Tájékoztatás

Ideje: 2010. december 13-án

Dr. Hőnigh Magdolna aljegyző köszöntötte a megjelenteket, elmondta, hogy Cserna Gábor polgármester úr, és Kiss András képviselő úr betegségük miatt maradtak távol a mai megbeszélésről. A mai ülésre sikerült meghívni a tervezőket, akik be fogják mutatni azt, amit sikerült eddig elkészíteniük. Ezt a témát ajánlotta a mai nap fő témájának. Először a tervező cég képviselői ismertetik a terveket. Felkérte a tulajdonosokat, hogy a tervek ismertetése után tegyék fel kérdéseiket, mondják el hozzászólásaikat elsősorban a tervekkel kapcsolatban. Ezen kívül feltehetik azon problémakörrel kapcsolatos kérdéseiket, amelyek az elmúlt hónapokban felmerültek.

Németh Tünde kiegészítésként elmondta, hogy az ülésről jegyzőkönyv és hangfelvétel készül, amihez kéri a jelenlévők hozzájárulását. Ezt a jelenlévők egyhangúlag elfogadták. Kérte, hogy hozzászólás előtt nevüket is mondják el, hogy ez pontosan rögzítésre kerüljön.

Szél Tamás, a Mélyépterv Kultúrmérnöki Kft. képviselője köszöntötte a megjelenteket. Röviden vázolta, hogy cégük hosszú évtizedek óta foglalkozik talajkárosodásokkal, és magas partokkal, amik általában löszfalakat jelentenek, ezen belül vészhelyzetek elhárításával. Dunaújvárosban is régóta jelen vannak, elég sok ismeretük van a területről. Táborállásról is készített már cégük jogelődje egy kárelhárítási tervet 25 évvel ezelőtt. Az a helyzet, ami most kialakult ezen a területen, az pontosan ugyanazon ok miatt alakult ki, ami miatt löszpartokon ki szokott alakulni, a vészhelyzet az a víz jelenléte. A víz jelentős része ebben az esetben természetes víz, csapadékvíz. Az elmúlt két évben nagyon jelentős csapadékok estek az országban, és ezek a csapadékok hosszú elérési idővel érnek el a Táborállás városrészhez. Ez a csapadék, ami most gondot jelent Táborállás alatt, kb. egy éve eshetett le. Természetesen vannak emberi hatások is, a nem jól záró szennyvízaknák, a vízcsőtörések, a csatornák, valamint a felszíni vízelvezetési problémák.

A talajtestben, amit bemutatott, 100 ezer m3 víz gyűlt össze, az, hogy az elmúlt 20-30 évben nem volt károsodás, az annak köszönhető, hogy szárazabb volt az időjárás, és maga a mérnöki feladat az az, hogy ezt a nagymennyiségű vizet ki kell valahogy engedni ebből a talajtestből, és így stabilizálódni fog.
Az országos helyzettel kapcsolatos tájékoztatóját a jelenlévők kérésére kihagyta. A Duna melletti magas partok számos problémát vetnek fel. A diavetítőn megjelenő ábrát magyarázva elmondta, hogy elméleti helyzet, alul a lila törmeléktest az hosszabb, és kicsit jobban el van nyújtva vízszintes értelemben. Annyiban speciális az általuk feltárt talajfekvés, hogy találtak a föld alatt egy geológiai képződményt, ami tulajdonképp nagyon egyszerűen egy teknőnek nevezhető. Bemutatta a vetített ábrán a föld alatti teknőt. Ennek a földalatti teknőnek az anyaga egy nagyon kemény agyag, ez gyűjti össze a vizet és vezeti a Duna felé. A probléma az, hogy a teknő közepén jelentősen vastagabb az átázott réteg, és nagyobb a mozgás. A munkát geodéziai felméréssel kezdték, az látszik a vásznon, a felmérés vonatkozó része. A felmérés azért szükséges magassági és vízszintes értelemben, hogy mérhető és elhelyezhető legyen a vizsgálati terület. Geotechnikai feltárásként fúrásokat és CPT vizsgálatokat végeztek. A fúrás és a talajmintavétel mindenki számára érthető. A talajmintákat elviszik egy laboratóriumba, és ott különböző eljárásokkal megállapítják fizikai összetevőit. A CPT vizsgálat egy nyomószondázás, ami azt jelenti, hogy egy szondát belesajtolunk a földbe, és eközben keletkező ellenállásból nagyon jól lehet következtetni arra, hogy milyen állapotban vannak a talajok.

Az ábráknál egy szelvényes ábrát mutatott be, hogy milyen talajtani adottságok vannak az adott területen. Ez a B szelvény, gyakorlatilag párhuzamos az Üdülő sorral, a Harcsa utca vonalában megy végig, az Ágacska utcában folytatódik. Ezt találták a talajban, a vastag barna vonal az agyagréteg, amely nagyon kemény, és az alját meg sem találták, de nem is nagyon keresték, mert tizenegy néhány méter után már mindegy, hogy mi van alatta. Fölötte található az az átmozgatott lösztalaj, ami teljesen át van ázva vízzel. Mint említette, a víz okozza a legnagyobb problémát. Ennek az átmozgatott lösztalajnak az a jellegzetessége, hogy gyakorlatilag már majdnem folyadékként viselkedik. Ez okozza a mozgásokat, amit a jelenlévők is tapasztalnak. Ez a szelvény az előző rajzon a G szelvénynek a vonala, ami az Európa tanács utcától indul, keresztbe lemegy a parton, ez mérnöki okokból van torzítva ennyire, a valóságban nem ennyire meredek. Látszik, hogy mennyire át van áztatva a talaj, és hogy honnan érkezik ez a víz. Megpróbálták közérthető formában bemutatni azt, hogy melyik a terület legmélyebb pontja, amiben van egy furcsa teknőszerű képződmény, amely vezeti a vizet. Ez olyan, mint egy esőcsatorna. Csatorna, csak ez a földben van. A nyilakkal pedig a talajvíz áramlási irányát próbálták szemléltetni. Azt, hogy egy épület melyik irányba mozog, ezt alapvetően az befolyásolja, hogy hogyan áll ez a lejtő irányú vonalakhoz képest, és hogy a talajvíz merre áramlik alatta.
Ez a Harcsa utca, ez pedig az Ágacska utca. Geotechnikai számokkal próbálják jellemezni a talajt, ennek tulajdonképpen egy fontos tényezője van az ingatlantulajdonosok szempontjából, hogy ez rendkívül puha, és rendkívül átázott talajtest, amit azzal tudna jellemezni, hogy amikor a földfúrás során a furatból kivett spirált, mely a mintát tartalmazza, a kihúzást követően a furat alsó része összefolyt. A talaj ennyire rossz állapotban van.

A diavetítés során egy állékonysági táblázatot mutatott be, amely a meglévő erők egyensúlyszámításán alapul. A nyírószilárdsága a belső súrlódás és a kohéziós erőhöz képest nézik, hogy állékony-e. Az állékonysági számítást jelen esetben egy ilyen szelvényen hajtották végre, az állékonyság jelen pillanatban egy. Ez azt jelenti, hogy amikor a partfal az Ivó utca felől lecsúszott, akkor is egy volt az állékonysága. Most is csúszás közeli állapot áll fenn. A legfontosabb feladat a talajtestből a víz eltávolítása. Hangsúlyozta, és felhívta a figyelmét mindenkinek arra, hogy akinek kútja van, árka, pincéje, bármi olyan helye van, ahonnan vizet lehet kiszivattyúzni, saját érdekében szivattyúzza vizet. Hangsúlyozta, ami vizet távolít el a földtestből, az segít.

Magában a tervben minden olyan intézkedést felsoroltak, ami egy ilyen magas partnak a rendezéséhez szükséges lehet. Három ütemre van bontva, az első ütem az ideiglenes intézkedéseket tartalmazza, a második a végleges víztelenítési, rézsűzési megoldásokat. A harmadikra pedig akkor lesz szükség, ha az első kettő nem oldja meg a problémát, azaz nem stabilizálódott a part az első kettő után.
Az első ütemben készülnének az un. szűrőcsövek, ami azt jelenti, hogy a Duna felől, az ártér felől végig fúrnának egy szűrőcsövet a teljes part keresztmetszeten, amire fölülről készülnek un. ejtő kutak. Ezenkívül még a Harcsa utca burkolása, és a repedések betömése, ami nagyon fontos vízzáró agyaggal. Ez szerepel az első ütemben, és némi ideiglenes vízelvezetés az Ivó utca felől, hogy addig se kóboroljanak a csapadékvizek össze-vissza az Ivó utcából, amíg nem készül el a végleges vízelvezetés, és a monitoring rendszer. A monitoring rendszer két dolgot jelent jelen esetben, az egyik az a talajvíz megfigyelő kutak, ami szintén rendkívül fontos, hogy a talajvíznek a szintje határozza meg az állékonyságot. A talajvízszintjéből számítható az állékonyság, tehát ha a talajvíz vízszintjét sikerül alacsonyan tartani, akkor a part stabil, ha pedig nem, akkor a part mozgás közeli állapotban van.
A geodéziai felméréssel együtt készítettek mozgásmérési pontokat, melyet négy szelvényben telepítettek, összesen huszonnégy darabot a part mozgásának megfigyelésére. Tehát ez a kettő a talajvízszint figyelés és a mozgásmérési pontok figyelése együtt nagyon jól követhetővé teszi a folyamatot.

