Jelenlegi hely
Utcanévnapok II Korányi Sándor utca
Utcanévnapok sorozatunkban március 18-án a Sándorokat ünnepeljük, Isten éltesse Őket sokáig! Dunaújvárosban a Korányi Sándor utca is ezt a nevet viseli. A jeles orvos élettörténetét az alábbi összeállításban olvashatják, amelyből egyebek mellett azt is megtudhatjuk, hogy Dunaújvárosban ez az utca az 1960-as évek elejétől viseli Korányi Sándor nevét. Utcanévnapok sorozatunk célja, hogy minél több dunaújvárosi utca névadójának történetét bemutassuk.
Korányi Sándor 1866. június 18-án született Pesten. Apja Korányi Frigyes belgyógyász professzor, anyja Bónis Malvin volt. Tanulmányait Pesten végezte, 1888-ban avatták orvossá. Ezt követően egy éves külföldi tanulmányútra ment, visszatérte után, 1889-től apja belklinikáján dolgozott, ahol 1895-ben lett adjunktus. Az 1891-1892-es tanévben az Állatorvosi Akadémián helyettes előadóként élettant, szövettant és természettant tanított, az 1893-1894-es tanévben a budapesti egyetemen az ideggyógyászat magántanára lett. 1894-től a Stefánia Gyermekkórházban, 1895-től a Szent István Kórházban is dolgozott orvosként. 1897-től rendkívüli egyetemi tanárként oktatott az I. számú Belgyógyászati Klinikán. Az 1901-1902. tanévtől a számára létrehozott belgyógyászati diagnosztika tanszéket vezette. 1907-1908-tól, a szintén új III. számú Belgyógyászati Klinika igazgató tanára, 1927-től az egyetem orvoskarának képviseletében az országgyűlés felsőházának tagja lett. A nagy pénzügyi válságot követően egyetemi leépítések voltak, melyek során 1936-ban Korányi klinikáját feloszlatták, őt pedig nyugdíjba küldték.
Az 1920-as években kezdeményezte a BCG oltások beadását. A tbc felszámolását fontosnak tartotta, magát a betegséget a rossz szociális körülményekből következő népbetegségnek vélte. Munkássága során elsőként alkalmazott fizikai-kémiai módszereket az orvoslásban, alapvető tevékenységet végzett a vesebetegségek gyógyítása terén.
A Magyar Tudományos Akadémiának 1915-től levelező, 1935-től tiszteletbeli, 1937-től rendes tagja volt. Tagjává választotta a hallei Leopoldina Német Természettudományi Akadémia is, több egyetem (Breslau, Lyon, Szeged, Pécs és Athén) pedig tiszteletbeli doktorává fogadta.
1944. április 12-én Budapesten hunyt el, április 14-én a Kerepesi temetőben, a Korányi család sírboltjában helyezték örök nyugalomra.
A dunaújvárosi Korányi Sándor utca az 1960-as évek első felétől viseli a jeles orvos nevét.
Az életrajzot összeállította Buza Andrea, az Intercisa Múzeum muzeológusa. Köszönjük munkáját.