Pásztor Bertalan

Pásztor Bertalan 1931-ben született Kisrozvágyon. 1955-ben szerzett tanári diplomát az ELTE-n, majd a következő évben költözött Dunaújvárosba. Tanári pályafutását, a magyar nyelv és irodalom tanítását az akkori Münnich Ferenc Gimnáziumban kezdte, több évtizeddel később innen is ment nyugdíjba az akkor már Széchenyi István Gimnáziumra keresztelt intézményből. Egy korábbi interjújában úgy fogalmazott: az iskolai oktatást mindig is alkotómunkának tekintette. 

Évtizedeken át a művek esztétikai értékeit kereste, és azt a tanítási módot, amely formálja a diákok személyiségét.

Nagyné Fauszt Csilla egykori diákja azt mondta: humán szakos tanárként és egykori tanítványaként is lenyűgözte Pásztor Bertalan szakmai tudása és sokoldalúsága.

Úgy véli: igazi tanáregyéniség, aki nem csupán tanítja az irodalmat, hanem professzionális módon műveli is. A Széchenyi István Gimnázium 1981-ben végzett évfolyamának művészettörténetet és irodalmat tanított. Az akkori osztály így emlékezett: Példaértékű volt higgadt óravezetése, nagy nyugalommal javította a tanulói tévesztéseket. Igyekezett tanítványait kiművelt emberfőkké nevelni. A tanár-diák kapcsolat az egyenrangú partnerségen alapult, amely nem volt jellemző abban az időben, többek között ezért is szerettük tanóráit – fogalmaztak. 

Felismeréseit elmondta: katedrán, országos tanácskozásokon; megfogalmazta cikkekben, tanulmányokban és könyvekben is.

Írt műelemzéseket versekről és novellákról, elemzett regényeket és drámákat. Recenziói jelentek meg: egyebek mellett például a Magyartanításban, a Kritikában, az Új Írásban, a Népszabadságban, az Irodalomtörténeti Közleményekben és az Árgusban. Utóbbi folyóirat közölte több képzőművészeti tanulmányát is. 

Néhány évig tagja volta a Fejér Megyei Árgus című folyóirat szerkesztőbizottságának, részt vett a Ma és Holnap megyei kiadvány szerkesztésében is. Több könyvet szerkesztett, például: Illyéstől–Illyésről vagy a Széchenyi-breviárium. 

Könyveket írt a nyelvtantanítás gondjairól és feladatairól.
Kezdeményezte és tíz éven át szervezte  a Fogalmazz pontosan, logikusan és szépen mozgalmat, amely minden évben értékelte az ország középiskoláiból érkezett legjobb érettségi dolgozatokat, és a Magyartanításban visszajelzést adott a szövegtani ismeretek  gyakorlati alkalmazásáról is. 

Több díj büszke tulajdonosa, úgy, mint például a Dunaújvárosért-díj, a Vörösmarty Mihály-díj vagy a Lánczos Kornél-Szekfű Gyula Ösztöndíj. 

Rengeteg szépirodalmi művet írt, jelent meg mesekönyve, több novellája és drámája. Utóbbi műfajban 2022-ben Koppány lázadása című drámájáért Aranybulla díjat érdemelt. 

Munkásáságában ma is aktív, fáradhatatlanul ír, publikál. Az irodalom szerelmese. Munkássága, tudása városunk számára is olyan kincs, amely értéket teremt, hiszen generációkat tanított a magyar nyelv szépségeire. Az irodalomhoz való viszonyát így fogalmazta meg: szavak, mondatok nélkül nem tudunk gondolkodni, s ha vágyaink támadnak, ha valamilyen érzést ki akarunk fejezni, keressük a megfelelő szót, a megfelelő mondatformát. Örökös, szüntelenül megújuló harc ez: a kifejezésért, az árnyalatért. A nyelvi forma ugyanis kötött, a mondaton, a szavak jelentésén változtatni – lehetetlen, ha el akarjuk kerülni az értelmetlen zagyvaságot. Érzéseink viszont nem tűrik a korlátokat. Vágyaink határtalanok. Ezért okkal mondhatta irodalmunk egyik klasszikusa: végtelenül szegény az az ember, aki nem tudja kifejezni érzéseit; ennél csak az szegényebb, aki ki tudja fejezni. A két fogalom ellentmondása tehát feloldhatatlan.

Kimagasló teljesítményt nyújtó pedagógiai és irodalmi munkásságáért, Dunaújváros kulturális életében betöltött aktív szerepvállalásáért, valamint a város határain túlmutató irodalmi, írói tevékenységéért Dunaújváros Megyei jogú Város Közgyűlése Pásztor Bertalan részére „Pro Cultura Intercisae” díjat adományoz.