Dialízisközpont: ellátás a veseelégtelen betegek részére
A 13. számú dunaújvárosi Dialízisközpontban több mint száz veseelégtelenségben szenvedő beteget kezelnek. A központot a növekvő ellátási igény miatt másodszor is át kellett építeni bővítés céljából
Jelenleg több mint száz veseelégtelenségben szenvedő beteget kezelnek a dialízisközpontban. 2000-ben 21 beteggel indultak, majd a betegek szűrésének és gondozásának köszönhetően olyanok is bekerültek, akik addig nem részesültek ellátásban. A betegek szűrésében a központ által szervezett továbbképzéseken részt vevő háziorvosok is igyekeztek minél szélesebb körben fellelni a kezelésre, gondozásra szorulókat. A műveseállomás mobil gépeinek köszönhetően a kórházban fekvő, akut veseelégtelenségben szenvedő betegeket is kezelni tudják, ilyenkor kitelepítik a berendezéseket. Jelenleg a központban a második átépítés, bővítés zajlik, ugyanis az átadás óta másodszor is kinőtték a helyüket. Folyamatosan, három műszakban kezelik a betegeket, az eredetileg hetvenkét beteg ellátására készült klimatizált állomás első átépítésekor 105-re nőtt a maximális kapacitás, most pedig további harminc beteg ellátását biztosítja az újabb öt kezelőhely kialakítása.
Nagy területről fogadják a betegeket, ugyanis a dunaújvárosi kórház ellátási területén túl ide tartozik Sárbogárd és környéke, valamint a Duna túloldalán fekvő települések egészen Ráckevéig. A gazdasági vezetéssel együtt harminc ember dolgozik az állomáson, köztük a dunaújvárosi kórház orvosai is.
A krónikus veseelégtelenség az életkor növekedésével, a magas vérnyomás és a cukorbaj népbetegséggé válásával egyre gyakoribb, leginkább idős korban jellemző. Az EU-ban a lakosság kb. 17 százaléka szenved idült vesebetegségben, azonban nem biztos, hogy mindannyian dialízisre szorulnak, ám mindannyian igénylik a gondozást, ami lehet diéta, gyógyszeres terápia.
A krónikus veseelégtelenség végstádiumában nélkülözhetetlen veseműködést pótló kezelés. Ennek három alapvető formája van: az egyik a hemodialízis, a másik a peritonealis (hasi) dialízis, valamint megfelelő donorszerv esetén a transzplantáció. Szervdonációval a betegek öt-tíz százalékán tudnak segíteni egy-egy évben.
A hemodialízis kezelés a dialízisközpontban történik, ez a leggyakrabban alkalmazott eljárás. A kezelés során a beteg vérét egy pumparendszer segítségével áramoltatják át többször is egy speciális szűrőn (dializátor), amely a felhalmozódott salakanyagokat kiszűri, majd a dializátor másik oldalán a dializáló folyadékkal távozik. A kezelés hetente három alkalommal négy-négy órát vesz igénybe.
A peritonealis, vagyis hasi dialízist a beteg az otthonában végzi, ekkor a beteg hashártyája játssza a szűrő felület szerepét és a hasüregbe töltött, majd lebocsátott oldat a dializáló folyadékot. Ennek naponta többször történő beengedését, majd leeresztését a hasba ültetett katéter segítségével végzi maga a beteg, akinek természetesen megtanítják a technikát. Az eljárás a nap 24 órájában, a hét minden napján folyamatos méregtelenítést tesz lehetővé szemben a hemodalízissel, ráadásul a betegeknek nem kell bejárniuk a kórházba kezelés céljából, csupán kontrollvizsgálatokra. Sokan a folyamatos kezelés és a kényelmesebb megoldás ellenére mégis a hemodialízist választják, pedig a peritonealis kezeléstípussal dolgozhatnak, utazhatnak, szabadabb az életvitelük. A dunaújvárosi központban jelenleg tizennégy beteget kezelnek a hasi dialízissel.
A művese-kezelés életfogytig tartó folyamat, azonban a vese működésének elégtelenségét szerencsére ma már ellensúlyozni lehet a dialízissel.