Utcanévnapok II Zrínyi Miklós utca

Zrínyi Miklós hadvezér, a szigetvári hős 1508 körül született. A Zrínyi család eredete az Árpád-kori horvát Subic nemzetségig vezethető vissza, akik az Árpád-ház kihalása utána az Anjou trónigényt támogatták. Nevüket az 1347-ben kapott szlavóniai Zrin vára után változtatták Zrínyire.

Zrínyi családja hagyományait követve elszántan harcolt a törökök ellen. 1529-ben részt vett a törökök által ostromlott Bécs védelmében. Az 1530-as évektől folyamatosan támadta az oszmán kézen lévő területeket. A török elleni gyűlölete mellett folyamatosan kitartott a Habsburg uralkodó mellett, olyan időkben is, amikor nem volt népszerű, sőt kegyvesztett volt a bécsi udvarban. Több kortárs főúrral ellentétben – akik a szétszakított országban mindig annak az uralkodónak oldalára álltak, akitől többet remélhettek – soha nem pártolt át máshoz.

1542-ben 400 horvát katonájával súlyos vereségtől mentette meg Pest alatt a császári sereget. A sikernek köszönhetően Ferdinánd Horvátország és Szlavónia bánjává nevezte ki. 1543-ban feleségül vette Frangepán Katalint, aki hozományként hatalmas birtokokat és vagyont hozott a házasságba. Frigyükből tizenhárom gyermek született, akik közül hét lány és egy fiú élte meg a felnőttkort. 1546-ban érdemeiért a királytól megkapta a Muraközt Csáktornya várával, ahová át is költözött családjával. Ezzel Zrínyi egyre inkább magyar, mint horvát főúrrá vált. A horvát báni tisztet tizennégy évig töltötte be, mialatt folyamatosan hadakozott a törökökkel. Egyik legfényesebb győzelmét 1556-ban Babócsánál aratta Nádasdy Tamás gróffal.  Szintén1556-ban lemondott a horvát báni tisztségről. 1557-ben elnyerte a Magyar Királyság tárnokmesteri címét. 1561-ben saját kérésére Ferdinánd Szigetvár kapitányává nevezte ki. Ebben az évben meghalt felesége, 1564-ben újranősült, Eva z Rožmberka cseh katolikus arisztokrata hölgyet vette feleségül, akitől egy fia született.

1566 nyarán I. (Nagy) Szulejmán Bécs ostromára indult. E hadjárat hírére Zrínyi a vár védelmére 6000 fős őrségre jelentett be igényt, végül 2500 magyar és horvát katonája gyűlt össze. A százezer fős török sereg 1566. augusztus 5-én érkezett a vár alá. Bár Zrínyi a várat lehetőségeihez mérten megerősítette, egyik fő védelmi erejüket a védők már a nyári kánikula következtében elveszetették, a várat övező mocsarak kiszáradtak. Ami maradt, azt az ostromlók gyorsan lecsapolták. Az újváros két nap alatt elesett, az óváros illetve a magaslaton lévő vár azonban ellenállt. Ágyúik nagy pusztítást végeztek a török seregben. A nagyvezír a megadásért cserébe felajánlotta Zrínyinek Horvátországot és Szlavóniát, ő azonban ezt elutasította, így az ostrom folytatódott. Augusztus 21-én elesett az óváros, így a védők visszaszorultak a várba. Ezt követően a törökök több ízben is heves, de eredménytelen támadást indítottak, ezekben életét vesztette Ali budai pasa és a török tüzérség vezetője is, valamint fogságba esett a janicsáraga. Szeptember 5-én végül sikerrel jártak a folyamatosan dolgozó török aknászok és hatalmas lyukat robbantottak, melyen keresztül janicsárok ezrei nyomultak be a várba. Szeptember 6-án természetes halállal meghalt Szulejmán, azonban halálát a török vezetők, hogy a harci morál ne csökkenjen, eltitkolták. A vár ostroma, az öldöklés tovább tartott, a belső várba visszaszorult védők egyre reménytelenebb helyzetbe kerültek, így esküjükhöz híven felkészültek a halálra. Szeptember 7-én páncél helyett ünneplőbe öltöztek, Zrínyi temetésére még egy marék aranyat is tett a zsebébe, és a megmaradt 300 ember, élükön Zrínyivel, aki egyik kezében kardot, másikban zászlót tartott, kirontott a várból. A hadvezért két golyó mellen találta, egy nyílvessző a szemébe fúródott. Szinte az összes védő meghalt, csak hárman maradtak életben. Zrínyinek a nagyvezér fejét vette, majd elküldte Bécsbe a császárnak a következő üzenettel: "A legjobb magyar vezér fejét küldöm, akire pedig ezután is nagy szükséged lett volna!" Később a fejet Zrínyi fia, György Csáktornyára vitte és a pálosok kolostorában temettette el. Zrínyi testét Musztafa pasa valahol a vár közelében, katonai pompával helyeztette örök nyugalomra.

Zrínyi hősiességének dédunokája, a költő és hadvezér Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelem című eposzában állított emléket.

Az életrajzot összeállította Buza Andrea, az Intercisa Múzeum muzeológusa. Köszönjük munkáját.