Kőhegyesi Sándor közbekérdezett: A Harcsa utca 2. magasságában hány lépcsőrendszer lesz?

Szél Tamás elmondta, hogy az ábrán kék színnel jelölték az elhelyezendő szűrődréneket, melyek elkészítése az első ütemhez tartozik. A második ütemterv az a végleges víztelenítő kőbordák építése, amely az átázott talajtestben gyakorlatilag közvetlenül nem lehetne megépíteni, mert ha ásunk egy gödröt, az azonnal beomlik. Először is ki kell vízteleníteni, aztán lehet megépíteni ezeket a bordákat, az ábrára mutatva jelezte, hogy a besraffozott terület a kőbordáknak az elhelyezkedését mutatja az alsó területben. Ezt kb. úgy kell elképzelni, hogy ez egy ilyen keresztmetszetű, hosszúságú kőborda, amely kb. 5-6 méter mély. Ezt látni lehet, hogy elég nagy munka, gyakorlatilag az összes ingatlant érinti, amelyen megy. Az ábrán a zölddel jelzett területsávok a szivárgó bordák, ezek megoldják véglegesen a víztelenítést. Ennek az egész rendszernek az az alapelve, hogy gravitációs módon működik, nem kíván semmiféle szivattyúzást, utólagos hozzányúlást, időnként kell csak megvizsgálni és tisztítani. A második ütemhez, azaz a végleges megoldáshoz tartozik még a partfal élének lekönnyítése. Ez alapvetően rézsűzést, illetve megfelelő növényzet telepítését jelenti. Ez a művelet érinti az Ivó utcai ingatlanokat. Ez a megoldás is jelentősen növeli az állékonyságot. Ez a tömeg, ami a rajzon is látszik, lekönnyítés nélkül okozza a terület mozgását a talajvízzel együtt. Gyakorlatilag ez nyomja az alatta lévő talajtestet a Duna irányába.

Dékány Péter kérdezte, hogy a Harcsa utca elején szintén van egy méteres roskadás, repedés, az Üdülő sor 48. előtt szintén elkezdődött egy roskadás. Akkor most ez a területrendezés erre is vonatkozik?

Szél Tamás elmondta, ez annak az eredménye, hogy ott a víz kilép a Harcsa utca terepére, és az okozza ezt. Ha végrehajtják az első ütemet, akkor ezek ott elméletileg megszűnnek. Ebben az ütemben található az Ivó utca burkolása, és egy 18-19 m akna építése, ami összegyűjti egy kútsorral együtt az Ivó utcában a háttérvizeket. A műtárgyak elkészülte fogja megszüntetni az igazi problémát, azaz, ha a háttérvizeket a kútsorral megfogják, és így az érkező vizek el sem érnek az alsó talajtesthez. Ebben az ütemben van egy szennyvízcsatorna építése a felső területen, az Ivó utcában és környékén. A harmadik ütemre akkor van szükségünk, ha még mindig mozog a part, azaz a mozgásmérő pontok azt mutatják, hogy a terület mozgásban van. A harmadik ütem komoly építési tevékenységet kíván. Cölöpsorokat, támfalakat, partlehorgonyzásokat, gerendarácsokat a terület középső részén.

Gábris Lajos kérdezte, hogy az I. ütem, II. ütem, III. ütem költségvetése mennyi, illetve az itt lévő önkormányzati képviselőktől, vagy önkormányzati funkcionáriusoktól kérdezte, hogy az önkormányzatnak van-e fedezete a munkálatokra, illetve központilag elnyertek-e pénzösszegeket.

Szendrődi Tibor röviden válaszolt: Van egy pályázati nyitott lehetőség. Ezt az önkormányzati döntés értelmében megpróbálják kihasználni. .Az első ütemnek a becsült költsége előkészítése a kivitelezéssel 341 millió forint, ennek az önrésze 15 % kell, hogy legyen. A mostani decemberi közgyűlésre készítettek elő egy anyagot, ami ezt az önrészt biztosítaná, és a pályázat eredményéről jövő évben tudnak beszámolni, hogy nyert-e az önkormányzat vagy sem.

Gábris Lajos megjegyezte, hogy ez egy bizonytalan dolog, pályázgatunk, aztán nyerünk, vagy nem nyerünk.

Szendrődi Tibor válaszul elmondta, hogy nem pályázgatnak, hanem pályáznak, amelyet benyújtanak, decemberben a közgyűlés dönt arról, hogy az önrészt biztosítani fogja vagy sem.

Gábris Lajos megköszönte a választ, és összefoglalójában elmondta, hogy nincs fedezet a költségekre. Kérdést tett fel azzal kapcsolatban, hogy a II.. és a III. ütem mennyibe kerül?

Szél Tamás által mondott pénzösszegeket Gábris Lajos összegezte, s kimondta, hogy kb. 750 millió forintba fog kerülni a beruházás, ehhez hozzáadta a Táborállás csatornázását, és a végösszeget 1 milliárd forintban jelölte meg.

Gábris Lajos elfoglaltságára hivatkozva közben távozott.

Szél Tamás ezt követően elmondta, hogy a következő ábra a Vízügyi Hatósághoz kerülő adatokat tartalmazza, amely pici részletekben még változtatható. Magát a nagy elvet azt nem tudják módosítani, de ha esetleg valakinek olyan típusú problémája van, hogy nem oda szeretne egy ejtő kutat, a telkén belül máshova, akkor elképzelhető, hogy azt máshol helyezik el. A cégük végzi az ingatlanokkal kapcsolatos ügyintézést, melyet kolléganője Vargáné Gerstner Ildikó végez, telefonszáma: 36-30-449-32-77.
A héten szerdán, csütörtökön és pénteken szeretnék elvégezni az ingatlanokkal kapcsolatos ügyintézést, ami abból fog állni, hogy a kolléganő felkeresi az ingatlantulajdonosokat, és mindenkinek egy ingatlanára szóló helyszínrajzzal kérnek egy tulajdonosi hozzájárulást, ami tulajdonosi hozzájárulás az önkormányzattal együttműködve készült, ehhez várnak hozzájárulást mindenkitől. Tartalmával kapcsolatban elmondta, hogy ez mindenkinek érdeke, hogy megépüljön. Az nyilvánvaló, hogy úgy nem lehet elkészíteni a beruházást, hogy károk ne keletkezzenek, ne kelljen fákat kivágni, ne legyen kosz, és ne legyen az ember hátráltatva abban, hogy használja az ingatlanát, akkor tűrni kell a szükséges munkálatokat.

Németh Gyula kérdezte, ezeket a papírokat vitték a múlt héten?

Szél Tamás kérte, hogy készüljön egy lista a tulajdonosoknak az elérhetőségéről. A jelenlévők közül többen jelezték, hogy a polgármesteri hivatalnál van ilyen lista.

Jakab Irén kérdezte, hogy az I. és II. ütemben mi épülne pontosan? A kérdező elmondta ingatlanának helyrajzi számát.

Hinteregger Krisztina közbe kérdezett, ő kapott egy értesítést, hogy az ingatlana nem tartozik az érintett területek közé, akkor ő miért írjon alá bármilyen engedélyt vagy kérelmet. Írásban mikor kapnak olyan végzést vagy valami ilyesmit, ami végül is felhívás. Ki fogja őket kártalanítani, ha mondjuk a területe egyharmadára csökken.

Dr. Hőnigh Magdolna elmondta, ha kisajátítási eljárásra kerülne sor, erre a tervezés folyamatában fog sor kerülni, itt fog kiderülni, melyik ingatlanon, milyen jellegű kisajátítások lesznek. A kivitelezés során fog kiderülni, hogy milyen ingatlanokban, milyen károk keletkeznek. Ha kisajátításra lesz szükség, akkor a kisajátítással érintett egyes ingatlanok tulajdonosai természetesen kapnak értesítést, illetve részt fognak venni az kisajátítási eljárásban, hiszen ez másképp nem is lehetséges, de egy most körvonalazódó helyzetnek minden egyes lépéséről, amelyben ráadásul az egyes ingatlantulajdonosok eltérő mértékben és módon érintettek, nem lehet olyan tájékoztatást kiküldeni, ami mindenkinek megfelelő lenne. Pontosan azért alakították ki ezt a fórumot, és ennek a fórumnak a viszonylag gyakori ülésezési rendjét, hogy egyfajta kommunikációt tartsanak fenn. Minden egyes ülésről készül egy jegyzőkönyv, amely olvasható. Minden egyes kérdésükre válaszok születnek, amelyeket megadnak. Nem az írásbeliség a lényeg ebben a helyzetben, hanem az, hogy közösen, egymást megértve és a lehetőség szerinti kompromisszumokat megkeresve tudjanak előrelépni.

