Utcanévnapok II Álmos utca

Hírkép: Utcanévnapok II Álmos utca

Utcanévnapok sorozatunkban február 20-án az Álmosokat ünnepeljük, Isten éltesse Őket sokáig! Dunaújvárosban az Álmos utca is ezt a nevet viseli. Az Álmos török eredetű, régi magyar férfinév, jelentése: vétel vagy magasztos. Anonymus eredetmondája szerint Emesét álmában egy turulmadár ejtette teherbe, így született meg Álmos, Árpád vezér apja. Utcanévnapok sorozatunk célja, hogy minél több dunaújvárosi utca névadójának történetét bemutassuk.  

Álmos fejedelem életéről alig tudunk valamit. Az őt említő források csak jóval halála után keletkeztek. Ezek egyike VII. (Bíborbanszületett) Konstantin műve, melyet a 10. század közepén szerkesztettek össze és később „A birodalom kormányzása” címmel láttak el. Egy másik szerzője Anonymus, aki feltehetően III. Béla király jegyzője volt, és valószínűleg a 13. század elején írta a „Gesta Hungarorumot.” Az előbbieknél is később keletkezett a 14. századi krónikakompozíció – ennek egyik ismert szövegvariánsa a Képes Krónika –, mely megőrizte számunkra az addig írott magyar forrásokat, köztük a 11. században keletkezett ősgesztát is.

Anonymus Álmos születését 819-re teszi. A   z évszám minden bizonnyal pontatlan, de talán nem téved nagyot. Születésének helye Levedia volt. Apját szintén Anonymus szerint Ügyeknek, anyját Emesének hívták.

Nevének jelentése a névtelen szerző szerint abból ered, hogy várandós anyjának álmában megjelent egy sólyomszerű madár, aki „mintegy reászállva teherbe ejtette őt.” Az álom azt is megjósolta, hogy méhéből királyok származnak, akik azonban nem jelenlegi lakhelyükön sokasodnak majd. A történet valószínűleg az Árpád-ház totemisztikus eredetmondájának emlékét őrizte meg. Az Almis név nem ismeretlen a korszakból, egyik 10. századi volgai bolgár fejedelem szintén ezt viselte, török jelentése ’megvett, megvásárolt.’

Anonymusnál szerepel a vérszerződés története is, mely szerint a hét magyar vezető Álmost választotta fejedelmévé azzal, hogy akárhová megy, követik, a fogadalmat pedig vérszerződéssel pecsételték meg.

Elterjedt nézet, hogy Álmos, mint szakrális fejedelem már nem jöhetett be a Kárpát-medencébe a honfoglalókkal. Egyik magyarázat szerint, ha az ilyen uralkodók uralkodásának ideje kitelt, megölték, a másik magyarázat szerint feláldozták, hogy ereje fiába, Árpádba szálljon. Az újabb kutatások szerint azonban a magyaroknál nem létezett a kazárokéhoz hasonló szakrális kettős királyság. Az azonban valószínű, hogy a Kárpát-medencébe már valóban nem költözött a honfoglalókkal. Ezt támaszthatja alá az is, hogy az uralkodó dinasztiát Árpádról nevezték el, hiába származott Álmostól, ez pedig azért lehetett, mert ő volt a honszerző. Álmos azonban nem merült feledésbe, I. Géza király második fia, Könyves Kálmán öccse szintén az Álmos nevet kapta. Bár ő nem lett király, fia, II. (Vak) Béla igen, és az összes, II. Béla után uralkodó Árpád-házi királyunk Álmos herceg közvetlen leszármazottja volt.

Az életrajzot összeállította Buza Andrea, az Intercisa Múzeum muzeológusa. Köszönjük munkáját.

  • Frissítve: 2021. február 20.