Utcanévnapok II Liszt Ferenc kert

Hírkép: Utcanévnapok II Liszt Ferenc kert

Utcanévnapok sorozatunkban május 11-én a Ferenceket ünnepeljük, Isten éltesse Őket sokáig! Dunaújvárosban a Liszt Ferenc kert is ezt a nevet viseli. A magyar zeneszerző életútját az alábbi összeállításban olvashatják,a melyből egyebek mellett azt is megtudhatják, hogy városunkban a Liszt Ferenc kert építése idején az L/2 nevet viselte, és az Erkel kerttel együtt sokan hivatalos elnevezésük után is hosszú ideig csak L-épületeknek nevezték ezt az épületegyüttest. Utcanévnapok sorozatunk célja, hogy minél több dunaújvárosi utca névadójának történetét bemutassuk.

Liszt Ferenc 1811. október 22-én született Doborjánban (ma Raiding Ausztriában). Apja Liszt Ádám Eszterházy Miklós gazdatisztje, anyja Lager Mária Anna, egy kremsi pékmester lánya volt. Zenei tehetsége korán megmutatkozott, hat évesen tanult meg zongorázni. Első nyilvános koncertjét kilenc éves korában adta. Pozsonyi fellépése olyan hatással volt néhány főúrra, hogy elhatározták, hogy zenei tanulmányait ösztöndíjjal támogatják. 1822 májusában a család Bécsbe költözött ahol Carl Czerny és Antonio Salieri tanították.

1823-ban Pesten búcsúkoncertet adott, apjával Párizsban telepedtek le, a város szellemi élete Liszt művészetére is nagy hatással volt. A következő években rendszeres koncertkörutakat tett. 1827-ben édesapja elhunyt, ekkor felhagyott a koncertezéssel, zongoratanításból tartotta el magát. Apja halála valamint egy szerelmi csalódás miatt depressziós lett, évekig élt visszavonultan, az 1830. júliusi párizsi forradalom hatására azonban lelkivilága helyreállt, a francia szellemi életben is egyre jelentősebbé vált a szerepe, közeli barátai voltak Frédéric Chopin és Hector Berlioz.

1834-ben megismerkedett a férjezett Marie d’Agoult grófnővel, akivel szenvedélyes szerelemi kapcsolatba bonyolódott. Az asszony elhagyta férjét és először Svájcban telepedtek le. Első gyermekük, Blandine is itt született. Élettársi kapcsolatukból az évek során még két gyermekük lett, 1837-ben Cosima, 1839-ben Daniel, mindhármukat gyakorlatilag Liszt anyja nevelte fel.

Az 1838-as pesti árvíz Lisztet nagyon megrendítette, a károsultak megsegítésére bécsi hangversenyeinek bevételéből huszonötezer forintot küldött. 1839 decemberében Pozsonyba utazott, ahol részt vett az országgyűlés egyik ülésén, és számos magyar államférfival is megismerkedett. Innen utazott Pestre, ahol kilenc koncertet adott, melyekből ötnek a bevételét jótékonysági célokra ajánlotta fel. A következő években folyamatosan koncertezett Európa különböző városaiban. 1842-ben Weimarban telepedett le, itt tizenhárom évig volt az udvar zenei vezetője, itt készült életművének jelentős része is. Ezen kívül itt ismerkedett meg Richard Wagnerrel is, akivel életre szóló barátságot kötött. 1844-ben végleg szakított gyermekei anyjával, ekkor már négy éve külön éltek.

1846 októberében ismét Magyarországra érkezett, ahol számos várost érintő koncertkörutat tett. 1847-ben Kijevben megismerkedett a férjezett, de párjától külön élő Carolyne zu Sayn-Wittgenstein hercegnővel, akivel egymásba szerettek. A hercegnő 1848 tavaszán telepedett le Weimarba, akinek kúriájába Liszt decemberben költözött be. Bár törvénytelenül éltek együtt, különleges helyzetük miatt kezdetben ezt az udvar és a társaság is elfogadta. Az évek múlásával Lisztet Weimarban egyre több támadás érte, 1858. december 15-én Liszt Peter Cornelius A bagdadi borbély című operája ősbemutatójának a karmestere volt, melynek során a közönség kifütyülte. Ennek hatására lemondott a karmesteri állásáról, ezt követően csak a zeneszerzésnek kívánt élni.

1861-ben Rómába költöztek, itt születtek első egyházi zenéi, a Szent Erzsébet legenda, a Krisztus oratórium, valamint a Koronázási mise. Az évek során a hercegnő folyamatosan próbálkozott azzal, hogy házasságát a pápa érvénytelenítse és Liszt törvényes felesége lehessen, egy ízben ez meg is történt, de az esküvőt megelőző napon a pápa visszavonta jóváhagyását. A férj végül 1864-ben meghalt, így már nem lett volna akadálya a házasságnak, azonban időközben Liszt elhatározta, hogy belép a papi rendbe, a hercegnő pedig bátorította is ebben. 1865-ben nyert felvételt az alsóbb papi rendbe, ettől kezdve reverendában járt. A következő években rendszeresen utazott Magyarországra, Deák Ferenc kérte is tőle, hogy telepedjen le itt. 1875-ben ő lett a Zeneakadémia – mely ma a nevét viseli – első elnöke. Ezt követően is sokat tartózkodott Magyarországon, de rendszeresen visszatért Rómába is. Liszt, bár nem tudott magyarul, magyarnak vallotta magát, több magyar témájú műve volt, ilyen a Hungária című szimfonikus költeménye, a Magyar rapszódia valamint a Magyar történelmi arcképek. Legnagyobb liturgikus kompozícióját, az Esztergomi misét a bazilika fölavatására írta.

1886. július 31-én tüdőgyulladás következtében hunyt el Bayreuthban. A városban ravatalozták fel és itt is helyezték örök nyugalomra, hamvai fölé később a város mauzóleumot építtetett.

A Liszt Ferenc kert építése idején az L/2 nevet viselte. Az Erkel kerttel együtt sokan hivatalos elnevezésük után is hosszú ideig csak L-épületeknek nevezték a két, Duna part-hoz közeli épületegyüttest.

  • Létrehozva: 2021. május 11.