Hinteregger Ktisztina kérdezte, hogy akkor miért van itt, miért kapott levelet, és miért várják a nyilatkozatra az aláírását?

Szendrődi Tibor válaszában elmondta, hogy kétféle tulajdonosi hozzájárulást kérnek. Az egyik a pályázat benyújtásához kell, a másik, mivel ez egy engedélyköteles tevékenység, az engedély benyújtásához szükséges, ha valamelyik hiányzik, nem tudnak vagy pályázni, vagy az engedélyezési eljárást elindítani. Mivel feltételezte, hogy a dréncsövezés mindegyik ingatlant érinti, ezért minden tulajdonostól bekérik a hozzájárulást.

Orgovány Zoltán szerint mindenkinek az az érdeke, hogy történjen meg minden a terület megmentése érdekében. Hajlandó ilyen nyitott kérdéseket hagyni a hozzájárulás megadása érdekében, ami arról szól, hogy a kivitelező károkat csak a szükséges mértékben okozhat. Ezt nem tudják értelmezni. Mindenki külön fogja, persze saját maga kárát értékelni. Beadványában leírt feltevésekkel kapcsolatban mindenképpen törekedni kell arra, hogy a tulajdonosok hozzájáruljanak a tervekhez, pályázathoz. Kíváncsi arra, hogy a keletkezett, illetve a keletkezendő károk ügyintézése, az esetleges károknak a megtérítésére indított akármilyen eljárásokban ne legyenek hátráltatva, és itt nem ért egyet az aljegyző asszony egy mondatával, hogy az írásbeliség nem fontos. Ez azért fontos, mert nem mindegy, hogy mit írnak alá, esetlegesen egy idő után, egy eljárás során, ki hogy fogja értelmezni az általuk aláírt hozzájárulásokat.

Dr. Hőnigh Magdolna válaszában elmondta, elnézést kért, amiért nem volt pontos. Nem azt próbálta sugallni, hogy kerüljék el az írásbeliséget, hanem pontosan azt szerette volna érzékeltetni, hogy az írásbeliség történjék meg, és a lehető legpontosabban. A hölgy kérdésére válaszoltam, aki kétfajta általános tájékoztatást kért írásban, és a kisajátításra vonatkozó tájékoztatást kérte, legalábbis az ő értelmezésemben.

Hinteregger Krisztina közbeszólt, és annak adott hangot, nem érti, hogy miért hívták meg erre a megbeszélésre.

Dr. Hőnigh Magdolna elmondja, hogy nincs előtte a két kérelem szövege, csak Orgovány úr által beadott levélben írtakat látja. A kivitelező károkozást csak a szükséges mértékig okozhat. Az a feltételezése, és a szakemberek nyilvánvalóan meg is erősítenek ebben, hogy ebben a szakaszban nem tudják meghatározni teljes konkrétsággal azt, hogy ebben a munkafolyamatban milyen károk fognak bekövetkezni. Természetesen a későbbiekben a károk megtérítése történhet többféle módon. Az egyik az, hogy egyezség útján, a másik, hogy valóban bírósági jogvitákra fog sor kerülni közöttük, és nyilván a bírósági jogviták esetén mindegyikőjüknek az lesz az érdeke, hogy lehetőség szerint objektív bizonyítékokkal tudják alátámasztani álláspontjaikat. A korábbiakban erre készült a mi műszaki irodánk által az ingatlanok egyfajta akkori állapotát megmutató állagának lefényképezése. Úgy gondolja, hogy a tulajdonosok és a műszaki iroda a továbbiakban is meg fogja tenni, illetve egy ilyen helyzetben, amikor folyamatos mérések történnek, és tervek alapján, és a kivitelezés során is folyamatos figyelemmel kísérés fog történni. Nem hiszi, hogy a károk mértékét nehéz lesz bizonyítani. Azt most nem tudják megmondani, hogy mekkora károk fognak keletkezni az egyes ingatlanokban, és azt sem tudják megmondani, hogy ezeket a károkat az önkormányzat teljes mértékben meg tudja-e téríteni. Ez megint egy következő lépés következő kérdése lesz.

Orgovány Zoltán szerint az aljegyző asszony által ismertetett dolgok egy nagy része ezek alapján, és az itt bemutatottak alapján kiszámítható. Pontosan mutatják azt, hogy milyen ingatlanokat érintenek, és milyen mértékben érintik, és ezek a munkálatok mivel fognak zajlódni. Azt nem tudják kiszámítani, hogy egy univerzális markoló mennyire töri fel a telkét, de az kiszámítható, hogy az ő telkéből hány méter kerül elvételre. Lent a Harcsa utcában, Ágacska utcában, Üdülő soron házakat, ingatlanokat érinthet-e ez a terv, és milyen mértékben. Ezeket most kell megbeszélni, mert azért vannak itt. Mindenki azért azt mondja, hogy azért vannak ilyen nagy számban itt, hogy mindenki a saját ingatlanában kíváncsi arra igazán, hogy ezek a tervek mennyiben érintik, és abból azért már számítható nagy részben a károkozás. Nemcsak az, hogy mit csinálnak rajta, mekkorát vesznek el belőle, ennek a felét lerézsűzik, az ingatlana vagy háza értéke csökken. Az kiszámítható. Ezért Szél úrral felvette a kapcsolatot, hogy itt ma hosszadalmasan fognak beszélgetni, hiszen akik ide eljöttek, azokat érinti, hogy mi fog történni fölötte és mögötte. A mérnökökhöz kérdésként tette fel, megítélésük szerint mennyi ideje van az önkormányzatnak ahhoz, hogy legalább az első ütemet végrehajtsa, hogy nagyobb tragédiák ne következzenek be.

Szél Tamás válaszolva a kérdésre elmondta, hogy minden relatív, és lehet most azzal foglalkozni, hogy mennyi lesz a kártérítés, de lehet, hogy egy hét múlva nem lesz miről beszélniük. Nagyon röviden válaszolva a kérdésre, gyakorlatilag azért segítettek az önkormányzatnak életveszélyessé nyilvánítani a partrészt, mert az. Ez azt jelenti, hogy ez az általa előbb emlegetett biztonság most jelen pillanatban nulla. A rézsű most csúszási állapotban van, amit minden nap mindenki tapasztal a saját telkén. Tanácsolni tudja a saját érdekük védelmében, hogy az alsó telkeken keresztbe húzzanak árkokat, most nem foglalkozva a kártérítéssel, az önkormányzat kezét megköti a közbeszerzés, megköti az, hogy jelen pillanatban az önkormányzatnak nincs pénze, a katasztrófavédelem biztos tud segíteni. Az ember a saját tulajdonának védelme érdekében köteles fellépni, és jelen pillanatban az egyetlen megoldás az, hogy minél több vizet ki kell szűrni, juttatni ebből a talajtestből.

Orgovány Zoltán: A Sycons Kft. lett megjelölve, mint a legkritikusabb helyre elhelyezendő dréncsövek kivitelezője, ami egy ideiglenes megoldás. Ennek a soron kívüli végrehajtása feltétlenül már meg kellett volna, hogy kezdődjön.

Szél Tamás elmondta, hogy már beszélt Szemesy úrral. Ma rendelték meg azt a fejet, amivel végre tudják hajtani ezt a műveletet. Ez egy fúrófej, amit fölülről vezérelnek, és azt mondta, január 17-én tudnak kezdeni, ha minden jól megy.

Orgovány Zoltán elmondta, a kérdése éppenséggel arra irányult, hogy most már több mint egy hónapja folyik az önkormányzatnál az a tesze-tosza magatartás, ami azt eredményezi, hogy csak január közepén kezdődhet el a dolog, hiszen az október 28-ai közgyűlésen jegyző asszony döntött az összegszerűségről és a kivitelezésről is, és mai napig egy kapavágás nem történt. Különböző információkat kapnak arról, hogy hogyan, mint lesz megoldva, írogatja a leveleket, a levelek után két-három nappal történik egy szerződéskötés, és amikor háborognak, utána történik egy bizonyos teljesítése a szerződésnek. Itt meg hallják, amit már minden levelükben írnak, hogy mi a legfontosabb. Az önkormányzat nem képes másfél hónapja ezt a 15-20 millió forintot rendelkezésre bocsátani, hogy legalább a Syconssal azt elérni, hogy valamilyen formában kezdődjenek meg azok a munkák, amit itt a mérnök úr mondott, hogy halaszthatatlan. Ki vállalja fel ezért a felelősséget, jegyző asszony?

