fő tartalom

Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!

Hírkép: Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!

Dunaújvárosban is megemlékeztek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseiről. A ’48-as emlékműnél tartott ünnepségen beszédet mondott Kiss Kálmán költő-tanár, emlékező műsort adott Pálfalvi János, az Írisz Versszínpad képviselője.

 

Gyönyörű tavaszi időben, közösen ünnepelhetett a város a ’48-as emlékműnél – 2019 óta először. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 174. évfordulója alkalmából rendezett önkormányzati ünnepséget sokan megtisztelték jelenlétükkel.  A Himnusz hangjai után Kiss Kálmán költő-tanár mondott ünnepi beszédet. Kiemelte: a márciusi ifjak 1848 tavaszán nem csak saját boldogulásukért, hanem a közösségért is harcba szálltak.

– ”Hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak és áldó imádság mellett mondják el szent neveinket” – ezt remélte, ezt jövendölte Petőfi Sándor. S lám, most itt állunk a dombon és emlékezünk. De én most nem romantikus, idealizált hősöket jelenítek meg, ahogy azt szokás, hanem valóságos, hús vér embereket, akik a közösségért küzdve, magán boldogságukért is harcba szálltak és tragikus konfliktusokat éltek át. A magyar forradalom és szabadságharc része volt annak a forradalmi viharnak, amely 1848-49-ben feldúlta Európát – fogalmazott Kiss Kálmán.

 

Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!

 

– A szabadságharc világcsoda volt. (…) Nem tétlenkedhetünk, lényegében mit is akarunk?  Ugyanazt, amit Petőfiék, Kossuthék, hogy virágozzon az ország és legyen minél több embernek szép és jó élete hazánkban. Weörös Sándorral mondom: „Alattunk a Föld, fölöttünk az ég, bennünk a létra. Mire várunk?” (…)Bár nemzeti énekünk szövege lehet pesszimistának hat, de ez nem sorvasztó, bénító érzés, hanem a lehetetlennel szembeszegülő dac, amit Nagy László, a költő így fejezett ki: „itt most minden homály, egyetlen bizonyos: az emberi árvaság, fiúk, előre!” - Ez a heroikus pesszimizmus, ez a lényegünk, ez a sorsunk, erről szól a történelmünk, az irodalmunk és erről szól március 15.-e ma is. Végezetül, ha csüggednénk, Madách Imre szavaival Ránk szól az Úr: „Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál” – zárta beszédét Kiss Kálmán.

Az ünnepi beszédet követően a Pro Cultura Intercisae díjas Írisz Versszínpad képviselője Pálfalvi János előadásában hallhatták Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét, a Kossuth-nóta és a Gábor Áron rézágyúja című népdalokat.

Az ünnepi esemény a  koszorúzással folytatódott: városunk nevében Pintér Tamás polgármester és Dr. Molnár Attila jegyző, a Rajta Újváros! frakció, majd Kálló Gergely országgyűlési képviselő helyezték el az emlékezés koszorúit. Ezt követően a nemzetiségi önkormányzatok, a rendőrség, a járási hivatal, kulturális intézmények vezetői, a helyi iskolák képviselői helyezték ez emlékezés virágait a ’48-as emlékműnél, valamint hajtottak főt a márciusi ifjak emléke előtt.

Éljen a magyar szabadság, éljen a haza! 

 

Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!

Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!

 

Az ünnepség Barkóczi Rosti Pál sírjának koszorúzásával ért véget, ahol Pálinkás Bertalan a Pentele Baráti Kör Egyesület elnöke méltatta a híres földrajztudóst.

 

Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!

  • Frissítve: 2022. március 16.
  • Létrehozva: 2022. március 15.