Sikeres évet zártak a szervezők!

 

 

 

 

Összefoglaló

Sajtóesemény – 2013- 09. 25.

A TÁMOP-5.2.5./B-10/2-2010-0023, A társadalmi integrációt segítő és drogprevenciós célú komplex programok megvalósítása Dunaújvárosban elnevezésű pályázat számos sikeres rendezvényt, illetve programot valósított meg az elindulását követő időszakban, és több színes ötlettel készülnek a szervezők a hátralévő majd egy éves projektidőszakra is.

A pályázat eddig megvalósult eredményeiről, illetve a leszűrt tapasztalatokról tartottak a szervezők 2013. szeptember 25-én, szerdán, 14:00 órakor előadásokkal tűzdelt összefoglaló sajtótájékoztatót a Kortárs Művészeti Intézetben.

 

 

 

 

 

 

 

A sajtóeseményre ellátogató közönség Mahler Balázs szociológus előadását hallhatta elsőként, aki a dunaújvárosi középiskolás fiatalok szabadidő eltöltési szokásait elemezte. A reprezentatív felmérés során, a kérdőívre adott 474 fő válaszának köszönhetően általánosságban megállapítható, hogy a fiatalok keveslik a programlehetőséget Dunaújvárosban. A fiatalokat elsősorban az éjszakai sportrendezvények érdeklik, közel 70 százalékuk részt venne ilyen programokon. A fiatalok érdeklődési köre meglehetősen szűk: a politika, gazdasági, kulturális rendezvények „hidegen hagyják őket”.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A véleményformálás tekintetében elsöprő ereje van a médiának, az internetnek, az elsődleges szempont pedig a szórakozás. Hogy ez mennyire így van, az a válaszokból is könnyen kiolvasható, ugyanis a fiatalok több mint négyötöde naponta használja az internetet, mégpedig napi átlag 200 percet. A tv képernyő előtt átlagosan hétköznap 2 órát, hétvégén pedig 3 órát töltenek. A grafikai táblázatokból is világosan kitűnik, hogy a sportrendezvények, a pályaválasztási tanácsadás, és az önkéntes segítő szolgálat tekintetében szívesen „nyitnak” a fiatalok. Az országos adatokkal összehasonlítva a dunaújvárosi körképet megállapítható, hogy míg 2008-ban a szabadidő eltöltését a tv uralta, addig 2012-re ez már kevesebb, mint a fiatalok felére jellemző. Visszaszorult az olvasás, zenehallgatás, a videójátékok használata. A barátságok ápolására úgymond „csak” hétvégén jut idő. Sajnos a passzív időtöltések a dominánsak, míg az inspiratív (aktív) szabadidős elfoglaltságok a háttérbe szorultak.

                    

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mahler Balázs szociológus előadását Kleinné Németh Judit, az Egészségmegőrzési Központ intézményvezetőjének összefoglalója követte, mely az országos viszonylatban is kiemelkedő több éves múltra visszatekintő kortárssegítő képzésről szólt, és amelyet a tavalyi évtől a pályázati lehetőség is megerősít.

Mint elhangzott, az Egészségmegőrzési Központ által szervezett kortárssegítő képzés kifejezetten a középiskolás (serdülő) korosztályt célozza meg. A serdülőkor a kérdések, a kihívások, a kísérletezések korszaka, ami egyúttal magában hordoz olyan problémákat, konfliktusokat, nehézségeket, melyekkel sokszor nehéz megbirkózniuk egyedül a fiataloknak. A jó családi kapcsolatok, az iskola biztos hátteret jelenthetnek a nehezebb időszakokban, de mégis kiemelten fontos ilyenkor a barátok, a kortársak szerepe. A hasonló korú fiatalok hasonló dolgokat élnek meg, s így mélyen átérzik, megértik egymás helyzetét. Erre a serdülőkori sajátosságokból eredő összetartásra és szolidaritásra épül a kortárssegítés filozófiája.

 

 

 

 

 

 

 

 

Az, hogy kamaszkorban megnő a kortárs csoport szerepe, bizonyos szempontból nehézségeket is hordozhat magában. Középiskolai mentálhigiénés programjaik során is azt tapasztalták, hogy a fiatalok jelentős része barátai, kortársai társaságában gyújt rá, vagy iszik először alkoholt. Az illegális drogok fogyasztásával is legtöbben kortársaikkal kísérleteznek. Ezek a serdülőkorra annyira jellemző, kockázatos, veszélykereső viselkedésre ösztönző kortárshatások úgy küszöbölhetők ki (vagy legalább „enyhíthetők”), hogy az „egyenrangú” (horizontális), kortárs kapcsolatok révén kortárs referenciaszemély nagyobb eséllyel tudja rávenni társait arra, hogy kerüljék a veszélyes helyzeteket. Ez a pozitív kortárshatás pedig fontos támasza lehet a megelőzésnek.

E megfontolások alapján indították el az 1999/2000-es tanévben az első kortárssegítő képzésüket, melyet azóta minden évben meghirdetnek és megtartanak, így mára közel 500 fiatalt képeztek ki ez idő alatt.

A képzésre 10. évfolyamos középiskolás fiatalok jelentkezését várják minden évben. Ebben a korban már beilleszkedtek a középiskolás közösségbe, aktív kapcsolataik vannak diáktársaikkal. A képzést követően pedig még több mint két évet töltenek a középiskolában, ami „működési területük” egyik fő helyszíne. Mint Kleinné Németh Judit elmondta, arra törekednek, hogy a város összes középiskolájából érkezzenek diákok az iskola létszámarányának megfelelő számban, és hogy lehetőség szerint minden osztályból legalább egy fő bejusson a képzésre. A kiválasztás szempontjai az önkéntes motiváció és az alkalmasság.