Dr. Hőnigh Magdolna elmondta, hogy valóban nem egyszerű az önkormányzat anyagi helyzete sem, és azt hiszi, hogy erről is tudnak, csak nem szeretnének erről tudni, hiszen mindenkinek, és ez teljesen természetes, hogy mindenkinek, és a tulajdonosoknak is az az első, hogy a saját problémája oldódjon meg. Pontosan ezért, az ilyen lakossági egyeztetések alkalmával nem is szoktak hivatkozni arra, hogy az önkormányzat anyagi helyzete igen nehéz. Megjegyzi, hogy lakossági háborgások hatására történik egy-egy lépés, ez így egyáltalán nem igaz. Kellett némi idő, hogy eljussanak addig, hogy meg tudják rendelni a Sycons-tól azt az eszközt, amelyre szükség van a dréncsövezéshez. Ez a megrendelés megtörtént. A következő az, hogy mintegy két héten belül megérkezzen ez az eszköz, és megkezdődhessenek a munkák.
Azt remélik, hogy nem lesznek olyanok az időjárási viszonyok, amik ezt lehetetlenné teszik. A maguk részéről, mint önkormányzat, erőhöz mérten, és erőn felül is mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezt a helyzetet kezeljék és megállítsák. Orgovány úr arra a bizonyos végzésre hivatkozott, megkérdezve, hogy ez miért is nem került kiadásra. Azért nem került kiadásra, mert pontosan a tulajdonosok, az itt ülő lakosok azt mondták el, hogy márpedig semmilyen körülmények között nem akarják elhagyni a lakóhelyüket. Lehet, hogyha akkor megtörténik a kiköltöztetés, és nem kezdik el a tűzoltókkal, rendőrséggel, tulajdonosokkal azok a munkálat, amelyek azóta is nap mint nap folynak, lehet, hogy már nem lenne miről beszélni. Azt szeretné, hogyha a tulajdonosok a másik oldalt is látnák egy kicsit, mégpedig azt, hogy az önkormányzat lehetőségeihez mérten azóta is folyamatosan foglalkozik ezzel a kérdéssel. Gábris úr korábbi kérdésére elhangzott, hogy kb. 1 milliárd forintról van szó, ennyit kell beletenni ennek a helyzetnek a rendezésébe. Önerőből ezt nem tudják vállalni. Már az is egy nagy szó lesz, ha az önkormányzat a pályázat önrészét elő tudja teremteni. Ehhez viszont meg van az önkormányzat akarata és elhatározása. Ennyit tudnak most tenni. Meg lehet az önkormányzatot kövezni, őt felelősségre lehet vonni, de ezzel nem fog megoldódni a helyzet.

Orgovány Zoltán közölte, hogy nem az aljegyző asszony van felelősségre vonva. Legutóbb is azt hiányolták, hogy a polgármester úrnak van pár helyettese, akik esetlegesen felelősséget vállalnának ezekért a szavakért, hiszen az aljegyző asszony is csak egy végrehajtója az ő döntéseiknek. Felhívja a figyelmet, lehet úgy is őket venni, egyenként, mint tulajdonosokat, de az önkormányzat vegye úgy, hogy ez egy városrésznek a helyzete, és azt, hogy az elmúlt tizenévekben sem történt semmi. Ez alapján ne várják el, hogy olyan óriási bizalommal, és indulatok nélkül tudnak nyilatkozni, hiszen kerülnek elő a dokumentumok sorban az elmúlt 20 évről, hogy mit nem tett meg az önkormányzat.

Dr. Hőnigh Magdolna szerint be kell látni, hogy nemcsak ez a városrész, hanem a városban egyre több olyan terület, utcaszakasz van, amely el kezd mozogni, ez szinte az egész várost érintő probléma. Nem ilyen mértékben, mint ahogyan a Táborállást érinti Sajnos az ország és a város pénzügyi helyzete sem tette lehetővé azt, hogy már jóval a veszélyhelyzet bekövetkezte előtt tették volna meg a szükséges intézkedéseket. Valóban az lett volna célszerűbb, és lett volna mindenki számára a megnyugtatóbb. Nem egyszerű elviselni azt a helyzetet, hogy minden egyes mérés alkalmával az az eredmény jön vissza, hogy megint volt néhány centiméteres csúszás.

Antal Árpád úgy érzi, hogy egy kicsit zsákutcába jutott ez a mai megbeszélés. A többség azért van itt, és arra kíváncsi, hogyha nagyjából körvonalakban el tudnák mondani, hogy az ingatlanjaikra milyen munkálatok lettek betervezve. Ez lenne igazán számukra a fontos.

Orgovány Zoltán két kérdést tett fel, mielőtt tovább haladnának. Szendrődi Tibornak intézve a kérdést ismételten felvetődött, hogy a Harcsa utcai állapotoknál továbbra sincs minden rendben, a vízelvezetés nem megoldott. A másik kérdése, hogy a legutóbbi közgyűlésen született egy döntés, hogy a rendkívüli helyzet alapján a szociális iroda hozzájárul az albérletek költségeihez, azonban ez csak a rendelettől számítana, visszaható ereje nincsen. Ugyanakkor október 24-én mindenki kézhez kapta a kilakoltatási monatóriumot, és azok a lakók, akik ennek eleget tettek, azok nem juthatnak hozzá a november 28-i előtti hozadékhoz. Kérte, hogy legyen visszaható hatálya a rendeletnek azok számára is, akik kiköltöztek.

Szendrődi Tibor válaszában elmondta, hogy a Harcsa utcát megnézték. A levélben az szerepel, hogy az árok építésével alakult ki ez a helyzet. A probléma abból adódik, hogy az út alatti áteresz, ami kb. 12-13-es átmérőjű cső eldugult, úgyhogy a csővezetékben félig áll a víz. Ezt megpróbálták kitisztítani, de valószínűleg az lesz a megoldás, hogy fel kell tárni ezt az átereszt, és nyitott módon megpróbálni valahogyan az ingatlanon keresztül elvezetni a vizet az ingatlantulajdonosok segítségét kérve. A csőben nem folyik keresztül a víz, félelmük az, hogy esetleg a mozgásból eredően alakult ki a helyzet, nem az árokkal van a gond, hanem az út alatti átereszben lehet valahol egy dugulás. Ennek elhárításához kéri az ingatlantulajdonosok segítségét.

Fekete Gábor elmondta, hogy az ő telkén történt ez az átvezetés. Annak idején, amikor megcsinálták az átereszt működött, meg volt az a bizonyos lejtése, hogy ne a legmélyebb ponton álljon meg a víz, hanem a legmélyebb pontja pont az az átvezető szakasz legyen. Az önkormányzat amikor kijött, akkor megmélyítette azt az árkot, ezért alakult ki az, hogy a telke másik végében van a mélypont, ahol a víz megáll, és nem tud elfolyni. A legelső lakossági fórumokon azt az egyet kérte, hogy az önkormányzat szakemberei vizsgálják meg, hogy egyáltalán ez a fajta megoldás működhet-e úgy, hogy több háznak az esővíz elvezetését megoldja.

Szendrődi Tibor közbeszólva elmondta, hogy a cső félig vízzel van tele, tehát dugulás van.

Fekete Gábor folytatva a hozzászólását elmondta, hogy ezért kérte, vizsgálják meg először, ahelyett, hogy mindenki odavezeti a vizet, két oldalról jönnek már a csövek, plusz még amit a nyakukba kapnak. Továbbra is fenntartja, hogy segítséget nyújt, együttműködik, de valami történjen.

Szendrődi Tibor elmondta, kéri, hogy továbbra is lehetőség legyen arra, hogy ellenőrizhető, nyitott módon történjen a víz átvezetése.

Dékány Péter kérdezte, hogy ki fogja ezt megcsinálni? Talán a lakók? Fekete Gáborral néztük azt a csövet, a cső teljes egészében látszik, alatta van a cső, alatta van a víz.

Liszkai Erzsébet: Az árok lejjebb van, mint a cső.

Dr. Hőnigh Magdolna közölte, a kollégák a héten kimennek, megnézik, megoldják. A másik kérdésre válaszolva elmondta, hogy a vonatkozó jogszabályok nem teszik lehetővé azt, hogy a helyi rendelet megszületését megelőző hatállyal léptessenek életbe ilyen típusú kedvezményeket, illetve gyakorlatilag semmit, tehát egy helyi rendelet még a megalkotását követő naptól válik, vagy válhat hatályossá legkorábban. Egy kivétel lehetséges, hogyha már a helyi rendelet megalkotását megelőzően beadták a kérelmeket az önkormányzathoz, abban az esetben folyamatban lévő ügynek tudják tekinteni ezeket a helyzeteket. Arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy az önkormányzatnak ilyen helyzetben az nem kötelessége, hogy egy ilyen rendeletet megalkosson. Véleménye szerint még mindig jobb, hogy csupán egy hónapot kellett mindenkinek a saját erejéből finanszíroznia, és a továbbiakban már ott az önkormányzat segítsége, mintha ez nem így lenne.

