Utcanévnapok II Ravasz Erzsébet utca

Hírkép: Utcanévnapok II Ravasz Erzsébet utca

Utcanévnapok sorozatunk az Erzsébetekkel folytatódik, november 19-én Őket ünnepeljük. Isten éltesse Őket sokáig! Dunaújvárosban a Ravasz Erzsébet utca is ezt a nevet viseli. A hosszú évekig Dunaújvárosban élő grafikusművész gazdag életútját az alábbi összeállításban olvashatják. Sorozatunk célja, hogy minél több dunaújvárosi utca névadójának történetét bemutassuk, tartsanak Velünk! 

Ravasz Erzsébet 1937. július 3-án született Orosházán. Héttagú családja – főleg az 1950-es évek elején – szűkösen élt, ennek ellenére szüleik támogatták gyermekeiket a tudás és műveltség megszerzésében. Erzsébet kisiskolás korában szenvedélyesen olvasott, de a művészetek is hamar felkeltették érdeklődését. Szülővárosában, Kerti Károly grafikusművésznél kezdett rajzolni tanulni. 1960-1966 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola sokszorosító grafika szakára járt, mesterei Pap Gyula, Ék Sándor és Raszler Károly voltak. Műveinek (fametszetek, rézkarcok, réz- és linómetszetek) fő ikonográfiai forrása a népmesék, valamint a nemzetközi és magyar irodalom.

1968-ban költözött Dunaújvárosba, a Szórád Márton úton elkészült műteremlakások egyikébe, ugyanebben az évben már kiállított a Dunaújvárosi Képzőművészek Tavaszi Tárlatán. 1969-ben önálló kiállítása nyílt a Dunai Vasmű Művelődési Házában, valamint elnyerte a Jubileumi Pályázat I. díját. Ettől fogva rendszeres szereplője volt a Dunaújvárosban megrendezett tárlatoknak.

1978-ban meghívást kapott Kecskemétre, a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelepre, melynek a következő években is rendszeres résztvevője volt. 1981-től részt vett az Alkotótelepen belül működő választható programokban is, arra törekedett, hogy minden zománcművészeti eljárást megismerjen és elsajátítson. 1983-ban kezdett el foglalkozni fémes zománcokkal acéllemezen, melyen grafikusi tudását is kamatoztatta. Munkáiban megteremtette a zománc és a grafika közösségét, a két eltérő műfaj együttműködését. 1987-ben készítette el az élete fő művének számító Ómagyar Mária-siralom két változatát, mely a magyar zománcművészet szempontjából is kiemelkedő alkotás.

Műveit nem csak jelentős magyarországi kiállításokon, de európai városokban, többek között Berlinben, Helsingörben, Rómában, Freiburgban, sőt a tengerentúlon, Argentínában és Kanadában is megtekinthették az érdeklődők.

Fiatalon, 1991. augusztus 6-án hunyt el Dunaújvárosban.

Az életrajzot összeállította Buza Andrea, az Intercisa Múzeum muzeológusa. Köszönjük munkáját.

  • Frissítve: 2020. november 19.