"A mi dolgunk, hogy tovább vigyük a lángot”
Méltó módon, együtt tisztelgett a hősök előtt Dunaújváros az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 68. évfordulóján.
Ez alkalomból elsőként a temetői kopjafánál koszorúzással emlékeztek, majd a Bartók Színházban ünnepélyesen átadták a Dunaújvárosért díjat, amelyet az idei évben Petrás Gábor érdemelt ki.
Egységesség, testvériesség és szeretet
Koszorúzással indult az október 23-ai emlékünnepség Dunaújvárosban, amelynek kezdetén elhangzott, hogy 1956-ban ezen a napon az évek óta fokozódó társadalmi elégedetlenség jutott el a forrpontjához. Az 1956-os forradalom Magyarország sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
Az 1956-os temetői kopjafánál elsőként a Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Kereskedelmi és Vendéglátóipari Technikum és Szakképző Iskola 11. F osztályos tanulói adtak emlékműsort, majd Borgulya Zoltán, a Pannon Oktatási Központ Magángimnázium igazgatója mondott emlékező beszédet.
Kiemelte: 1956 hősei bizonyosan azt várják tőlünk, hogy hűek maradjunk az általuk képviselt értékekhez.
– Tovább vigyük azt a hitet, és egységet – közösségi értékeinket –, amellyel a magyar nép jövőjéért áldozták életüket. 68 évvel ezelőtt is vér folyt Magyarországon. Diákok, pedagógusok, mérnökök, családapák, katonák, fiatalok és idősebbek, egyszerű emberek vére! Az életüket áldozták a szabadságnak, a nemzetnek, nekünk, a jövőnek!
A szabadságvágy elnyomta a félelmet, az igazságérzet elapasztotta a könnyeket. A magyar emberek az egész világnak mutatták meg, hogy a szív, az összetartozás és a hazaszeretet mire képes. (…) Egy önálló lélekkel, kultúrával, múlttal bíró nép szabadsága talán a legnagyobb dolog a világon, amiért bármit hajlandó megtenni. 1956 szelleme mérce, ma is kötelez.
Ma is rá kell ébrednünk, hogy származástól, vagyoni helyzettől, párthovatartozástól függetlenül elsősorban valamennyien magyarok vagyunk, egy nemzet. Csak magyarként, csak egy nemzetként védhetjük meg a szabadságunkat, csak egy nemzetként tervezhetünk jövőt magunknak.
Az emlékezés virágai
Borgulya Zoltán gondolatait követően a kopjafánál elhelyezték az emlékezés virágait: elsőként Dunaújváros Megyei Jogú Város nevében Pintér Tamás polgármester és Dr. Molnár Attila jegyző közösen helyezték el az emlékezés virágait. Koszorúztak egyebek mellett például a Rajta, Újváros! frakció képviselői, a FIDESZ helyi szervezetének képviselői, a KDNP Alapszervezet Dunaújváros tagjai, a Mi, Hazánk Mozgalom képviselői, a Jövő Újvárosáért Egyesület képviselői, a nemzetiségi önkormányzatok, a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság, a Tűzoltó parancsnokság, illetve a kulturális intézmények munkatársai, az oktatási intézmények, az óvodák intézményvezetői, valamint az egyesületek, közösségek képviselői is.
Ők értették, hogy a haza nem eladó!
Az emlékünnepség a Bartók Színházban folytatódott, ahol a hagyományokhoz híven az 1952-ben megalakult Vasas Táncegyüttes kápráztatta el a közönséget. Pintér Tamás, Dunaújváros polgármestere ünnepi beszédében felelevenítette az ’56-os eseményeket, kiemelve annak misztikumát, és egyben máig ható tanulságát is, miszerint, hogy nemtől, kortól, nemzetiségtől, társadalmi helyzettől függetlenül áldozták életüket magyarok ezrei a magyar szabadságért.
– Ők értették, hogy mi az a szabadság, Ők értették, hogy a haza nem eladó! Én hiszem, hogy ezek az áldozatok nem voltak hiába valók. Hogy ha emlékszünk és emlékeztetünk, akkor egyetlen, a hazáért veszett vércsepp sem volt hiába való. Ha mi nem feledkezünk meg róluk, ha mi tovább adjuk az ő történetüket, ha követendő példaként tekintünk rájuk, akkor nem történhet meg többé olyan, hogy valaki megkérdőjelezi a történelem hőstetteit. A mi dolgunk, hogy tovább vigyük a lángot.
Petrás Gábor neve fogalom
Pintér Tamás, ünnepi szavait követően a hagyományokhoz híven Dr. Molnár Attila jegyzővel közösen átadta a Dunaújvárosért díjat, amely olyan személynek vagy közösségnek adományozható, akik Dunaújvárosban, illetve Dunaújvárosért maradandót alkottak. Az idei évben ezt az elismerést Petrás Gábor, a DLSZ főtitkára, a „Jót, szívből – Dunaújvárosért” akciócsoport vezetője érdemelte ki. Mint az a méltatásában elhangzott Petrás Gábor tősgyökeres dunaújvárosi: itt született, itt végezte sorra iskoláit és itt vált városunk egyik közismert alakjává, aki hosszú évtizedek óta tevékenyen részt vesz a város sport életében. A sport szeretete már kisgyermekkorától végigkíséri: maga is évtizedek óta futballozik. Sportdiplomáciai és sportpolitikai tevékenységének köszönhetően rengeteg sikert tudhat maga mögött.
Élet feladatának tekinti, hogy a sport szeretetére nevelje a felnövekvő generációt; ott segítsen, ahol csak tud, és szükség van rá, mindezt végtelen alázattal. A DLSZ főtitkáraként olyan csapatot sikerült maga mögé állítania, akik szívügyüknek tekintik a dunaújvárosi emberek megsegítését.
A DLSZ „Jót, szívből – Dunaújvárosért” akciócsoport létrehozásával rengeteg jótékonysági felhívás és rendezvény kapcsolódik a nevéhez. Nagylelkű, és elhivatott karitatív munkájának köszönhetően a helyi óvodák, a kórház, a nehéz sorsú, hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik, különböző civil szervezetek, egyesületek, a helyi Vöröskereszt, a Mentőállomás és az ebtelep is részesültek ezekből az adományokból.
Az elismerés átvételét követően hangsúlyozta: az elismerés mindazoknak is szól, akikkel közösen dolgozik Dunaújvárosért.
Az ünnepség után a díjazott tiszteletére Barta Endre alpolgármester mondott pohárköszöntőt.