Éri Jenő

Éri Jenő grafikus- és festőművész Zalaegerszegen született, az 1960-as évek elején családja Dunaújvárosban telepedett le, ahol szabó-varró mester szülei korán felismerték rajz és ének-zene iránti affinitását. Gyermekkori rajztanára, ifj. Koffán Károly grafikusművész bíztatására kezdte el művészeti tanulmányait. ifj. Koffán Károly, aki feleségével, Cyránski Máriával vezette akkoriban a dunaújvárosi Munkácsy Kört, így emlékezik vissza a 10 évesen felvételét kérő Éri Jenőről: 

– Végtelenül tehetséges és szeretnivaló gyermek volt, miközben hiperaktivitása miatt is kilógott az idősebb, rajzolni vágyó fiataloktól. Ezt a problémát Cyra javaslatára úgy oldottuk meg, hogy egy rajzbakot tettünk a szekrény tetejére és oda ültettük a kisfiút, onnan nem tudott leugrálni, hogy futkosson, így csak rajzolt és rajzolt.

Az első mestereket hamar elhagyta az ifjú tehetség, mert javaslatukra középiskoláit már a Képzőművészeti Szakközépiskolában grafika szakon folytatta, ahonnan egyenes út vezetett a Magyar Iparművészeti Főiskolára, ahol tervező grafika szakon diplomázott.

A főiskola elvégzése után 25 éven át dolgozott grafikusművészként, ezen időszakban olyan gazdag anyagot készített filmplakátokból, lemezborítókból, amely kvalitásait tekintve kiemelkedő: 1989-ben plakáttervezői munkáját Nívó-díjjal jutalmazták, és napjainkra számos ekkor készült munkája a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményébe került. Éri Jenő grafikusművészként egyike azon kevés hazai alkotóinknak, akik nemzetközi sikereket is magukénak tudhatnak; műveit két ízben is beválogatták a nemzetközi tervezőgrafikai színtér legjobbjait bemutató Graphis Poster Annual-ba. Nevéhez számos, ma már ikonikus, akkoriban rendkívül ötletes és kiemelkedő kvalitású magyar logoterv és hazai fogyasztói kultúrába, társadalmi köztudatba beépült, népszerű emblématerv elkészítése fűződik. 

„Éri Jenőt Hódmezővásárhelyről ismerem. Együtt voltunk ugyanis katonák. Vagány srác volt, barátságos. Kiváló grafikus. Csakúgy ontotta a plakátokat, arculatokat és logókat a Főiskolán is. Mindig jókedvűen, kis egészséges cinizmussal, de mindig barátságosan viszonyult hozzánk, a kollégáihoz. A huncut mosolya elmaradhatatlan kelléke volt a kommunikációjának.” – fogalmazott Erdély Dániel grafikusművész. 

Az alkotói folyamatokba visszavonuló, azokban kiteljesedő Éri Jenő évtizedek óta rendszeres kiállítója volt a dunaújvárosi és a székesfehérvári kollektív tárlatoknak, számos alkotótelep munkájában vett részt, tagja az Újpart Dunaújvárosi Képző- és Iparművészek Egyesületének valamint a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. 

Balla Attila festő-és grafikusművész így emlékezett Éri Jenőre:

„Szalki-sziget Szabadstrand 1981. május. Jenő nyakában egy analóg fényképezőgép (ekkor még csak ez létezett) mellette a gyepen egy nagy rajzmappa. Az iparművészeti főiskolára járt, talán végzős lehetett. 

Jenő egy vékony, igen mozgékony, labdajátékokban jeleskedő ifjú volt ekkor.

A frizbi korongot sem tudta senki olyan messzire és pontosan eldobni, mint ő. 

Pont ennek a technikáját próbáltam ellesni tőle, amikor is a korong a mappája mellett landolt. 

-Megmutatod, mutattam a mappára? 

-Persze!

