Oláh Jánosné
Oláh Jánosné 1968-ban szerezte közgazdász diplomáját a dunaújvárosi 26. Sz. Állami Építőipari Vállalat ösztöndíjasaként és 1975-ig a helyi Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola tanára, munkaközösség-vezetője lett. 1973-ban középiskolai tanárként diplomázott. Tanári hitvallása a kezdetektől: mindentudást oktatni, és segíteni a tanár kollégáknak ebben a tevékenységben.
Az épülő Közgazdasági Szakközépiskola, Gyors- és Gépíró Iskola alapkő letételétől szaktudását felhasználva működött közre az új középiskola terveinek bírálatában, az épület berendezésében, a tantestület felépítésében. Sikeresen integrálta az intézménybe a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskolát is. 1975-től 1994-ig a Rudas Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója, majd 1994-től kollégiumvezető igazgatóhelyettese lett.
Nagy közösség-alakító tehetségével, a tanulók érdekeinek középpontba helyezésével, példaértékű munkájával kivívta tanítványai, kollégái elismerését. Vezetői feladatát kiemelkedő pedagógiai-szakmai tudás birtokában, kollégáit jól aktivizáló optimizmussal, igényesen és következetesen oldotta meg. A helyi bizottságok oktatási szakmai kérdésekben számítottak véleményére, az intézményvezetők körében komoly szakmai tekintélynek örvendett. Vezetésével a város egyik legjobb hírű – szülők, tanulók, cégek körében elismert – iskolája alakult meg.
– Nagyon jól együtt tudtunk dolgozni azáltal, hogy az ifjúság nevelésben azonosak voltak a céljaink. Oláh Jánosné 19 évig volt igazgatója a Rudas iskolának, én pedig maximálisan elfogadtam az ő gondolkodásmódját, ami tőlem egyáltalán nem állt messze. Aztán fordítva: majd’ 17 éven át én voltam az igazgató, Ő pedig a beosztott. Ez nálunk abszolút természetes volt, senki sem sértődött meg, és azt gondolom, hogy ez példaértékű – emlékezett rá Kondor László, a Rudas iskola egykori igazgatója.
– Az alapelvünk az ifjúságnevelést illetően az volt, hogy a szülők maximálisan elégedettek legyenek a neveléssel, amelyet az intézmény falai között kaptak, hiszen a szülő a legjobb marketing: ha a szülő elégedett, továbbviszi a pedagógus és az intézmény jó hírét. Így ezáltal bátran állíthatom: „nekünk” a beiskolázással sosem volt gond. Az intézmény falai közül kikerült tanulóink a mai napig helytállnak munkahelyükön, példaértékű munkát végeztek és végeznek a mai napig. A város meghatározó közgazdasági középiskolája lettünk, és ez Oláh Jánosné érdeme is – fogalmazott Kondor László.
Oláh Jánosné a várható gazdasági változásokat figyelve sokat fáradozott a középfokú szakképzés korszerűsítésén. 1989-től „Jót s jól" mottóval alapítványt hozott létre. Így nyílt lehetőség a tanítványok számára az angliai Darlingtonban nyelvi és szakképzési gyakorlatra, tehetséggondozó, továbbtanulásra felkészítő, nyelvi szakkörök munkájának, iskolai rendezvényeknek a támogatására. 1990-ben sikeres pályázata alapján „Az emberi erőforrások fejlesztése" program részeként 3 világbanki osztály képzése indult. 1991-ben az ő kezdeményezésére és ügyvezetésével holland mintára - hazánkban elsőként - minisztériumi engedéllyel kezdte meg működését a Diák Betéti Társaság. 1992-től a közgazdaságtan amerikai szemléletű gyakorlati oktatása folyt. A diákok idegennyelv-tudásának fontosságát látva amerikai vendégtanárok fogadására vállalkozott. Az érettségi vizsgaelnökök rendre ki is emelték jegyzőkönyvükben a meglepően sok nyelvvizsgázott tanulót.
Nevéhez fűződik a gyakorlat-orientált képzéshez kapcsolódó, országosan is kiemelkedő színvonalú közgazdasági szakmai gyakorlóhelyek: oktató bank, taniroda létesítése. A korszerű, moduláris oktatás kiválóan segítette a gyakorlati tapasztalatok megszerzését, a munka világába helyezték a tanulókat, és méltán vívták ki az idelátogató szakemberek elismerését.
Az új gyakorlóhelyeken 1994-től a Diákvállalkozók, 1996-tól Az ifjú üzletemberek országos vetélkedője vonzotta ide az ország különböző pontjairól az érdeklődő diákokat és kollégákat, akik eközben a város nevezetességeit, több programját is megismerhették. Lelkiismeretes, igényes vezetői tevékenysége, szakirodalmat fejlesztő tudományos munkássága alapján 1993-ban Apáczai Csere János díjban részesült. Elismert pedagógusként 1996-ban meghívást kapott a Pedagógiai Ki Kicsoda című lexikonba.
Mindig kiemelt gondot fordított a város középiskolás diákjainak jó tanulmányi munkájára, közösségi életének alakítására, a sajátos arculat, az építő hagyományok megteremtésére. Nagy szociális érzékenység jellemezte. Magas színvonalú és példamutatóan alapos munkájával kivívta munkatársai, tanítványai tiszteletét, emberségével pedig a szeretetüket is. Tanulmányaik befejezése után sokan visszajárnak, beszámolnak nevelőiknek a sorsuk alakulásáról.
Egykori diákja, majd kollégája Bedi Ildikó szerint személyisége, szakmai tudása, következetessége , igényessége már akkor példaértékű volt, amikor ő diákként találkozott vele.
– Szerettem az óráit – tervezést, politikai gazdaságtant tanított. A gyakorlati életből hozott példákkal igazán szemléletessé , érthetővé tett összefüggéseket, eseményeket. Az élet úgy alakította a kapcsolatunkat, hogy kollégák lettünk a Rudasban. Számomra nagyon meghatározó volt ez az időszak mind szakmailag, mind emberileg. Sokat tanulhattam tőle az irányítási, tervezési, szervezési feladatok terén. Örülök, hogy Marika – tulajdonképpen a középiskolás éveimtől a nyugdíjazásomig – az életemben meghatározó tanárom, kollégám, barátom volt.
A városi és környékbeli tanuló fiatalok a változó gazdasághoz, munkaerőpiachoz igazodó korszerű szakmai ismeretek megszerzését köszönhetik az általa vezetett intézménynek.
Nyugdíjazását követően is szívügyének tekintette a Dunaújváros Ifjúságáért Közalapítvány Felügyelő Bizottsági elnöki tisztének betöltését.
A gyermekek fejlődéséért, neveléséért végzett elhivatott, több évtizeden át végzett szakmai munkájának elismeréseként Dunaújváros Közgyűlése a Dunaújváros Ifjúságáért posztumusz díjat Oláh Jánosné részére adományozta.