Orgovány Zoltán szerint megint az van, hogy örüljenek neki, hogy csak egy hónapot fizethetnek azért, mert az önkormányzat az elmúlt 20 évben nem tett semmit. Az első találkozón polgármester úr mondta, hogy ez és ez történjen, akkor kiderült, hogy nincs rendelet. Ha rendelet lesz, akkor így, úgy, amúgy, de akkor ez úgy hangzott el az ő szájából, és itt mindenki úgy értelmezte, hogy attól kezdve, ha majd beadják az érintettek a kérelmet, akkor az október 14-től fog élni, hiszen azok akik eleget tettek ennek, az valamilyen formában azért csak-csak szóval. Kérésük, hogy valamilyen más formában nyújtsanak segítséget, mert azt lehetetlen elképzelni, hogy nem tudna egy önkormányzat segítséget nyújtani.

Dr. Hőnigh Magdolna elmondta, hogy az újságíró asszony visszaemlékszik arra, amire ő már nem pontosan, hogy a szociális iroda munkatársa felhívta a tulajdonosok figyelmet arra, hogy adják be a kéréseiket.

Liszkai Erzsébet közölte hogy beadta október 25-én, meg van róla a jegyzőkönyv. Felvették akkor az összes adatot, emlékeztetőt. Kijött a határozat, amikor a rendelet hatályba lépett, utána egy héten keresztül járkált be az irodára, hogy kapjon nyomtatványt, mert újabb igénylőlapot kellett kitölteni. Azt válaszolták, majd postán kiküldik. Háromszor jött be, majd postán. Egy héttel később kapta meg postán, azonnal behozta, majd közölték, hogy amikor ő azt beadta, onnantól kezdve jár.

Dr. Hőnigh Magdolna közölte Liszkai Erzsébettel, hogy az esetét külön megvizsgáltatja. Befejezve előző gondolatmenetét, maga is emlékszik arra, hogy pont dr. Orbán Zsuzsannával azon vitatkoztak, hogy igen, akkor mi történt, és mért nem jöttek a kérelmek. Megvizsgálja az esetét, tájékoztatni fogja róla. A következő kérés az volt, hogy az egyes ingatlanok esetében szeretnék megtudni azt, hogy mennyire érintettek a munkálatok során. Milyen módszerrel menjenek ebben, kérdezte Szendrődi Tibort.

Szendrődi Tibor javasolta, hogyha lehet látni a rajzon, akkor helyrajzi szám alapján, valamilyen sorrendiségben. Megjegyezte, hogy a jövő héten fel fogják keresni a tulajdonosokat. Szél Tamás mondta, hogy a Mélyépterv munkatársai már ezen a héten felkeresik a tulajdonosokat tervvel együtt.

Orgovány Zoltán annak adott hangot, hogy akit felkeresnek, nem tudja, hogy mi van a tervben.

Kőhegyi Sándor elmondta, hogy a területnek a nagy része üdülő tulajdonban áll, ami után adóznak. Kérdezte, hogy mivel az ingatlanaikat nem tudják használni, hiszen kiköltöztették belőle, az adózással kapcsolatos további jog fennáll-e, vagy esetleg addig az ideig, míg nem tudják az ingatlanjaikat használni, mód és lehetőség van-e arra, hogy töröljék.

Dr. Hőnigh Magdolna válaszában elmondta, utána kell néznie, erre most nem tud válaszolni.

Antal Árpádné a 3080 hrsz. 3081-es helyrajzi számú ingatlanok esetében kérdést intézett Szél Tamáshoz.

Ezt követően a teremben kivehetetlen hangkavalkád következett, mely jegyzőkönyvezésre alkalmatlan.

Dózsa György felhívta a megbeszélés résztvevőit, hogy egyesével beszéljenek.

Szél Tamás válaszában elmondta, hogy a legszélső telek csak dréncsővel érintett terület, ami azt jelenti, hogy áthúznak a telek alatt egy ilyen csövet, és a telekről ráfúrnak a csőre egy kutat. Ez azt jelenti, hogy minden kútfúrás esetén egy nagyméretű gép oda kell, hogy álljon, ami kb. egy teherautó, és azzal készülnek ezek e kutak.

Németh Gyula elmondta, hogy a 3080-as telken van egy ásott kútja. Ezt péntekenként a tűzoltóság kiszivattyúzza, de szombat reggelre már ugyanúgy tele van.

Szél Tamás javasolta, hogy mindenki, aki itt van, és van kútja, tegyen bele egy szivattyút és kezdje kiszivattyúzni belőle a vizet éjjel-nappal, a Duna ártérre kell kijuttatni a vizet.

Mészáros Gabriella kérdezte, hogy hova vezesse a vizet?

Szél Tamás szerint, kell készíteni egy átvezetést, nincs más megoldás.

Mészáros Gabriella ennek az anyagi vonzatát kérdezte.

Ezt követően ismét hangkavalkád keletkezett, amit szó szerint nem lehet jegyzőkönyvezni.

Tulajdonosok kérdezték, hogy ez a dréncső milyen mélyen van.

Szél Tamás válaszolta, hogy 5-6 méter mélyen.

Szendrődi Tibor elmondta, a tervezők hangsúlyozták, hogy az első ütemben dréncsövezés lesz, ami gyakorlatilag az ingatlanokban olyan jellegű károkozást a telkekben nem okoz. Itt, ami szerepet játszik, hogy a drénen kell fúrni ejtő kutakat, ami már érinti az ingatlanokat. Oda teherautóval, olyan berendezéssel be kell jutni, hogy azt a változó mélységű kutat meg lehessen fúrni. Ezeknek a helyét lehet mozgatni, ha útba van, akkor egy méterrel el lehet mozgatni, hiszen nagyjából ezek a drének 20 méterenként vannak, tehát, ha az egyik 19 méteren lesz, a másik 21, a funkcióját betölti, nem lesz ebből gond.

Jakab Irén kérdezte, hogy ahol most van a kút, oda nem lehet alkalmazkodni ezzel a csővel?

Szél Tamás: Nem. Ez egy szivárgó cső, át lehetne fúrni éppen egy meglévő kúton, de bonyolítaná a helyzetet. Nem tud ez a fúrófej áthatolni ilyen műtárgyakon, mint egy kútfal, csak talajban tud menni.

Tulajdonosi kérdés: A felszínen mit jelent számukra, elvesz valamit a telekből?

Szél Tamás: A felszínen maga a dréncső nem, mert ez egy szűrőcső bent 5-6 méter mélyen a földben, viszont ezeket az ejtő kutakat egyértelműen föntről kell megépíteni.

Ezt követően a tulajdonosok kérdéseket tettek fel a tervezőnek a dréncső lefektetésével, a telkükön történő ejtő kutak fúrásával kapcsolatban. Miként fogják megoldani a teherautóval való bejutást a telekre a munkálatok során? Felhívták a figyelmet az eltérő telek kialakításokra, terepviszonyokra, szűkös kerítésbejáróra.

Szél Tamás elmondta, hogy valahogy meg kell építeni az ejtő kutakat. Elképzelhető, hogy vannak olyan részek a tervben, ahol változtatni kell, alkalmazkodni a házakhoz, a terepviszonyokhoz, hogy a fúrógépek be tudjanak jutni a telkekre. A tulajdonosoknak a telküket érintő, I. ütemben megvalósuló dréncső lefektetés és ejtő kút fúrás módjával, mikéntjével kapcsolatban feltett kérdéseikre külön-külön válaszolt a diavetítőre kivetített ábrák segítségével.

A tulajdonosok kérték, hogy haladjanak tovább.

Szél Tamás a második ütemben megvalósuló szivárgó kőbordákkal kapcsolatban a diavetítőre kivetített ábrákon elmutatva a feltett kérdésekre tájékoztatta a tulajdonosokat. Elvileg megpróbálták azokat telekhatár mentén elhelyezni két telek között. A kőbordák felülről épülnek kotróval, melyek egy méter szélesek, 5-6 méter mélyek. Megépítésük célja, hogy ezek véglegesen megoldják a víztelenítést. Ez egy elég nagyléptékű mű, ennek a megépítése elég nagy zavarással jár, ezeket nem lehet megépíteni nyom nélkül.

Kőhegyi Sándor véleménye szerint elképzelhetetlen, hogy az 5-6 méter mély kiásott árok megépítése az ő esetében a két szuterénes ház közé úgy megépüljön, hogy az ne dőlne össze.

Szél Tamás válaszában elmondta, ez a tervet gyorsan el kellett készíteni azért, hogy legyen mit beadni. Ha nem készül el időben és nincs beadva, akkor nem tudnak pályázni, és nincs pénz. Ha ilyen jellegű problémák kiderülnek, akkor a lehetőségekhez képest arrébb fogják tenni a bordát.

