Ökológiai fordulat a köztéri kertészetben
A klímaváltozás nyomán elkerülhetetlen szemléletváltásról, a kertészeti munkálatok teljes újragondolásáról és a közösségi szerepvállalás fontosságáról tartott előadást Dezsényi Péter, a Budapesti Közművek Zrt. FŐKERT főigazgatója a Mondbach-kúriában csütörtökön délelőtt. Szélsőséges kihívásokra készülhetünk – de léteznek hasznos és használható megoldások.
Akár egy új korszak, de legalábbis a radikális szemléletváltás fontos állomása volt az Ökológiai fordulat – technológiaváltás a FŐKERT-nél című beszámoló; egyúttal részünkről is egy új sorozat első állomása, hiszen a következő hetekben több cikket, összeállítást szentelünk a mostanság már szó szerint égető aktualitású témának.
A klímaváltozás nem kérdés: tény
Köszönetet mondott a városban dolgozó szakembereknek, ugyanakkor a klímakatasztrófa fenyegetését is hangsúlyozta köszöntőjében Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs ügyekért felelős alpolgármester, aki szerint új kihívások egész sorával kell szembesülni a téma kapcsán:
– Az elmúlt években alpolgármesterként többször is foglalkoztam a klímaváltozás kérdéskörével, és sajnos azt kellett tapasztalnom, hogy egyre fenyegetőbb körülményekkel szembesülünk városunkban is. Tetszik vagy sem, de ma már a bőrünkön tapasztaljuk: nem lehet azt mondani, hogy a klímaváltozás „hipszter hóbort”. Aki ma kimegy az utcára, a bőrén érzi, hogy a klímaváltozásnak milyen súlyos, a mindennapjainkat befolyásoló következményei vannak.
Szabó Zsolt a DSTV kamerája előtt hangsúlyozta, 2019-ben, a város klímavédelmi akciótervének elkészítésekor foglalkoztak először behatóan a témával – de ma már odáig jutottunk, hogy az akkor megfogalmazott célokhoz képest is újítani, fejleszteni kell:
– Az, hogy Dunaújváros hogyan lesz élhető, leginkább azon múlik, hogyan tudjuk megvédeni a zöldterületeinket. Ezzel a problémakörrel egyre több város küzd szerte Európában, mert valóban nem mellékes ügyről beszélünk: a lakosság várható élettartamát is befolyásoló tényező, hogyan birkózunk meg a klímaváltozás kihívásaival. Hadd említsek egy nagyon konkrét példát: az bizony az idősebb dunaújvárosi lakosok számára sem mindegy, hol és hogyan tudnak hűsölni – de mindenki számára kulcskérdés, miként tudja a város felvenni a harcot az extrém meleg ellen. Személy szerint is nagyon örülök a mai, a klímafenyegetés mellett az alternatívákat, jó példákat is felvonultató előadásnak – a komplex probléma kapcsán elkerülhetetlen társadalmi párbeszéd fontos első lépésének tartom a mai eseményünket!
Hatalmas lépték – óriási kihívás
A FŐKERT főszámainak ismertetése – három jellemző adat: 22 millió négyzetméter zöldterület, ezen belül 4,6 millió négyzetméter kiemelt övezet, valamint 13 millió négyzetméter természetvédelmi terület és/vagy erdő gondozását látja el a 10 telephellyel és összesen mintegy 400 alkalmazottal üzemelő szolgáltató – a klímaváltozás/klímakatasztrófa szélsőséges példáival, valamint rövid történeti áttekintéssel kezdte beszámolóját Dezsényi Péter. Mint mondta, az elmúlt 50 év a „settenkedő klímaváltozás” időszaka volt, az első komoly fenyegetést a 2000-es évek elejétől érezhettük, a fordulat éve 2022 volt – ekkor a probléma szó szerint „ránk rúgta az ajtót”, fogalmazott az előadó.
A FŐKERT kertépítő főigazgatója szerint az elmúlt években két tendencia érvényesül: az egyik maga a megváltozó – leginkább az aszállyal és a durva viharokkal, hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékkal jellemezhető – környezet, a másik viszont a lakossági igények megváltozása, amely a zöld környezet, a parkok, ligetek egyre népszerűbb rekreációs bázissá válásával írható le. Az igény növekszik, a fenntartás azonban drágul – ebben a szorításban kell kialakítani a fejlesztés, fejlődés azon irányait, amelyek fenntartható rendszert eredményeznek, hangsúlyozta az előadó. Dezsényi Péter szerint az átgondolt, tudatos és rendszerszintű megoldások sorából nem hagyható ki az edukáció és a közösségi aktivitások kihasználása – a FŐKERT „gondozásában” például locsolási program segíti a fiatal fák túlélését, de dolgoznak új, önkénteseket felvonultató mesterkertész-program kialakításán is –, hiszen szakmai téren már tisztán látható: egy-egy város élhetőségének kulcsa a zöldterületek nagyságában és minőségében rejlik.
A lombos, árnyat adó fákban, a természetes környezetet idéző ligetekben, a monokultúrás, nagyon drágán fenntartható területek helyett (vagy legalább mellett) a biodiverz térségekben. Nem kérdés, az ökológiai fordulat elkerülhetetlen – innen folytatjuk.