fő tartalom

SAJTÓKÖZLEMÉNY AZ INFLUENZA HELYZETRŐL

2013. évben szeptember 30-án Fejér megyében is elkezdődött az influenza figyelőszolgálat működése. Az adatokat összesen 64; 23 felnőtt, 21 gyermek és 20 vegyes praxist folytató háziorvos gyűjti és szolgáltatja. Ezek a háziorvosok minden héten hétfőn jelentik az előző héten rendelésükön influenzaszerű megbetegedéssel ellátott betegek számát, korcsoportos bontásban és a betegforgalmukat az illetékes járási intézet felé, ahol kedd délig történik meg az adatok rögzítése. Ezt követően kerülhet sor az adatok elemzésére.

Az influenza figyelőszolgálatban részt vevő háziorvosok közül 2 felnőtt és 2 gyermek háziorvos küld heti rendszerességgel légúti mintákat, virológiai vizsgálatokra, az Országos Epidemiológiai Központba. Ezen adatok birtokában nyomon követhető az influenzaszerű megbetegedések gyakorisága és influenza vírusok előfordulása a lakosság körében.

Fejér megyében 2013. 40. hetétől indult az influenza figyelőszolgálat. Az eddigi adatok alapján influenza aktivitás nem volt észlelhető, ezt mutatják a 44. heti adatok is.

Az elvégzett becslés alapján a megyében, a 44. héten 127 beteg fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, ez 28,9%-al kevesebb, mint az elmúlt heti adat.

Az orvoshoz fordulók 100 ezer lakosra vonatkoztatott aránya 30,1 %000 volt, rendkívül alacsony.

A járványos küszöbérték 150 %000, amely felett influenzajárvány kialakulásával lehet számolni.

A 44. héten a megbetegedési arány 52,5%000 volt a Dunaújvárosi járás; 12,7%000 a Móri járás; 21,3%000 a Székesfehérvári járás területén.

Az orvoshoz fordulók 18,8 %-a a 0-14 éves; 40,6 %-a a 15-34 éves; 25,0 %-a a 35-59 éves;  15,6%-a a 60 éves, illetve az e feletti korosztályba tartozott.

Influenzaszerű tünetekkel megbetegedettek közösségi halmozódásáról nem érkezett jelentés.

Influenza figyelőszolgálat adatai 2013/2014. évi influenza szezonban, Fejér megyében

Morbiditás 100 ezer lakosra

 

Kistérség

42. hét

43. hét

44. hét

Dunaújváros, Sárbogárd

43,7

64,1

52,5

Mór, Bicske

0,0

25,5

12,7

Székesfehérvár

37,2

33,7

21,3

FEJÉR MEGYE

33,8

42,3

30,1

 

Az influenza az egyik legjelentősebb légúti vírusfertőzés. Még napjainkban is viszonylag rövid idő alatt igen nagyszámú megbetegedést, nagy világjárványokat is képes okozni.

Az influenza cseppfertőzéssel terjed, a légutak hámját károsítja. néhány napos lappangási idő után hirtelen magas lázzal, izomfájdalommal, elesettséggel kezdődik. Köhögéssel, torokfájdalommal jár, de nehézlégzés is jelentkezhet. Szövődménymentes esetben egy hét alatt lezajlik.

Az influenza leggyakoribb szövődménye a tüdőgyulladás, amely lehet másodlagos bakteriális tüdőgyulladás, amely a kezdeti heveny szak után fellépő ismételt lázzal indul. Az influenzával összefüggésbe halálozások jelentős részét okozza. Előfordulhat azonban elsődleges influenza vírus okozta tüdőgyulladás, amely a megbetegedés kezdeti tüneteinek felléptekor már jelentkezik, lefolyása gyakran nagyon súlyos, legtöbbször intenzív ellátást igényel.

Az őszi-téli időszakban légúti megbetegedéseket okozhat néhány baktérium és számos vírusfaj is. Ezeket tévesen szintén influenzának nevezik. Az influenza vírusok okozta megbetegedések azonban mind lefolyásukat, szövődményeiket és járványügyi jellemzőiket tekintve jelentősen eltérnek.

A human influenza vírusok A, B, C csoportba sorolhatók. Az A vírus kiterjedt járványokat, pandémiákat, a B vírus inkább helyi járványokat, a C vírus egyedi megbetegedéseket okozhat.

Az influenza A vírus felszíni struktúrája két antigénnel jellemezhető, a legtöbbször csak röviden említett H (hemagglutinin) és N (neuraminidáz). Többféle H és N antigén ismert, melyeket számokkal különböztetnek meg. A human megbetegedéseket okozó vírusokban általában 3 féle H (H1, H2, H3) és 2 féle N (N1, N2) felszíni antigén fordul elő. A többi típus a zömmel állati megbetegedéseket okozó vírusokban található meg. Az emberi megbetegedéseket okozó influenza A vírusok legtöbbször a H3N2, illetve H1N1 felszíni struktúrával rendelkeznek.

