A március 1-ei határidő lejárta előtt benyújtottuk a rekultivált kommunális hulladéklerakón végzett mérésekről és utógondozási munkákról szóló éves összefoglaló jelentést
Az egykoron műszaki védelem nélkül létesült nem veszélyes hulladéklerakókat, így a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában és jelenleg utógondozásában lévő Kisapostag külterületén, a 03/41 és 03/43 hrsz. számon, a Pentele híd közvetlen szomszédságában elhelyezkedő hulladéklerakót 2009. július 15-én jogszabályi rendelkezés alapján hatóságilag bezárták. A hulladéklerakó telepen 1982. óta folyt a hulladéklerakási tevékenység. A lerakó teljes kapacitása 10 600 000 m3, melyből 2007. évben a rekultivációs engedély kiadásakor a szabad kapacitás 2 347 000 m3 volt. A lerakó területén tehát összesen 2007-ig 8 253 000 m3 hulladékot raktak le. A lerakó 2. ütemben rekultiválandó felülete 41 750 m2. A rekultiváció a természetnek környezetszennyezést megelőző, illetőleg kizáró módon történő visszaadást, tájba illesztést jelenti.
Az önkormányzat utógondozásában és monitorozásában lévő korábbi hulladéklerakó részt a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás a KEOP 2.3.0./2F-2009-0001 pályázat során részben, első ütemben rekultiválta. Ennek során a lerakón átmeneti felső záró réteget alakítottak ki. Mivel a környezetvédelmi hatósági engedély a rekultivációban részt vevő önkormányzatok nevére szól, így az utógondozás és a monitorozás feladatai teljes mértékben az engedélyes önkormányzatokra helyeződtek. Ennek keretében a korábbi hulladéklerakón minden évben meg kell méretni a talajvíz figyelő kutak vízszintjét, és a jogszabályban előírt szennyezőanyagok talajvízben lévő koncentrációját. Ezen kívül szükséges méretni a hulladéktest éves szintsüllyedését, valamint a keletkező depóniagáz összetételét. A meteorológiai adatokat, gyűjteni, elemezni kell. Ezen kívül a lerakó területét szükséges évente legalább kétszer kaszáltatni és a gyomoktól mentesíteni. A kapott eredményekről minden évben március 1-ig összefoglaló jelentést kell készíteni és beküldeni a környezetvédelmi hatóságnak. A 2020. évről szóló összefoglaló jelentést most is jóval a jogszabályban meghatározott határidő lejárta előtt sikerült az OKIR rendszeren keresztül beküldeni. A környezetvédelmi hatóság a benyújtott jelentést 2021. február 9-én elfogadta.
A vizsgálati eredmények összefoglalása, főbb megállapítások
A talajvízkutak vízvizsgálati adatainak összefoglalása
A vizsgálati eredményekből megállapítható, hogy a rekultivált hulladéklerakó területét a korábban lerakott kommunális hulladék lebomlásából eredő, változó mértékű, de nem jelentős szennyező hatás jellemzi. A korábban lerakott kommunális hulladékok mellett a vizsgálati eredményekben feltehetőleg ipari és mezőgazdasági eredetű hulladékok bemosódása, szennyező hatása is esetenként nyomon követhető, amelyet az összes ásványi eredetű sótartalom megnövekedése is jelez. A felszín alatti víz minőségének kiegyenlítődése a vizsgált területen nem megy végbe, a hulladéktest alatt lokalizálódik, nem jelentve veszélyt a környezetre.
A hulladéktest szintjének süllyedése
Az évente mért értékekből is jól látható, hogy a területen a hulladéktest szintje lassan és folyamatosan kiegyenlítődött, a szintváltozások elenyésző mértékűek, hibahatáron belüliek. A telepített növényzet ellátja a funkcióját, gyökereivel jól megköti a talajt, mely így jobban ellenáll az időjárás okozta eróziónak. A hulladéktest süllyedésének mértékét a diagramon látható - a mérési eredmények alapján idősorosan felvett - trendvonalak is jól szemléltetik, miszerint a süllyedés az elmúlt évek alatt egyre csökkenő mértékű, elenyésző, hibahatáron belüli volt.
A hulladéktest süllyedésének mértéke a korábbi évekkel összehasonlítva (mm)
Hulladéklerakó gáz hasznosítása, kezelése összetétele
A gáz-monitoring rendszer, valamint a depóniagáz hasznosítására a Dunanett Kft. szerződést kötött. A hulladéklerakó gáz gyűjtésére gázkutak kerültek kiépítésre. A hulladéklerakó gáz gyűjtésére 2008. május 29. és július 4. között kiépítésre kerültek a gázkutak 2008 novemberében 380 KW teljesítményű gázmotor üzembe lett helyezve. Az összegyűjtött depóniagáz a gázmotor által a korábbi években hasznosításra került. A 2018-2020. években oly mértékben lecsökkent a depóniagáz mennyisége és metántartalma, hogy a gázmotor az elmúlt 3 évben már nem tudott üzemelni. Ezért a depóniagázt fáklyázással ártalmatlanították. A gázmennyiség idővel minimálisra csökkent.
Utógondozás, kaszálás, gyommentesítés, szerviz út állapota
A zöld növényzet kaszálását a 2020. év folyamán mindkét alkalommal (júliusban és októberben) elvégezték. A kaszálás és a gyommentesítés minősége minden alkalommal megfelelő volt. A csapadékvíz-elvezető rendszer ellenőrzéseink során megfelelő volt, az övárkok tiszták voltak, lerakódást nem tapasztaltunk. A szervizút megfelelő állapotú, az aszfaltburkolata ép, járható, azon a közlekedés és a terület megközelítése biztonságos.
A hulladéktest süllyedését mérő pontokat jól látható táblákkal jelölték. A lerakó kerítéssel és természetes határvonalakkal körbezárt. Az illetéktelenek behatolását kulccsal zárható kapu biztosítja.
A jelenlegi átmeneti záró réteg létesítése óta eltelt időszakban a környezeti elemekre veszélyt jelentő környezetszennyezés vagy környezetkárosodás nem következett be. Az időszakonként földbe kerülő csapadékkal a szennyezőanyagok koncentrációja a talajvízben felhígulhat, illetve a szennyező anyagok bizonyos idő után kimosódnak, az élővilágra, a környezeti elemekre veszélyt nem jelentenek. Az átmeneti záró rétegen az összefüggő növénytakaró szépen beállt, gyökérzete védi a talajt az eróziótól, és számos hasznos, értékes élőlénynek, mikroorganizmusoknak, lágy szárú növényeknek, fáknak, cserjéknek, kis és közepes testű állatoknak, madaraknak, köztük védett énekesmadaraknak is, valamint kisemlősöknek, sőt vaddisznóknak az életterévé vált. A lerakó minden lakott területtől távol esik.
A tíz éves monitoring adatok azt támasztják alá, hogy a rekultivált hulladéklerakó átmeneti záró rétege jól betölti a funkcióját, jelentősen mérsékeli, sőt megakadályozza a korábbi hulladéklerakó szennyező hatását. Ezáltal nem indokolt és nem célszerű megbolygatni, hiszen azzal sok értékes élőlény veszítené el az élőhelyét.
A további fontos feladatokról többször tartottunk szakmai egyeztetést Szabó Zsolt gazdasági ügyekért felelős alpolgármester úrral. A korábbi hulladéklerakó rekultivációjának további menetéről a stratégia kialakítása, a feladatok ütemezése jelenleg is zajlik.
