Tisztelet a hősöknek!

Az emlékünnepség első helyszíne az 1956-os kopjafa volt a temetőben, ahol a Széchenyi gimnazistái adtak korabeli idézetekkel, dalokkal körített műsort.

Két fontos elem külön is figyelmet érdemelt: az egyik az ünneplő közönség folyamatos bevonása – a végén a közös éneklés gyönyörű pillanatokat hozott –, a másik a korabeli sztálinvárosi/dunapentelei események felidézése. Az már tényleg csak egy torokszorítóan szépséges mellékszál, hogy a Rákóczi Rádió ikonikus utolsó bejelentkezését is hallhattuk. 

A forradalom dicsőséges és fájdalmasan rövid időszakának és a megtorlás borzalmainak szimbolikus felidézése után az emlékhely koszorúzása következett – a város vezetői mellett a pártok, társadalmi szervezetek, intézmények képviselői helyzeték el a tisztelet virágait a kopjafánál.

A koszorúk, virágok elhelyezése és a főhajtások után a Szózat közös eléneklésével ért véget az ünnepi eseménysorozat első felvonása.

"... a dicsőség emléke máig él!"

A követező helyszín a Bartók Kamaraszínház volt, ahol előbb az idén alapítása 70. évfordulóját ünneplő Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes műsorának tapsolhatott a közönség, majd Pintér Tamás polgármester elevenítette fel díszbeszédében az 1956-os forradalom emlékét:

– 1956. október 23-án úgy tűnt, a szabadság álmából valóság lesz – de a november 4-én kezdett, brutális túlerejű ellencsapás leverte a szabadságharcot. '56-ban csak napok jutottak a diadalból, de a dicsőség emléke máig él! Újra és újra fel kell tennünk a kérdést, hogy mi is ott lettünk volna-e, kiálltunk volna, harcoltunk volna? Az egyéni áldozat vigasztalan – de a hősök áldozata nem volt hiábavaló: máig tudjuk, mekkora szeretettel védték a hazájukat, szabadságukat azok, akik életüket adták a családjukért, a hazájukért, a hitükért, kultúrájukért.

A polgármesteri köszöntő után a városi hagyományokhoz híven díjátadással folytatódott az ünnepség.

Dunaújváros Közgyűlése minden évben Dunaújvárosért Díjat adományoz. Az elismerés azon személynek és közösségnek adományozható, aki Dunaújvárosban, illetve Dunaújvárosért maradandót alkotott. 2022-ben a díjra jelölést kapott Králik Gyula, a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.  

Králik Gyula 1950-ben született Pécsett, de a városépítés kezdete, 1952 óta városunk lakója – szülei is a város építői voltak településünk születésének hőskorszakában. Králik Gyula egyidős a várossal és a Vasművel, és egész életében minden szál a városhoz és a Vasműhöz kötötte és köti.

Minden fontosabb tanulmányát városunkban végezte: előbb a Vasvári Pál Általános Iskola, majd a Makarenko Szakközépiskola diákja volt. Felsőfokú technikumi tanulmányai után a  Dunaújvárosi Főiskola karán, a Dunaújvárosi Egyetem jogelődjében az első évfolyam növendéke volt, ahol főiskolai diplomát vehetett át okleveles acélszerkezet-gyártó üzemmérnökként.1974-1979 között a Miskolci Egyetem Kohómérnöki Karának hallgatója volt, ennek nyomán okleveles kohómérnök lett.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése több évtizedes, városunkért végzett lelkiismeretes és példaértékű tevékenységének elismeréseként a "Dunaújvárosért Díjat" Králik Gyula részére adományozta.

A díj átvételét követően a vasmű volt vezérigazgató-helyettese, a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a színpadon is hangsúlyozta: az elismerés sok-sok ember szakmai tevékenységét, összefogását, közös gondolkodását és tenni akarását díjazza – nekik is jár a köszönet a kitüntetésért.

A díjátadó után újabb műsorelemmel léptek színre a Vasas táncosai, majd a Szózat eléneklésével ért véget az ünnepi esemény az színházteremben – amely után a díjazott tiszteletére Szabó Zsolt  alpolgármester mondott pohárköszöntőt a Bartók aulájában.

A díjazott méltatása itt olvasható: https://dunaujvaros.hu/kralik_gyula

Az esemény galériája itt tekinthető meg: https://bit.ly/3gv7QCF