Az influenza A vírus antigénjei folyamatosan változnak. A változás lehet kismértékű, amely kis eltérést jelent az előzőhöz képest, így a korábbi átvészeltség, vagy védőoltás viszonylagos védettséget jelenthet. Történhet azonban olyan nagymértékű változás is a vírus struktúrájában, hogy a már korábban más vírusváltozatok ellen szerzett immunitás nem hatékony, ez világjárvány kialakulásával fenyeget.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) figyelemmel kíséri az északi és déli félteke influenza szezonjaiban előforduló influenza törzseket. Ezek figyelembe vételével határozza meg a vírustörzseket az influenza oltóanyag előállításához, a megfelelő védelem elérése érdekében.

A védőoltás akkor biztosítja a legnagyobb védelmet, ha a járványt okozó vírus és az oltóanyag előállításához használt a törzs legjobban megfelel egymásnak.

Az influenza oltóanyagok háromféle influenza törzsre adnak védelmet. Az oltóanyag előállításához kétféle influenza A, egy H1N1 és egy H3N2, valamint egy B törzset használnak fel, a WHO ajánlásának megfelelően. Ezek az egyes szezonokban a cirkuláló, megbetegedést okozó influenza vírusoknak megfelelően akár egyik szezonról a másikra is változhatnak, de egy szezonban minden forgalomban lévő influenza oltóanyag esetében ugyanazok.

A jelenlegi influenza szezonban, a megbetegedéseket okozó vírustörzseket figyelembe véve a WHO változtatást javasolt előző szezonhoz képest, az Influenza A H3N2 és az influenza B törzs tekintetében.

Az előző szezonban megadott influenza védőoltások jelenleg alig, vagy nem védenek.

Az Influenza megbetegedés megelőzésének leghatékonyabb eszköze a védőoltás. Az influenza megbetegedés súlyos lefolyása szempontjából különösen veszélyeztettek számára országosan 1 300 000, ebből Fejér megyében 52 000 db térítésmentes influenza oltóanyag áll rendelkezésre. A térítésmentes oltóanyag a megye egész területén kiszállításra került és a háziorvosoknál elérhető.

Biztosított a 6 hónap és 3 éves kor közötti, fokozottan veszélyeztetett, krónikus betegségben szenvedő gyermekek számára a speciálisan gyermekeknek készült vakcina is. Ebből országosan 5000, Fejér megyében 210 db oltóanyag áll rendelkezésre.

A fél év alatti gyermekek influenza ellen még nem olthatók. Ilyen esetekben, a környezetükben élő családtagok influenza oltásával a családtagok nemcsak magukat védhetik, de csökkenthető a vírus átadásának lehetősége is.

Az influenza megbetegedés súlyos lefolyása szempontjából fokozottan veszélyeztetettek a krónikus betegek, várandós kismamák, 65 év felettiek. Számukra az influenza védőoltás különösen javasolt és térítésmentesen háziorvosuknál elérhető.

Fokozottan veszélyeztettek a krónikus szív- és érrendszeri, légúti, máj és vesebetegek, anyagcsere betegségben szenvedők, cukorbetegek, daganatos betegek és immungyengeségben szenvedők, az ápolást, gondozást nyújtó rehabilitációs vagy egészségügyi intézményekben huzamosabb ideig ápoltak, lakóotthonokban élők.

Az influenza megbetegedés szempontjából különösen veszélyeztetettek a várandós kismamák. Az influenza védőoltás élővírust nem tartalmaz, beadása nem jelent veszélyt a fejlődő magzatra.

Térítésmentesen biztosított az influenza védőoltás azok számára is, akik a gyermekvállalást az influenzaszezon idejére tervezik. Az előzetesen adott védőoltás a terhességük idején már védelmet nyújt.

Térítésmentes influenza védőoltásra jogosultak az állattartó telepeken dolgozók, akik baromfi, sertés és ló tartásával foglalkoznak, illetve ezen állatok szállításával, feldolgozásával, megsemmisítésével foglalkoznak.

Az idén is nagyon fontos, hogy az egészségügyi dolgozók minél nagyobb arányban részesüljenek influenza védőoltásban, ezzel is csökkentve a vírus átvitelének lehetőségét és megvédjék betegeiket a fertőződéstől.

Az influenza védőoltás beadása után a védettség hozzávetőlegesen két hét alatt, fokozatosan alakul ki. Fontos, hogy az influenza védőoltás mielőbb beadásra kerüljön, hogy a megbetegedések emelkedésének időszakára már védelmet nyújtson.

Dr. Müller Cecília

megyei tisztifőorvos

 

  • Létrehozva: 2013. november 7.