Tulajdonosi kérdés: Van egy kis rugalmassági lehetőség benne?

Szél Tamás elmondta, hogy amint bemutatta, ez egy olyan talajtest, ami tele van vízzel, és nem foglalkozik a tulajdoni határokkal. Nem abból a szempontból kell nézniük, hogy hol vannak a tulajdoni határok, hanem hogy hogyan tudják kivízteleníteni ezt a testet.

Kőhegyi Sándor szerint olyan nagyléptékű munkálatok vannak, hogy elkerülhetetlen, hogy ne kerüljön sor valamilyen telek kisajátítására. Nem lehetne abban gondolkodni, hogy akár az ő, vagy más egy-két ingatlant feláldozni úgy, hogy a többi ne sérüljön. Itt nagyon sok ingatlan fog ebben az ügyen sérülni. Az ő telkét nem lehet megközelíteni a gépekkel, de a szomszéd 3-4 telke is nehézkes a munkálatok végzése.

Szél Tamás szerint van erre technikai megoldás, emiatt nem kell telkeket kisajátítani, mert ha már elkészült, utána nem okoz problémát a telken.

Fekete Gábor kérdezte, hogy az ezekből származó károkat ki viseli?

Szél Tamás közölte, hogy ez nem hozzá tartozik.

A jelenlévők hangos szóváltásba keveredtek, amit szó szerint nem lehet jegyzőkönyvezni.

Egy jelenlévő tulajdonos elmondta, hogy a héten kimennek hozzájuk a hozzájáruló nyilatkozat aláírásával kapcsolatban, és szeretné ezt most megbeszélni, tisztán látni.

A háttérből kivehetően egyes tulajdonosok szerint nincs egyértelműen megfogalmazva a nyilatkozat, számukra hátrányos, ha azt aláírják.

Szendrődi Tibor elmondta, szó volt már arról, hogy ez a hozzájárulás a pályázathoz, meg az engedély beadásához kell az önkormányzatnak. A szolgalmi jogi történet az egy külön történet lesz, hiszen ide a szolgalmi jogot majd nekünk kell biztosítani akkor, amikor a második ütembe fogunk esetleg kerülni, mert jövőre csak a víztelenítést tervezzük megtenni. A második ütem, ami a kőbordák építését tartalmazza, a víztelenítést követően, ami kb. 1 év, után jöhet szóba. Ha minden nagyon jól sikerül, akkor lehet, hogy nem is kell ilyen mértékű beavatkozást tenni, mert megáll a partoldal mozgása, de azért a terveken mindenképpen szerepelnie kell, hiszen ennek támasztó szerepe van és a további víztelenítést biztosítja. De ez egy következő történet lesz. Ez most csak a pályázathoz és az engedélyezéshez kell, viszont ahhoz elengedhetetlen, mert e nélkül nem tudnak tovább lépni.
A kőtár alatti kivitelezés a következőképpen történik, munkavégzés előtt a kivitelező egy pontos tételes állapotfelvételt készít, hiszen ez a saját érdeke is, hogy tisztázottak legyenek az indulási feltételek. Addigra remélhetőleg megáll a mozgás, vagy mérséklődik, és viszonylag stabilabb lesz a helyzet, történik egy állapotfelvétel, ami minden egyes ingatlannál pontosan ezeket a repedéseket, állapotokat rögzíti fotódokumentációval, és aztán a kivitelezés után az esetlegesen okozott károkról lehet beszélni.

Kőhegyi Sándor felvetette, mivel itt számíthatnak arra, hogy komoly jogi csűrés-csavarások történnek akár a tulajdonosok, akár az önkormányzat részéről, egy ilyen hozzájárulás tartalmazzon konkrét leírást, hogy mire kérik ezt a hozzájárulást. Mert az általános, hogy egy műtárgy elhelyezését engedélyezik a telken, az nem konkrét.

Szendrődi Tibor válaszolva elmondta, hogy ezt meg fogják oldani.

Jakab Irén elmondta, hogy a tulajdonosi hozzájárulásban károkozások vannak megfogalmazva. Addig, amíg itt nem derül ki, hogy kinek kell ezeket a károkat viselni - amik már így is tetemesek -, addig mért kerül ebbe a tulajdon. Mi nem ahhoz járulunk hozzá, hogy károkat okozzanak a telkükön, hanem ahhoz, hogy nem tudom milyen tervek, ami megint nincs benne a nyilatkozatban, adott esetben, az adott tulajdonost milyen szinten érinti, hogy ezek a tervek megvalósuljanak. Tehát egyrészt szerinte mindenképpen fontos, hogy konkrétan honnan indul, és hol végződik, és gyakorlatilag mit érint, ezt egyértelműen le kell tisztázni. Az így okozott kárt ki fogja megtéríteni, ő, vagy ki? Ezt meg kell előtte beszélni, adott esetben egy ilyen kőborda miatt gyakorlatilag egy teljes locsolórendszert, medencét, házat, akármit szét kell dózerolni, ő így a hozzájáruló nyilatkozatot nem fogja látatlanban aláírni. Nézzék meg konkrétan, és valaki írja oda, hogy és ez ennyibe kerül, és ezt a kárt ki fogja megtéríteni.

Orgovány Zoltán elmondta, hogy ő is ezt mondta az előbb, ha indulatosan is. Az egyéni érdekek biztosan hogy ellentétesek lesznek, de a köz érdekében ugyanakkor el kell dönteni, ha egy ingatlantulajdonos is nem járul hozzá, nem tudják benyújtani a pályázatot.

Jakab Irén válaszolta, hozzájárul akkor, ha tudja, hogy mihez.

Orgovány Zoltán azért mondta azt, hogy alaptevően külön kell választani azt ebben a nyilatkozatban, hogy a munkálatokat végezhessék a területükön, és az egyéb eljárásokat ne akadályozza az egyéb eljárásokat. Továbbra is azt mondja, ha ő aláírja, hogy hozzájárul a károkozáshoz, bármikor mondhatja az önkormányzat, kettő, öt vagy 10 év múlva, hogy mit pattognak ők, aláírták, hogy okozhatnak kárt a területükön. Ez őt zavarja. Odajutottak a jegyző asszonnyal, hogy a Ptk. ezt mondja, ugyanakkor viszont mindenki elláthatja egy megjegyzéssel ezt a nyilatkozatot, ennek az a veszélye, hogy vagy elfogadják a pályázatot ilyen megjegyzésekkel vagy nem. Mivel a pályázat beadási határideje január 10-e, ezért kell még a héten olyan megfogalmazást kitalálni, ami mindenkinek megfelel.

Liszkai Erzsébetnek az a kérése, hogy ne a károkozás szerepeljen benne.

Dr. Orbán Zsuzsanna közbeszólva elmondta, hogy most kapta meg a nyomtatványt, amit a tulajdonosok vitatnak. Ebben a nyomtatványban nem úgy kellene értelmezni a szavakat, ahogyan ehhez most a tulajdonosok hozzáállnak. Ebben a nyilatkozatban a tulajdonosok nem hozzájárulnak, hanem kijelentik, hogy a kivitelező károkozást csak a szükséges mértékig okozhat. Ez nem hozzájárulás, hanem pontosan egy korlátot állít fel a kivitelezőnek. Ez a mondat jogilag nem úgy értelmezhető, hogy a tulajdonosok most hozzájárulnak, hogy károkat okozzanak, hanem pontosan egy korlátot állít fel a kivitelezőnek, hogy kizárólag a szükséges mértékig tehetnek a tulajdonosoknál bármit is.
A szükséges mértéket nem lehet meghatározni a nyilatkozatban senkinél, mert akkor, amikor a kivitelezés majd folyni fog, nem lehet tudni, hogy milyen évszakban történik. Tavasszal, nyáron, vagy ősszel, egy kertvirágzás előtt, egy levirágzott kerten keresztül, egy fűvel beültetett udvaron, vagy egy térkővel beburkolt kerten keresztül. Mindenkinek a telke egyedileg fogja meghatározni, hogy mi az, ami az ő telkén a szükséges károkozást nem lépi túl. Nevezetesen, ha elkezd ott a gép ferdén menni, és valakinek a garázsát ledózerolja, holott egyenesen meg lehetett volna közelíteni a területet, az nem szükséges mértékű károkozás. De ezt előre senkinek nem lehet egyen borítékba tenni, hogy mi lesz az ő telkén akkor majd a szükséges károkozás.

Jakab Irén közölte, hogy akkor így nem lehet aláírni a nyilatkozatot.

Orgovány Zoltán kérdezte, hogy a vélelmezett kárt ki fogja megtéríteni?

