Utcanévnapok II Budai Nagy Antal út

Hírkép: Utcanévnapok II Budai Nagy Antal út

Utcanévnapok sorozatunkban január 17-én az Antalokat ünnepeljük, Isten éltesse Őket sokáig! Dunaújvárosban a Budai Nagy Antal út is ezt a nevet viseli. Az 1437-es erdélyi parasztfelkelés vezérének életútját az alábbi összeállításban olvashatják. Utcanévnapok sorozatunk célja, hogy minél több dunaújvárosi utca névadójának történetét bemutassuk.  

Budai Nagy Antal erdélyi kisnemes volt, születési időpontja nem ismert. A Kolozs megyei Dióson élt, családja az erdélyi Nagybudáról kapta a nevét.

Az 1430-as években az uralkodó, Luxemburgi Zsigmond kincstárának vagyonát a huszita háborúk erősen leapasztották, ezért egy már korábban is bevett módszerhez, a pénzrontáshoz folyamodott, három éven keresztül rossz minőségű ezüstpénzt bocsátott ki. Amíg ez a pénz volt forgalomban, az erdélyi püspök, Lépes György nem szedte be az adókat. 1437-ben ismét a jó pénz került a forgalomba, ekkor a püspök kiadta a parancsot az adók beszedésére, három évre visszamenőleg, a jó minőségű pénz értékében. Mivel a lakosság tulajdonában csak rossz minőségű pénz volt, az adót nem tudták megfizetni, ezért viszont a püspök kiátkozta őket az egyházból. Ráadásul Lépes György elhatározta, hogy megadóztatja az ortodox vallású románokat is, akik vallásuk miatt nem voltak kötelesek adót fizetni a katolikus egyháznak. Ennek következtében mind a magyarok, mind a románok fellázadtak.

A parasztok 1437 nyarán a Bábolna-hegyen gyűltek össze tanácskozásra, akikhez több kisnemessel együtt a korábban a huszita háborúkban is harcoló Budai Nagy Antal is csatlakozott. A felkelők őt választották vezérükké. A parasztok követeket küldtek Csáki László vajdához, hogy békés úton megegyezzenek, ő azonban kegyetlenül kivégeztette őket. Ezt követően a vajda és serege megindult a parasztok tábora ellen, azonban a Budai Nagy Antal vezette sereg megtámadta és leverte őket. Mivel jártas volt a huszita harcmodorban, így alkalmazta azt is, a felkelők egy része szekérvárba zárkózva harcolt a nemesek ellen. Magyarországon ez volt az első eset, hogy paraszt felkelők leverték a nemesi sereget.

Tárgyalások után, július 6-án aláírták az első kolozsmonostori egyezményt, azonban ezzel a nemesség csak időt akart nyerni. A felkelők egy része hazatért, többek azonban Budai Nagy Antal mellett maradtak. Ősszel kiújult a küzdelem, az apáti csatában ismét a felkelők diadalmaskodtak, Budai Nagy Antal bevonult Kolozsvárra. Megkötötték a második kolozsmonostori egyezményt, ez azonban a parasztokra nézve kedvezőtlenebb volt, mint az első.

Az egyezményt követően újabb összecsapások következtek, a felkelők egyre kevesebben voltak, de elszántan harcoltak. 1437. december 10-14 között a Kolozsvárnál vívott harcok során Budai Nagy Antal életét vesztette. Hamarosan a felkelés is elbukott, a felkelők életben maradt vezéreit és a felkelők közül sokakat a vajda brutális módon kivégeztette.

Az életrajzot összeállította Buza Andrea, az Intercisa Múzeum muzeológusa. Köszönjük munkáját.

  • Frissítve: 2021. január 17.