És kíváncsiságomat kielégítendő el kezdte lapozgatni az évközben készített munkáit. Egy gyönyörű sast ábrázoló festményén megakadt a szemem. Annyira plasztikus és eleven ábrázolás volt, mint a híres Apellész csendéleten a szőlőfürt, amely még a madarakat is megtévesztette állítólag.  

-Mivel festetted? – kérdeztem. 

-Fogkefével. Hangzott a lakonikus válasz. 

-Azzal én csak fogat tudok mosni.

-Arra is jó, de festeni jobb vele, főleg sast.”

A Kortárs Művészeti Intézet a dunaújvárosi, Fejér megyei és országos képzőművészeti élet meghatározó intézményeként számos értékes együttműködést idézhet fel Éri Jenővel, ezek között kiemelkedő nagy sikerű 2021-es egyéni kiállítása, az AtonálisKottaKépek, amelyek fókuszában a 2010-es évektől napjainkig tartó időszakból válogatott festészeti anyag állt, ám emellett egy kisebb szekció részeként a javarészt nyolcvanas években készült grafikai alkotások is szerepeltek a nagyszabású bemutatón. 

Tábori Csaba festő- és grafikusművész azt mondta, Éri Jenővel ebben az évben kereken 50 éves az ismeretségük és barátságuk. 

– Öt évtizedes ismeretség és barátság a művészeti szakközép Somlói utcai, majd a főiskola rózsadombi kollégiumain át, - ő most épp Dunaújvárosban, én a Balaton mellett - napjainkig. Volt a csajozás ikonja, grafikai fenomén és példakép, voltam tanúja esküvőn, társa és tettes társa bulikban, csavargásban művésztelepeken itthon, vagy akár az arany Prágában, világmegváltó vitákban és nagy berúgásokban, de Ő megtörések nélkül mindig a barát és mintaképül szolgáló ember, aki még ennél is jóval, de jóval többet érdemelt volna az élettől és a szakmától is – fogalmazott Tábori Csaba. 

Deák Nóra, a Kortárs Művészeti Intézet igazgatója és Zsinka Gabriella művészeti vezető szerint Éri Jenő festészetét, csakúgy, mint grafikai munkásságát, nagymértékben befolyásolta, alakította a személyes alkatából fakadó felfokozott lelkiség. 

– Ez a hevület, ez a hiperszenzitivitás hozza az expresszív minőségeket alkotásaiba; ebből táplálkozik az absztrakt kompozíciók szenvedélyes gesztusnyelve, energiától lüktető koloritja, a plakátműveken és az absztrakt vásznakon egyaránt felfedezhető lendülete, fesztelen vonalrajz-használata, a rögtönzések, az automatizmusok, fröccsenések és csorgatások, az erős, dinamikus fekete kontúrozás, a motívumok rajzása. 

Talán ez a folytonos lüktetés, mozgásban-lét hoz egy eltéphetetlen, az alkotói folyamatot is nagyban alakító-inspiráló, fatális köteléket művészetébe: a zene iránti elköteleződést. Évtizedes alkotófolyamat eredményeként létrehozott Bartók könyve nem csak grafikai kvalitásai, de zenetörténeti örökségünk, a Bartók-kultúrkincs ápolását tekintve is figyelemreméltó munka, amely a dunaújvárosi művelődés- és kultúrtörténet értékkészletét gazdagítja. 

Festményeinek, grafikáinak motívumkészlete, kompozíciói túlérnek a puszta dekorativitáson; olyan univerzális művészi értékeket közvetítenek, amelyek nem csak az absztrakt és a figurális ábrázolás terei közt képeznek hidat. 

Éri Jenő képzőművész példaértékű munkásságának, világszínvonalú tervezőgrafikusi alkotótevékenységének, évtizedes példaértékű kulturális tevékenységének elismeréseként Dunaújváros MJV Közgyűlése a Pro Cultura Intercisae díjat Éri Jenő részére adományozza.