlési képviselő is volt. Íródelegációk tagjaként sokat utazott külföldre, járt többek között Olaszországban, Franciaországban, Csehszlovákiában, Kubában. Utazásai gondolkodására és költészetére egyaránt hatással voltak.
1970-ben egy kulturális delegáció tagjaként Vietnamban tartózkodott, amikor április 16-án Hanoiban agyvérzést kapott és elhunyt. Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.