„Spórolni úgy tudunk a legjobban, ha hatékonyan költjük el a rendelkezésre álló forrásokat”
A városlakók jólléte a cél
Elkészült a város költségvetése, ismerjük a keretszámokat, de mit is jelentenek ezek a gyakorlatban? Mit takarnak ezek az összegek és mire elegek? Szabó Zsolt gazdasági alpolgármestert kérdeztük az előirányzatok mögötti tartalomról és arról, hogy van-e olyan kiadás, aminek visszafogásával többet lehetne-e a városra költeni.
Alpolgármester úr, elkészült és elfogadták a költségvetést, az év negyede már el is telt. Mire megy el mostanában a legtöbb pénz?
Jelenleg több pályázat kivitelezése is zajlik, de az ezekre kapott összegek külön kezelendők a költségvetésben, így inkább a városüzemeltetési és fejlesztési, valamint a szociális kiadásokat emelném ki.
Éves szinten közel kétmilliárd forintot költünk ezekre a feladatokra, amelyek a városlakók kényelmét és jóllétét szolgálják.
Ha városüzemeltetésre gondolunk, rögtön a fűnyírás és a kátyúzás jut eszünkbe, talán ebben a tavaszi időszakban a legtöbb komment ezekre is érkezik. Mik a tervek idénre?
Tavasztól őszig bizony vesszőparipánk nekünk dunaújvárosiaknak a fűnyírás, ezért is döntöttünk úgy, hogy az erdészeti és parkfenntartási feladatokat átszervezzük, így ugyan annyi pénzből, ami idén közel félmilliárd forintot jelent, sokkal hatékonyabban tudunk dolgozni.
Ami a kátyúzást illeti, az idei tél szó szerint mély nyomokat hagyott az utakon, így idén legalább 50 millió forintot fogunk erre a feladatra költeni a tavalyi 40 millió helyett. Ez körülbelül 1000-1200 hibahely megszüntetését és 700-800 négyzetméternyi útburkolatot jelent.
A városüzemeltetési és fejlesztési feladatokra idén kiemelt figyelmet fordítunk, kevés híján egy milliárd, azaz 1000 millió forintot költünk arra, hogy egy tiszta, rendezett, élhető és fejlődő városban élhessünk.
Ezek a külsőségek, amik fontosak, de mi a helyzet az emberekkel? Természetesen nem mindegy, milyen környezetben élnek, de az talán fontosabb, hogy hogyan...
Ki merem jelenteni, hogy az önkormányzatunk jól reagált a kialakult gazdasági helyzetre. A korábbi évekhez képest megdupláztuk a szociális kiadásokat, megemeltük a lakhatási és az iskolakezdési támogatást, amivel a leginkább rászoruló időseket és nagycsaládosokat tudjuk támogatni, bevezettük a rezsitámogatást is. Mindemellett rengeteg olyan civil szervezetet támogatunk közvetve és közvetlenül is, akik a dunaújvárosiak szellemi, fizikai, társadalmi jóllétéért tesznek, több, mint 700 millió forintot költünk ezekre is évente.
Hogyan lehetne növelni ezeket az összegeket? Van olyan terület, ahova mehetne kevesebb is?
Hihetetlenül ki vannak centizve a kiadások, amire nem muszáj, arra nem költünk, így elvenni én már nem vennék el sehonnan, spórolni pedig úgy tudunk a legjobban, ha hatékonyan költjük el a rendelkezésre álló forrásokat.
Azt azonban érdemes megemlítenem, hogy idén több, mint kétmilliárd forint szolidaritási adót fizetünk az államnak, január-februárban nettó befizetői voltunk az államkasszának.
Ha összeadjuk a fent felsorolt összegeket, láthatjuk, hogy közel azonos azzal, amit a szolidaritási adón keresztül más települések fejlesztésére költünk. Gondoljunk csak bele, hogy ha ennek az összegnek csak a felét itthon tudnánk elkölteni, mennyi mindent tudnánk még elvégezni úgy, hogy továbbra is kiemelkedően szolidárisak lehetünk.