Utcanévnapok II Deák Ferenc utca

Hírkép: Utcanévnapok II Deák Ferenc utca

Utcanévnapok sorozatunkban május 11-én a Ferenceket ünnepeljük, Isten éltesse Őket sokáig! Dunaújvárosban a Deák Ferenc utca is ezt a nevet viseli. „haza bölcsének”, a 19. századi magyar történelem egyik legnagyobb formátumú politikusának életútját az alábbi összeállításban olvashatják, amelyből egyebek mellett azt is megtudhatják, hogy korábban kinek a nevét viselte a Deák Ferenc utca. Utcanévnapok sorozatunk célja, hogy minél több dunaújvárosi utca névadójának történetét bemutassuk.

Deák Ferenc 1803. október 17-én született Söjtörön. Apja idősebb kehidai Deák Ferenc főszolgabíró, anyja Sibrik Mária Erzsébet volt. Édesanyja belehalt a szülésbe, ezért apja az újszülöttet még aznap nagybátyjához Zalatárnokra küldte, Deák József és felesége, István Katalin nevelte. Öt éves volt, mikor apja is elhunyt. Iskoláit Keszthelyen, Pápán majd Nagykanizsán végezte. Jogi tanulmányait a Győri Királyi Jogakadémián folytatta, jogi gyakorlatára Pesten került sor, itt tett ügyvédi vizsgát is.

1833-ban visszavonuló bátyja helyett Zala vármegye megválasztotta országgyűlési követnek, első országgyűlési beszédét 1833. május 6-án mondta el. 1836-ban az országgyűlés feloszlatása után részt vett a Törvényhatósági Tudósítások szerkesztésében. 1837. november 23-án a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. Ebben az időben kehidai birtokán élt, politikustársaival, Kossuth Lajossal, Wesselényi Miklóssal rendszeresen levelezett. Az 1839-1840-es pozsonyi országgyűlésen a szabadelvű ellenzék vezére volt. Az 1843-1844-es és az 1847-1848-as országgyűlésen nem vállalta a követséget, hiánya érzékelhető volt. 1848-ban a Batthyány-kormányban elvállalta az igazságügy miniszteri tárcát. A szabadságharc után hadbíróság elé állították, de nem kapott büntetést.

1854 után főleg Pesten tartózkodott, az Angol Királynő Szállóban lévő lakosztálya a kor neves politikusainak a találkozóhelye lett. 1855. április 19-én a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagjává nevezték ki. A Bach-korszak idején ő volt a passzív ellenállás vezéralakja. Az 1861. évi országgyűlésen két felirati javaslata volt, melyekben kifejtette a nemzet jogaira vonatkozó elképzeléseit, valamint cáfolta, hogy Magyarországnak alá kellene vetnie magát az osztrák összbirodalom érdekeinek. Kifejtette azt is, hogy Magyarország beolvasztása Ausztriába törvénytelen, ezen kívül Ausztriára nézve is káros. Úgy vélte, az uralkodó és nemzet közötti űrt csak a király által szentesített 1848-as törvények alapulvételével és továbbfejlesztésével lehet áthidalni. Az osztrákok ezt nem találták elfogadhatónak, így a király feloszlatta az országgyűlést, ezzel megtörtént az alkotmányos jogok felfüggesztése. 1865. április 16-án jelent meg a Pesti Naplóban húsvéti cikke, melyben új utat mutatott a Habsburgoknak a kiegyezéshez. A cikk hatására az uralkodó még abban az évben összehívta az országgyűlést, melynek Deák vezéralakja volt. A kiegyezéshez vezető tárgyalásokat Deák Ferenc vezette, a megalakuló magyar kormányban azonban nem vállalt tisztséget, de képviselőként továbbra is részt vett a politikai életben. Itt több csalódás is érte, szívbetegsége is súlyosbodott így visszavonult a napi politikától.

1876. január 28-án Budapesten hunyt el, szívinfarktusban. Január 29-én a törvényhozás mindkét háza a nemzet halottjának nyilvánították, az országos gyászhoz a király, Ferenc József január 30-án külön kéziratban csatlakozott. Január 31-én a Magyar Tudományos Akadémián ravatalozták fel, ravatalánál Erzsébet királyné személyesen is látogatást tett. Február 3-án a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Dunaújvárosban 1991 óta a korábbi Kállai Éva utca viseli Deák Ferenc nevét.

  • Létrehozva: 2021. május 11.