Utcanévnapok II József Attila utca

Hírkép: Utcanévnapok II József Attila utca

Utcanévnapok sorozatunkban január 7-én az Attilákat ünnepeljük, Isten éltesse Őket sokáig! Dunaújvárosban a József Attila utca is ezt a nevet viseli. A magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakjának életútját az alábbi összeállításban olvashatják. Utcanévnapok sorozatunk célja, hogy minél több dunaújvárosi utca névadójának történetét bemutassuk. 

József Attila Budapesten született 1905. április 11-én, hatodik gyermekként, három testvére azonban még születése előtt meghalt. Apja, József Áron szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála szabadszállási parasztlány volt. Három éves korában apja elhagyta családját, azt hitték Amerikába ment, azonban az igazság az, hogy visszatért Romániába, ahol újranősült. Mivel anyjuk nehezen tudta eltartani a gyermekeket, 1910-ben nővérével, Etelkával Öcsödre került nevelőszülőkhöz. Nevelőszülei úgy gondolták, hogy az Attila név nem létezik, ezért Pistának szólították. 1912-ben térhettek vissza édesanyjukhoz, azonban ez után is nagy szegénységben éltek.

1919-ben meghalt édesanyja, gyámja nővérének, Jolánnak a férje, Makai Ödön ügyvéd lett. 1920-ban Makón kezdte meg gimnáziumi tanulmányait. 1922 decemberében jelent meg első verseskötete, a Szépség koldusa, melyhez Juhász Gyula írt előszót. 1923 januárjában otthagyta a gimnáziumot, csak a költészetnek szeretett volna élni. Ez év nyarán végül mégis levizsgázott a gimnázium 7. és 8. osztályának anyagából, majd decemberben a budapesti Werbőczy Gimnáziumban leérettségizett. 1924-ben Istengyalázás címén perbe fogták Lázadó Krisztus című művéért. Először nyolc hónapi fogházra és pénzbüntetésre ítéltélték, végül felmentették. A sajtó sokat foglakozott az ítélettel, neve ennek köszönhetően vált szélesebb körben ismertté.

1924 szeptemberében beiratkozott Szegeden a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem magyar-francia-filozófia szakára. Karácsony után megjelent második verseskötete a Nem én kiáltok. 1925-ben Tiszta szívvel című verséért Horger Antal professzor magához hívta és megfenyegette, hogy nem kaphat tanári diplomát. A tavaszi szemesztert még befejezte, de utána elhagyta Szegedet.

1925 őszén Bécsbe ment, előadásokat hallgatott az egyetemen, valamint gyakran felkereste a magyarok által látogatott kávéházakat, megismerkedett Kassák Lajossal, Németh Andorral, Hatvany Lajossal, Lukács Györggyel. 1926-ban Párizsba utazott, novemberben a Sorbonne hallgatója lett. 1927 elején kapcsolatba került a Francia Kommunista Párt magyar szekciójával. 1927 augusztusában visszatért Magyarországra, beiratkozott a budapesti egyetem bölcsészkarára. 1927 őszén barátságot kötött Illyés Gyulával. 1928-ban mutatták be a jómódú polgárcsaládból származó Vágó Mártának. Szerelmi kapcsolatuk a költő szellemi fejlődésére is hatással volt. Már házasságot terveztek, amikor Vágó Mártát 1928-ban szülei Angliába küldték tanulmányútra, ez után 1929 végéig levélben tartották a kapcsolatot. A távollét alatt a lány rájött, hogy József Attila alkalmatlan arra, hogy folyamatos hivatali munkát végezzen és családja számára megfelelő körülményeket biztosítson, így kapcsolatuk véget ért. József Attila a szakítást társadalmi különbségükkel magyarázta.

1930 őszén tagja lett az illegálisan működő kommunista pártnak. Itt ismerkedett meg Szántó Judittal, aki élettársa lett. Szűkösen éltek, leginkább a nő kétkezi munkáért kapott keresetéből. 1930-ban jelent meg egy tanulmánya Babits új verseskötetéről. A cikk hangneme olyan sértő és kioktató volt, hogy általános megütközést keltett az irodalmi életben. 1931-ben a moszkvai Sarló és kalapács című lap azt állította, hogy a fasizmusban keresi a kiutat, bár ekkor még javában végezte a munkát a kommunista pártban. Ez után eltávolodott tőlük és a párt is szakított vele. 1934 decemberében megjelent Medvetánc című kötete.

1935 elejétől járt analízisre Gyömrői Edithez, aki hasadásos elmezavart, azaz skizofréniát állapított meg nála. Reménytelenül beleszeretett orvosába. Bár kapcsolatuk már korábban megromlott, Szántó Judittal 1936-ban váltak el végleg útjaik. Ugyancsak 1936-ban szerkesztője lett a Szép szó című lapnak. Ebben az időszakban pszichés betegsége egyre inkább elhatalmasodott rajta, gyakori indulatkitörései voltak, lelkiállapota kiegyensúlyozatlan volt. Ez utóbbihoz az is hozzájárult, hogy az 1936 decemberében megjelent Nagyon fáj című kötete iránt érdektelenség mutatkozott.

1937. február 20-án ismerkedett meg utolsó, reménytelen szerelmével, a gyógypedagógus Kozmutza Flórával (később Illyés Gyuláné). Állapota egyre romlott, így júliusban orvosa beutalta a Siesta Szanatóriumba, ezt november 4-én hagyta el, nővéreihez költözött Szárszóra.

December 3-án halt meg a szárszói vasútállomáson. Legvalószínűbb az, hogy öngyilkos lett, de vannak olyan vélekedések is, hogy csak szerencsétlen baleset érte. Először 1937. december 5-én temették el a szárszói temetőben, majd 1942-ben hamvai a Kerepesi temetőbe kerültek át. Innen 1959-ben áthelyezték a Munkásmozgalmi Panteonba, majd 1994-ben visszakerültek a családi sírboltba a Kerepesi temetőbe.

A József Attila utca Dunaújváros első utcái között volt, nevét hivatalosan 1952. május 1-jén kapta.

 

Az életrajzot összeállította Buza Andrea, az Intercisa Múzeum muzeológusa. Köszönjük munkáját.

  • Frissítve: 2021. január 7.