Neurológia: a stroke ellátást bővítenék
Az adminisztratívan előírt ellátási területet nem tartják be szigorúan, a dunaföldváriakat például mindig is fogadták, és a Duna-híd átadása miatt immár jelentősen nőtt a betegforgalmuk a túloldalról is. Soha nem küldenek el hozzájuk forduló beteget vizsgálat nélkül – állítja dr. Zsolnay Mária, a neurológia osztályvezető főorvosa, aki hozzáteszi, hogy a kórház vezetése soha nem tiltotta a területen kívüliek ellátását, mondván: egyetlen beteg sem károsodhat az adminisztratív határok miatt. Azonban amióta a teljesítményvolumen-korlátot központilag szigorították (mint ismeretes, a plusz teljesítményt nem finanszírozzák), szoros gazdálkodással igyekeznek a túllépést megakadályozni. Az átlagos ápolási időt úgy csökkentették, hogy az előjegyzett betegek felvételét megelőzően elvégeztetik a szükséges kivizsgálásokat a járóbeteg-ellátás keretében, így kevesebb a benntartózkodási idő, és csak a terápiára korlátozódik az osztályon fekvő betegek ellátása.
Kihasználták a kényszerű ágyszámleépítést
Az osztályt magas ágykihasználás, gyors ágyforgó jellemzi, ám a reformintézkedések ennek ellenére csökkentették az ágyszámot: jelenleg ötvenöt helyett negyvenkét ágyas a neurológia.
Hatágyas ambuláns szobát alakítottak ki az ágyszámcsökkentés után, így bizonyos kezelésekre járókat nem kell az osztályra befektetni.
A fizikoterápiás helyiség öt ággyal működik, alapítványi támogatásból, valamint a betegek szponzorációjából jött létre. A két VIP-szoba bevételét az osztály fejlesztésére, komfortosítására fordíthatják, többhetes előjegyzés van rá.
Évente átlagosan két és fél ezer fekvőbeteget gyógyítanak, a betegek hatoda bizonyul akut esetnek. Ezekből az adatokból is látszik, hogy az osztályon ápolt beteg jelentős része krónikus, visszatérő, gondozott beteg. A szakrendeléseken és ambulancián közel 21 ezer beteget látnak el évente, közülük háromezer bizonyult akut esetnek.
A rezidensek itt maradnak
Három szakorvos dolgozik az osztályon, mindegyikőjük két szakvizsgával rendelkezik, és mindenkinek van ezen kívül speciális érdeklődési területe. Három rezidens is segíti a betegellátást, és nagy szó, hogy mindhárman az osztályon kívánnak maradni a szakvizsga megszerzése után is – ezzel a szakorvos-ellátottság megfelelő lesz. Egy friss diplomás szakorvosuk van még, aki jelenleg gyesen van. Kevés a szakdolgozó a kényszerű gazdálkodási megszorítások miatt, legalább két dolgozó kellene még az osztályra, ugyanis nagy gondot jelent a műszakok kiállítása, emiatt a főnővérnek is be kell segítenie. Jellemzően huszonöt betegre egy nővér jut a neurológián.
Az osztályon kialakult munkarend, ápolás jórészt figyelembe vette eddig is a betegek véleményét, észrevételét. Ezért a betegek általában elégedettek az itt nyújtott szolgáltatásokkal. Elismerik az osztályon dolgozók igyekezetét, és gyakran jelentős segítséget is nyújtanak a szükséges felújításokhoz, korszerűsítésekhez
A stroke ellátást bővítenék
Az organikus neurológiai megbetegedéseket vizsgálva szembetűnően megnőtt az agyérbetegségek száma, többek között összefüggésben a magas vérnyomással, stresszel. Szintén növekedett az alkoholizmus következtében kialakuló megbetegedések száma: súlyos neurológiai tünetek alakulhatnak ki az alkoholfogyasztás miatt, mint például az epilepszia, ideggyulladás. A testi-lelki tünetegyüttest okozó úgynevezett menedzserbetegség, valamint a stroke is a jellemző megbetegedések között szerepel, mutatva, hogy az egyre feszültebb, stresszes életmód következményei a neurológián is lecsapódnak.
Szomorú tendencia, hogy egyre fiatalabb korban kapnak agyvérzést, agyi infarktust a betegek. Szerencsére az osztály egyik specialitása a fiatal érbetegek gondozása, lehetőleg teljes rehabilitációja.
Az epilepsziások, cukorbetegek is hajlamosak az ideggyulladásokra, bénulásokra (végtag, arcideg). Nemegyszer az osztályon ismerik fel az időskori cukorbetegséget a neurológiai szövődmények alapján (mintha parázson járna, stb. panaszok utalnak erre). A balesetes agysérültek, az alkoholos állapotban súlyos koponyasérülést szenvedő betegek is ideggyógyászati vizsgálatra kerülnek a további ellátás megkezdése előtt.
A betegségek másik nagy csoportja a Parkinson-kór: már nemcsak az időskori remegésre kell gondolni, ugyanis 40-50 éves korban is jelentkezhet a lassan előrehaladó, degeneratív idegrendszeri betegség. Ha időben „elkapják”, akkor karbantartható, dolgozni tud a beteg. Egy részük már operálható mikrosebészeti beavatkozással. Az idegsebészeti ellátást külső szakemberekkel biztosítják.
Szintén jelentős betegségcsoport a „rettegett” sclerosis multiplex, a központi idegrendszer immunológiai gyulladásos megbetegedése. Nem magas számszerűsége miatt, hanem az állapot rossz prognózisa miatt kerül a jelentős csoportba. Sajnos, akár 20-25 éves korban kezdődhet, és egy életen át elkíséri a beteget, meghatározza életminőségét. Például általában nem javasolt a szülés, mert a babavárás jelentősen ronthat állapotán.
Bizonyos mozgásszervi betegségek, gerincsérv kivizsgálása, a műtét beindikálása, műtétre való előkészítése is itt történik.
Az is szomorú tény, hogy növekszik a daganatos megbetegedések száma: bár az idegrendszeri daganatok száma viszonylag kevés, ennek az a magyarázata, hogy a tumorok hetvenöt százaléka nem elsődleges idegrendszeri daganat, hanem áttét. Nem egyszer előbb derül ki az áttétként kialakult idegrendszeri daganat, mint az elsődleges tumor.
Tervezik, hogy a stroke ellátás irányába bővítik tevékenységüket, a trombolízis kezelésére elvben meglenne a lehetőség a kórházban.