Kiss Attila

Kiss Attila Budapesten született, de ahogyan egy korábbi interjújában fogalmazott: kisgyermekkorától dunaújvárosi, itt nőtt fel és itt végezte tanulmányait is. A Rosti iskolában érettségizett, ahol megismerkedett a színjátszással, ugyanis itt volt egy diákszínházi csoport, csatlakozott hát hozzájuk. Aztán a városban az akkori Fejér Megyei Diáknapokon találkozott Smuk Imrével, aki elhívta az akkori társulathoz, és ettől kezdve már nem is gondolkodott másban. 1997 óta a Bartók Kamaraszínház meghatározó személyisége. Bár rövid ideig a legendás, Fodor Tamás fémjelezte Stúdió „K” tagja volt, idővel visszatért Dunaújvárosba, és 70-nél is több szerepben mutatkozott be városunk teátrumában.

Különösen nagy sikert aratott egyebek mellett például a Smuk Imre rendezte Svejk címszerepében, a Móricz Zsigmond Rokonok című darabjának Polgármestereként, Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok c. vígjátékának bolondjaként; a Szemán Béla rendezte Antigoné történet Kreónjaként, vagy Csadi Zoltán rendezésében Thomas Mann Mario és a varázsló című művének Cipolla szerepében. 

Smuk Imre, a Bartók nyugalmazott művészeti igazgatója úgy véli: a közönség reakcióját mindig igaznak kell tekintenünk. 

„Ha egy színész színpadi játékát adott esetben két-három alkalommal is vastaps szakítja meg, az egy kiváló és nagyon hiteles alakítást jelent. Ez a hitelesség, kiegészülve a szerző és alkotása, valamint a közönség iránti alázattal, jelentik Kiss Attila színészi játékának és közönségéhez való kapcsolatának védjegyeit.

Alázat, pontosság, hitelesség. Akár maroknyi, akár több száz fős közönség előtt. Akár díszletépítő - és bontó alkalmazottként, akár SVEJK, FIGARO, vagy Petruchio szerepében. Alakításokban, akár epizód szereplőként, akár címszerepben, jelenléte mindig is magával ragadó, igaz és őszinte ajándék mindenkori közönségének és Dunaújvárosnak egyaránt."

Kiss Attila a drámai szerepek mellett rengeteg gyermek- és ifjúsági darabban, valamint zenés előadásban is megörvendeztette már a város közönségét. 

Nagyon erős, karizmatikus színpadi jelenléttel bír. Még a kisebb szerepekben is képes arra, hogy a színpadon töltött néhány percben magával ragadja a nézők figyelmét, és, ha csak néhány percet is tölt a színpadon, akkor és ott elhisszük neki: Ő a főszereplő. A színház vezetése többször felkérte már rendezésre is – különösen emlékezetes munkái közé tartozik például A Pál utcai fiúk, a Ludas Matyi, illetve a Mennyből a hulla c. előadások színpadi irányítása. 

Kiss Attila minden általa betöltött színházi feladatkörében maximálisan szolgálja a város teátrumát: színpadi díszítőként éppúgy alázattal és professzionálisan dolgozik, mint színészként és rendezőként. Dr. Borsós Beáta, a színház korábbi igazgatója szerint Kiss Attila igazi színházi ember, aki pontosan tudja, mitől születik meg a csoda: otthon van a függöny mindkét oldalán. 

„Őstehetség – meggyőződésem, hogy bármilyen szerepet el tudna játszani… legfeljebb egy zenés-táncos darabnál jelezné udvariasan, hogy a lelkesedése a prózai jelenetek iránt nagyobb. A legkisebb szerepet is a legnagyobb intenzitással játssza, ugyanazzal a komolysággal, felkészültséggel, mint a főszerepet. És ez a maximalizmus nem ér véget a színpad szélén: a színházi munka minden területén ugyanazt a pontosságot, felelősséget és odaadást képviseli, amit a többiektől is – teljes joggal – elvár. Jelenléte és munkája számomra mindig biztos támasz volt: tudtam, hogy amíg ő az előadás része, addig a darab jó kezekben van."

Kurucz Gergely karnagy, a Bartók egykori zenei vezetője számtalan előadásban együtt dolgozott Kiss Attilával.

„Volt szerencsém megfigyelni, miként építi fel egy-egy szerepét az olvasópróbától a bemutatóig. Valahogy arra jöttem rá, hogy a titok nyitja Attinál az, hogy nincs titok. Van ez a kissé zárkózott, nagyon okos, egyre bölcsebb ember a maga érdekes humorával és természetességével. És valahogy mintha "csak" annyit csinálna, hogy a maga komplex világát megmutatja Svejkben és Kreónban, Cipollában és Schultz úrban, Témüller önkéntesben és Néróban egyaránt. Nagyon különböző arcok, nemde? Mégis Atinak köszönhetően sokban hasonlítanak egymásra. És pont ezért aztán még a legdermesztőbb karakterek is emberarcúak, kicsit talán szerethetők is általa.” 

Csadi Zoltán, a Bartók Kamaraszínház művészeti igazgatója úgy véli, Kiss Attila olyan alkotó, akinek jelenléte nemcsak szerepeiben, hanem a színház mindennapi életében is nyomot hagy: személyiségével, szakmai alázatával és rendíthetetlen elkötelezettségével.

„Játéka egyszerre fegyelmezett és ösztönös, pontos és szenvedélyes – olyan minőség, amely ritka és felbecsülhetetlen egy társulat életében. Problémamegoldó, a kompromisszumokat kitartóan kereső alkotó, aki képes hidat építeni eltérő nézőpontok között. Jelenléte biztonságot, nyugalmat és tartást ad a közösségnek – olyan erő, amely hosszú távon formálja egy művészeti műhely belső kultúráját.

Munkássága nem ér véget a színház falain belül. Dunaújváros és a régió kulturális életében is aktívan jelen van: városi rendezvények fellépőjeként, segítő munkatársként, a közösség elkötelezett tagjaként. Tevékenysége így nemcsak művészi, hanem közösségi értelemben is értékteremtő.

Kiss Attila személyében olyan alkotót köszönthetünk, aki hűséggel, szakmai igényességgel és emberi tartással szolgálja a kultúrát – színpadon és azon túl is. – fogalmazott Csadi Zoltán. 
Kiss Attila hűséges maradt városunkhoz, és mintegy 30 éve örvendezteti meg művészetével a dunaújvárosi színházszeretőket. 

A színház többször is elismerte már munkásságát: 2007-ben Teátrista Gyűrűt érdemelt. 2013-ban Varázsdoboz-díjban, 2017-ben pedig Teátrista-díjban részesült. 

Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése városunkban végzett, több évtizedes példaértékű és elhivatott kulturális tevékenységének elismeréseként Kiss Attila részére Pro Cultura Intercisae díjat adományoz.