Utcanévnapok II Somogyi József utca
Utcanévnapok sorozatunkban március 19-én a Józsefeket ünnepeljük, Isten éltesse Őket sokáig! Dunaújvárosban a Somogyi József utca is ezt a nevet viseli. Az Öntelt mackó és a Martinász szobor alkotójának élettörténetét az alábbi összeállításban olvashatják, amelyből egyebek mellett azt is megtudhatjuk, hogy Dunaújvárosban mikor neveztek el utcát a híres szobrászművészről. Utcanévnapok sorozatunk célja, hogy minél több dunaújvárosi utca névadójának történetét bemutassuk.
Somogyi József 1916. június 9-én született a ma Ausztriához tartozó Félszerfalván. Szüleit kiutasították szülőhelyéről, így gyermekkorát Klastrompusztán, majd a ma Ásványráró részét képező Rárón töltötte. Itt anyja postamester, apja pénzügyi tisztviselő volt. 1927-1931 között a győri Bencés Gimnáziumban, 1931-től 1935-ig a Dunántúli Református Egyházkerület Pápai Főiskoláján tanult. Szülei jogásznak szánták, de csak fél évet végzett el a jogi egyetemen.
1935-ben Budapesten beiratkozott Aba-Novák Vilmos szabadiskolájába, majd 1936-ban felvételt nyert a Magyar Képzőművészeti Főiskolára. Mesterei Réti István, Kontuly Béla és Kisfaludi Strobl Zsigmond lettek. 1940-ben a Szinyei Társaság tavaszi szalonján felfigyeltek állatszobraira, Örvös medve című alkotása kitüntető elismerést kapott. Első kiállítására ugyancsak 1940-ben, Győrben került sor. 1942 őszén a Telepy utcai Fővárosi Polgári Iskolában tanított, később behívták katonának, Nagyváradon és Kőszegen teljesített szolgálatot.
1945 és 1963 között a Képző- és Iparművészeti Gimnázium, 1963-tól 1993-ig a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, melynek 1974 és 1986 között egyben rektora és a szobrász tanszék vezetője is volt. 1971 és 1980 között országgyűlési képviselőként is tevékenykedett, 1974 és 1980 között az Elnöki Tanács tagja volt.
Dunaújvárosban első szobra az 1950-ben felállított Öntelt mackó volt. 1953-ban készítette el első, kiemelkedő korszakjelző művét, a Martinászt, melyet eredetileg a Soroksári Vasmű előtt akartak elhelyezni, azonban a megrendelőnek nem tetszett a kompozíció realista ábrázolásmódja, így végül csak 1960-ban állítottak fel, Dunaújvárosban. A művésznek még egy szobra látható városunkban, az 1979-ben készült, Duna-parton található Aratók.
Az 1960-as években számos emblematikus alkotása készült el, ezek közé tartozik Hódmezővásárhelyen Szántó Kovács János bronzplasztikája, a Fiumei úti sírkertben a Mednyánszky-síremlék, valamint Szigetváron Zrínyi Miklós lovas szobra. Köztéri szobrai mellett művészetének fontos részét képezték a terrakotta világi és szakrális körplasztikák, a bronz kisplasztikák, a domborművek, az érmek, valamint változatos technikával készült rajzai.
1968-tól a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének elnöke volt, a tisztségről azonban 1977-ben bekövetkezett szívrohama után lemondott. 1984-től 1992-ig a Magyarországi Református Egyház világi elnöke volt.
Élete során számos kitüntetést kapott, többek között 1954-ben Kossuth-díjat, 1956-ban Munkácsy Mihály-díjat. 1958-ban Kerényi Jenővel elnyerték a Brüsszeli Világkiállítás nagydíját, 1966-ban a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze lett, 1976-ban megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát, 1986-ban a Magyar Népköztársaság Zászlórendjét, 1991-ben a Magyar Művészetért-díjat.
1993. január 2-án hunyt el Budapesten, az Óbudai temetőben helyezték örök nyugalomra.
Somogyi Józsefről a 2000-es évek elején neveztek el utcát városunkban.
Az életrajzot összeállította Buza Andrea, az Intercisa Múzeum muzeológusa. Köszönjük munkáját.