Dr. Orbán Zsuzsanna kérte, értsék meg, ha nem írják alá a nyilatkozatot, nem lehet beadni a terveket jóváhagyásra, és nem lehet beadni a pályázatot. Megállítják ezt a folyamatot az első lépcsőfoknál, amikor még nem konkrétumokról, még nem kivitelezésről van szó.

Jakab Irén közbeszólva elmondta, hogy az ő telkén három ilyen cső megy át, tele van kőrakatokkal, szeretné tudni, hogy ez hol megy át, mit ér itt, mit kell feltúrni, és milyen károkat okoz. Abban a pillanatban, amikor ez tiszta lesz, hogy ezen a méteren kell megépíteni a követ, ennek következtében szét kell verni a medencéjét, fel kell tépni a locsolórendszerét, és szét kell a kerítését verni, és ez gyakorlatilag neki 8.300.000 Ft kárt okoz, és ezt megtérítik, abban a pillanatban tiszta lesz. Az, hogy a szükséges mértékig, meg nem tudja micsoda, ez így nem oké. Bele kell írni, hogy az ő telkén hol megy át ez az akármicsoda, most mire adnak engedélyt? Az I. ütemre, II. ütemre, mire?

Szél Tamás azt a tanácsot adja ebben az ügyben, nem fog ez másképp menni, csak ha tudomásul veszi, hogy vészhelyzet van.

Jakab Irén a vészhelyzetet tudomásul vette. Elmondta, hogy milliókat költött arra, hogy árkokat ásson, hogy vizet elvezessen a felette levő utcába, mert egy nyomorult árokásást másfél-két hónapja nem tudnak fölötte megoldani. Ő vezettette el az egész Ágacska utca vizét, építtette meg, vezettette keresztül a telkén, és dréncsöveztetett. Ebben az évben 6 millió forintot költött arra, hogy ezeket a vizeket elvezesse. Szeretné akkor tudni, hogy ezen felül még neki kőbordák mennek át a telkén, akkor az hol jön be a telkén, hol megy ki a telkéről, és milyen károkat okoz, és mi térül meg. Úgy gondolja, hogy amit lehetett, azt megtett. Nemcsak a saját házáért, hanem gyakorlatilag az Ágacska utcában még öt házért.

Szél Tamás elmondta, hogy anélkül, hogy azt mondaná, hogy ez rossz megoldás volt, kevés volt.

Liszkai Erzsébet kérdezte, hogy mi a célja ennek a nyilatkozatnak?

Dr. Orbán Zsuzsanna elmondta, az a célja, hogy be lehessen adni a pályázatot.

Liszkai Erzsébet szerint a nyilatkozat tartalmából ez nem derül ki.

Szél Tamás igazat adott az előtte szólónak, szerinte is tartalmaznia kellene a nyilatkozatnak azt, hogy a pályázat beadásához kell.

Dr. Orbán Zsuzsanna mondta, hogy a hozzájárulás utolsó mondat tartalmazza vastagítva.

Liszkai Erzsébet nem érti, hogy milyen célt szolgál ez a nyilatkozat?

Szél Tamás válaszolt, a pályázat beadását szolgálja.

Dr. Orbán Zsuzsanna elmondta, hogy nem lehet a pályázatot benyújtani, ha az összes érintett tulajdonostól nincsen meg a nyilatkozat.

Liszkai Erzsébet mondta, hogy de mire?

Szél Tamás közölte, arra, hogy hozzájárul az ingatlanát érintő munkálatokhoz.

Liszkai Erzsébet szerint tehát nem a kártérítésekről van szó, hanem arról van szó, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy az ő ingatlanjaikon a szükséges mértékű beavatkozást elvégezzék. De a károkozás az nem kell, hogy benne legyen a nyilatkozatban.

Szél Tamás beleírná, hogy ez a nyilatkozat a pályázat beadásához készült, de ha ez a mondat benne van, akkor a következő lépcsőhöz egy másik nyilatkozatot kell kiadni.

Dr. Orbán Zsuzsanna figyelmet kérve a tulajdonosoktól elmondta, hogy ez már lehet, hogy megnyugtatná a tulajdonosokat is. A tervezők mondták, hogy ez a nyilatkozat nem a teljes munkálatoknak a nyilatkozata már. Ebbe bele lehet venni nyugodtan azt a mondatot, hogy ez a nyilatkozat jelenleg a pályázat benyújtásához, illetve az engedélyezi eljárás benyújtás kérelmezéséhez adták önök. Az, amikor már kivitelezési munkákról van szó, következő fázisokról, azok külön nyilatkozatok, adott szakasznak a nyilatkozatait képezik.

Mészáros Gabriella kérdezte, tehát ez azt jelenti, hogyha ők aláírják ezt a nyilatkozatot, meg a hozzájárulást, vagy bármit, akkor ettől függetlenül a bármikor, vagy a kivitelezés során keletkezett bármilyen káruk megtérítésére kártérítési igénnyel léphetnek fel az önkormányzat felé?

Dr. Orbán Zsuzsanna szerint ez alapján a nyilatkozat alapján, főleg, hogyha leszűkítik erre a két területre, a tulajdonosoknak még nem keletkezik káruk.

Mészáros Gabriella elmondta, nehogy az legyen, hogy amikor bejön a kár, akkor utána előveszik ezt a nyilatkozatot, és azt mondják, hogy bocsánat, de ezt a nyilatkozatot aláírták ekkor és ekkor.

Liszkai Erzsébet: Nem figyeltetek ide az előbb. A lényege az, hogy a nyilatkozatban nem lesz szó a károkozásról, hanem csak arról lesz szó, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy a terv megvalósításához szükséges munkálatokat az ingatlanjaikon elvégezzék.

Jakab Irén kérdezte, hogy mihez járul hozzá, hogy mit valósítanak meg. Van egy terv.

Szél Tamás elmondta, hogy még nincs is terv. Ezt ne tessék tervnek tekinteni, még nincs engedélye, nincs beadva. Akkor ér valamit egy terv, ha engedélyt kapott.

Jakab Irén kérdezte, hogy akkor mihez járul hozzá, mit valósítanak meg?

Szél Tamás elmondta még, hogy ez egy nyilatkozat, ami még nem végleges. Most készül, most dolgoznak rajta, hogy ez a nyilatkozat végleges vagy nem, szemmel láthatóan abból látható, hogy elég sok érdeket kell összehangolni. Ez egy jó megoldás volt, ami elhangzott, hogy az I. ütemhez kell hozzájárulni.

Jakab Irén kérdezte, mi az I. ütem, ami őt érinti?

Szél Tamás elmondta, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a pályázat beadható legyen.

Dr. Orbán Zsuzsanna még kiegészítette, hogy a tervek még beadhatók legyenek.

Jakab Irén elmondta, hogy egy olyan tervhez járuljon hozzá, amit nem is ismer, ő azt a tervet akarja megismerni, ami az ő két telkét érinti.

Szél Tamás elmondta, hogy amire ő gondolt, az egy kiviteli terv, ami majd kb. másfél év múlva fog elkészülni. Ha az önkormányzat beadja a pályázatot, annak az elbírálása kb. egy év.

Jakab Irén ismételten kérdezte, hogy akkor ez most tulajdonképpen micsoda, amiről eddig beszéltünk?

Szél Tamás ismételten elmondta, hogy ez egy engedélyezési terv

Jakab Irén elmondta, akkor nem tudja, hogy ez micsoda.

Szél Tamás válaszolt, hogy ez egy vízjogi engedélyezési terv

Jakab Irén újabb kérdése, de mire?

Szél Tamás közölte, hogy víztelenítő rendszerre.

Jakab Irén kérdezte, ha gyakorlatilag ennyi az egész, akkor miért kell ez nekik aláírni?

Szél Tamás válaszolta, hogy nem lehet benyújtani a pályázatot és a terveket, ha nincs hozzá tulajdonosi hozzájárulás.

Mészáros Gabriella elmondta, hogy egyszerűbb lenne, ha a tulajdonosok csak azt írnák alá, hogy a tervet beadhassák a pályázathoz. Csak ahhoz hajlandóak hozzájárulni a nyilatkozatban, hogy a terveket benyújthassák a pályázathoz, és a Vízügyi Hatósághoz, semmi máshoz. Abban semmiféle telek, semmiféle károkozás ne szerepeljen.

Jakab Irén javasolta, kössék ki, hogy a konkrét lépésekhez ne járuljanak hozzá.

Dr. Hőnigh Magdolna megkérdezte, elfogadható-e, ha ezeket a nyilatkozatokat pontosítják úgy, ahogyan az dr. Orbán Zsuzsanna szövegmódosítási javaslatában elhangzott?

A jelenlevők ezt elutasították.

Dr. Hőnigh Magdolna kérdezte, hogy akkor mi a szövegszerű a pontosítási javaslatuk?