A képzés abból indul ki, hogy a segítés természetes emberi tulajdonság. Mindig vannak olyan emberek, akik szívesen segítenek társaikon, a képzés tulajdonképpen a segítő készségeket integrálja és egészíti ki. A képzés egy része kiscsoportos formában, önismereti, személyiségfejlesztő foglalkozások keretében zajlik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a forma hatékonyan fejleszti a serdülők pozitív énképét, verbális és nonverbális kommunikációját, konfliktuskezelési módjaikat, együttműködési készségüket, erősíti döntéshozási képességüket. Az önismereti csoportfoglalkozások lehetőséget adnak arra, hogy a fiatalok saját problémáik, érzéseik tudatosításán, feldolgozásán keresztül közelebb jussanak társaikhoz.

A témacentrikus nagycsoportokon olyan témákat járnak körül (serdülőkor, drog, párkapcsolat, szexualitás, konfliktusok), melyek aktuálisak az életükben.

Az elméleti (beszélgetésen alapuló) képzés mellett nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy kommunikációs gyakorlatokkal, szituációs játékokkal is kipróbálhassák magukat – ezzel is felkészülve a valós helyzetekre.

A képzést követően folyamatosan működik, heti rendszerességgel a kortárssegítő klub, mely foglalkozásokon tovább halad az önismereti, személyiségfejlesztő folyamat, illetve új témaként megismerik és elsajátítják az esetmegbeszélés, esetkonzultáció technikáját.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az előadás folytatásában Sörös László, a projekt szakmai vezetője mesélt a pályázat elemeiről, és az eddig megvalósított népszerű programokról. A mintegy 78. 279. 000 Ft pályázati forrásból számos lehetőséget sikerült kiaknázni. Mint elmondta, három nagy csoportra oszthatóak a pályázaton belül végzett foglalkozások és projektfeladatok. Az első nagy csoport a drogprevenciós tevékenységen alapszik, melybe a kortárssegítés, utcai megkeresés, szociális munka, és a tréningek tartoznak. Különféle tematikus foglalkozások alkalmával igyekezek megragadni, és egyúttal fejleszteni a fiatalok kompetenciáit, erre pedig a drámapedagógiai, a kommunikációs szakkör, a filmklub remek lehetőséget nyújt, valamint a Városi Diákönkormányzat tevékenységével is aktívan bekapcsolódik a célcsoport megszólításában. A harmadik csoportba tartoznak az iskolai tananyag új ismeretanyaggal történő kiegészítése, és az iskolai tevékenységet, de egyúttal a társadalmi integrációt segítve szintén ehhez a csoporthoz tartozik a pszichológiai-, jogi-, és pályaválasztási tanácsadás, melyek szintén a projekt keretein belül megvalósuló lehetőségek.

            Sörös László szívesen mesélt az eddig általuk szervezett programokról, melyek felsorolás szintjén a következők.

• projektnyitó rendezvény és sajtótájékoztató 2012. szeptember 12.
• Őszi futóverseny – 2012. szeptember 29.
• Az Örökmozgó díjak átadásának koordinálása
• Őszi gyalogtúra – 2012. november 17.
• Sajtóesemény – 2012. november
• „Kutyavacsorája” drogmentes koncert – 2012. október 15.
• Kortárssegítő képzés (folyamatos)
• Megkereső munka
• Vízi parádé
• „Élen a jégen” – 2012. december 27.
• Éjszakai teremfoci a főiskola csarnokában
• Floorball verseny
• A sakk népszerűsítése
• Steelball verseny
• Bringatúra 2013. május 11.
• Bódy Gábor Ifjúsági Filmklub (folyamatos)
• Drámapedagógiai foglalkozások (folyamatos)
• Pszichológiai és pályaválasztási tanácsadás

Természetesen a Városi Diákönkormányzat is jelen volt ezen a sajtóeseményen, ahol a diákpolgármester adott egy rövid összegzést egész éves munkájukról, valamint arról, hogy számukra is milyen nagy kihívást jelent megszólítani a kortársaikat. Általános tapasztalatuk, hogy a városban működő számos iskola közül, csak kevés azon oktatási intézmény, melynek diáksága igazán aktivizálható. Felhívták a figyelmet a kommunikáció fontosságára, és zárásként azt kérték a diákoktól, hogy segítsék a programok megvalósulását szervező munkájukkal, egyúttal vigyék hírét az egyes rendezvényeknek, hogy minél többen értesülhessenek róla a városban, és így minél több embernek adhassanak kikapcsolódási lehetőséget.

Látható tehát, hogy a tavalyi évben indult pályázat magas színvonalú szakmai munkával, és színes, új ötletekkel, valamint a városi fiatalok ötleteinek és segítő szándékú munkájuk bevonásával igyekszik támogatni a dunaújvárosi fiatalok értelmes szabadidő eltöltését, valamint társadalmi integrációját.

A TÁMOP-5.2.5./B-10/2-2010-0023, A társadalmi integrációt segítő és drogprevenciós célú komplex programok megvalósítása Dunaújvárosban elnevezésű pályázat záró dátuma 2014. május 31., mely időpontig hasonlóan érdekes és jó hangulatú rendezvényekre, programokra lehet számítani a szervezők részéről.

 

Pálfi-Németh Tünde

önkormányzati sajtószóvivő

DMJV PMH

A társadalmi integrációt segítő és drogprevenciós célú komplex programok megvalósítása Dunaújvárosban” TÁMOP-2010-5.2.5/B/10/2-2010-0023