Jakab Irén elmondta, ahhoz járulnak hozzá, hogy a Vízügyi és nem tudja milyen hatósághoz, pályázathoz benyújtsák, és egyébként kapják meg ezt a nyilvántartási szám szerint nem tudja micsodát aláírva, hogy ez nekik meglegyen, hogy lássák, hogy ez nem változott, utána ez beadásra kerüljön, egyébként semmi a tulajdonukat érintő kivitelezési munkálatokhoz nem járulnak hozzá.

Dr. Hőnigh Magdolna elmondta, hogy a kollégái tájékoztatása szerint, amit a hozzájárulással kapcsolatban az előbb elmondtak, az nem elégséges a pályázat benyújtásához, amit ők el tudnának fogadni.

Nemes Józsefné elmondta, hogy a pályázati útmutató alapján azok a szövegek kerültek beleírásra ebbe a hozzájáruló nyilatkozatba. Amit a pályázati útmutató előír, azt a pályázatíró cég is átnézte, akivel közösen dolgoznak azon, hogy a pályázatot be tudják nyújtani. A hozzájárulás, amelyben a tulajdonosok aláírásukkal igazolják, hogy a megvalósuláshoz hozzájárulnak, és ahhoz, hogy a dolog az előírt idő alatt üzemelhessen, a fenntartási időszak végéig.

Liszkai Erzsébet elmondta, hogy amennyiben az önkormányzat viseli a káraikat, akkor el tudja fogadni.

Orgovány Zoltán elmondta, hogy a nyilatkozatot idáig ő sem írta alá, de az itt elhangzottak, melyek jegyzőkönyvbe kerültek, megnyugtatták, hogy az önkormányzat biztosította arról, hogy az esetleges kártérítési igényeknek nem lesz akadálya a hozzájárulás aláírása. Mivel biztosítottak arról, hogy a hozzájárulás nem jogi akadálya a kártérítési igénynek, ezért ő azt alá fogja írni.

Jakab Irén idéz a nyilatkozatból, és összegzésként azt mondta, ha aláírják, át fog az egész menni kivitelezésbe.

Orgovány Zoltán megismételte, hogy a jelenlévő önkormányzati tisztségviselők biztosították, hogy az esetleges kártérítési igényüknek nem lesz akadálya a hozzájárulás aláírása. Felhívta a figyelmet arra, hogyha egy ember nem írja alá, akkor a pályázatot nem lehet benyújtani. Egy emberről tud, aki Amerikában van, még nem tudja, hogyan fogja elérni.

Dr. Hőnigh Magdolna az Orgovány Zoltán és Jakab Irén között kialakult vita megoldására javaslatot tett, mely szerint írja rá a tulajdonosi nyilatkozatra, hogy a nyilatkozat nem befolyásolja a későbbi kártérítési igényeket, és azok rendezését. Egyik példány az aláírónál lesz a másik példány az önkormányzatnál.

Jakab Irén válaszolva elmondta, hogy az ő példányát elviszi jogászhoz, átíratja úgy ahogy neki megfelel és kért, hogy a pályázati kiírásból is kapjon egy példányt, mert szeretné tanulmányozni. Továbbá ismételten a nyilatkozatból felolvasott, és azt a kérdést tette fel, hogy ez a pályázati kiírásban szerepel-e.

Nemes Józsefné válaszában elmondta, felhívták a tervező cég figyelmét arra, hogy amikor a tulajdonosi hozzájárulásokat összeállítja, azokat a dolgokat vegye figyelembe, ami a pályázati kiírás elküldött három oldalában szerepel, azaz, hogy mit kell tartalmaznia a hozzájárulásnak. Jakab Irén közbenső kérdésére elmondta, hogy most hoz le egy példányt a pályázatból, amit részére átad.

Jakab Irén válaszában elmondta, hogy átolvassa, és annak figyelembevételével fogja álláspontját kialakítani a nyilatkozattal kapcsolatban. Elmondta továbbá, ha egy mód van rá, nem lesz akadálya annak, hogy a pályázat beadásra kerüljön.

A jelenlévő tulajdonosok egymás között időközben egyeztették a szövegrészeket. Mivel többen beszéltek egyszerre, a részleteket nem lehetett leírni. A beszélgetés több percen keresztül tartott.

Ezt követően Liszkai Erzsébet jelezte, az utóbbi egy hét alatt nagyon jelentős károk keletkeztek. Lesz-e egy újabb felmérés, mert lehet, hogy már az újabb károk miatt nem lesz értelme a partfalon a beavatkozásokat elvégezni?

Dr. Hőnigh Magdolna elmondta, hogy kiküldi ezen a héten a szakembereket az állagfelmérésre.

Dékány Péter kérdezte, lehet, hogy bontani kell az egész utcát.

Kőhegyi Sándor elmondta, egy lényeges kérdés, amit szeretne feltenni a tervezőnek. Dunaújvárosnak a partfalvédelme nagyon komolyan meg lett oldva, nem kellet bontani házakat, nem érintett telkeket, csápos kutakat építettek, rézsűztek. Megkérdezi, hogy szinte minden telek érintve van, nem lehet más megoldás? Ezt egy bonyolult, költséges megoldásnak tartja, hogy minden telek alá fúrnak egyet. Egy csápos kútnak a megépítésivel több száz méteres területet lehet vízteleníteni. Ehhez képest 20 méterenként dréncsöveznének?

Szél Tamás, elmondta, hogy más a helyzet a városi partszakaszon, ami kb. 7 km hosszú, egy olyan víztelenítő rendszer épült, ami 400 ezer m3 vizet termel ki. Ezt épp hogy csak megengedheti magának egy Dunaújváros méretű város, ez a megoldás nagyon drága. Ezzel szemben a dréncsöves rendszer üzemeltetése lényegesen olcsóbb.

Kőhegyi Sándor kérdezte, miért kell minden telek alatt dréncsöveket kiépíteni és a telkeken a függőleges csöveket miért kell megépíteni, miért nem lehet a Harcsa utcához kivinni?

Szél Tamás válaszában elmondta, hogy lehetséges, de akkor csökkenti a hatékonyságát, mert minél sűrűbb ez a rendszer, annál gyorsabban lehet vízteleníteni, ha széthúzzuk az elemeit, tovább tart a víztelenítés, annyival később kerülhet sor a II. ütem megépítésére.

Kőhegyi Sándor elmondta, megérti a dréncsövezést, de azt nem érti, hogy miért kell a függőleges kutakat a telek közepére rakni, és miért nem lehet azokat a Harcsa utcában elhelyezni?

Szél Tamás elmondta, hogy függőleges kutaknak a helyén még egy kicsit lehet változtatni, de ez az elhelyezés azért tükrözi azt, hogy hol van a legtöbb víz a talajtestben, ha messze teszik, akkor jóval tovább tart a dolog, vagy ritkábban, másként helyezik el, ez egy klasszikus elhelyezése a dolognak.

Kőhegyi Sándor nem érti, hogy miért nem lehet a partfal alatt vízteleníteni, ezzel a megoldással a telkek elértéktelenednek, és korábban arról volt szó, olyan megoldás lesz, hogy a tulajdonosok telkeinek értékét megőrizzék, valamint kifogásolta, hogyha 5-6 méterre beásnak a löszbe, akkor a helyzet csak továbbromlik tapasztalatai alapján.

Szél Tamás válasza, hogy vannak más műszaki megoldások, más az áruk, más a megépíthetőségük.

Kőhegyi Sándor kérdezte, hogy ez a legolcsóbb.

Szél Tamás válaszolt, hogy ez a megoldás talán a leggyorsabb.

Kőhegyi Sándor véleménye szerint ez okoz a legtöbb kárt.

Szél Tamás elmondta, azt kell eldönteni, hogy mennyi pénzt áldoznak rá. A szivattyús drága.

Kőhegyi Sándor erre reagálva elmondta, ne gondolkodjanak csápos kutakban.

Szél Tamás válaszát folytatta, akkor csak a gravitációs megoldás marad. Elmondása szerint ez a legegyszerűbb megoldás. További kérdésre válaszolva elmondta, hogy az ejtő kutak környékén sugárirányú szívóhatás érvényesül, melyek, ha nem érnek össze, nem lehet a talajtestet tökéletesen vízteleníteni. Ezt a rajzokon is szemléltette a jelenlevőknek.

Kőhegyi Sándor továbbra is a Harcsa utcában építené meg az ejtő kutakat.

Szél Tamás válaszában elmondta, hogy lehetséges, de akkor sokkal lassabban lehet vízteleníteni a területet, a folyamat így akár 3-4 évig is tarthat. Elmondta továbbá, hogy a keresztbe menő megoldás nem jó, mert akkor pont a csúszólapot vágják el, és ezzel megindítják a partfal csúszását.

Ezek után dr. Hőnigh Magdolna megköszönte a jelenlévőknek a részvételt és a megbeszélést 15 óra 55 perckor bezárta.

A tervezők a tulajdonosok rendelkezésére álltak még ezt követően.