Utcanévnap II Hunyadi János utca

Hírkép: Utcanévnap II Hunyadi János utca

Utcanévnapok sorozatunkban június 26-án a Jánosokat ünnepeljük, Isten éltesse Őket sokáig! Dunaújvárosban a Hunyadi János utca is ezt a nevet viseli. A legendás törökverő hadvezér életútját itt olvashatják. 

 

Hunyadi János születésének éve nem ismert pontosan, 1407 körül születhetett Kolozsvárott. Származását viták övezik, de legvalószínűbb, hogy apja a román vagy kun származású Serba fia Vajk, havasalföldi kenéz, anyja Morzsinai Erzsébet volt. Egyes források, legendák szerint apja valójában Erzsébet szeretője, Luxemburgi Zsigmond király volt, Vajk csak a király parancsából nevelte a gyermeket, melyért Hunyad megyében birtokokat kapott.

Hunyadi apródként először Ozorai Pipónál majd Lazarevics István szerb fejedelemnél szolgált, akiknél megismerte a törökök harcmodorát. 1430 körül vette feleségül Szilágyi Erzsébetet, házasságukból két fiú, László és a későbbi király, Mátyás született.

1430-ban lépett Zsigmond király szolgálatába, akit elkísért Itáliába is. 1431 októbere és 1433 ősze között Filippo Maria Visconti milánói herceg udvarában tartózkodott, ahol megismerkedett a condottierék, azaz olasz zsoldosvezérek által képviselt harcmodorral. 1433-tól udvari lovag volt Zsigmond királynál, akit 1434-ben elkísért Bázelbe, majd Csehországba, utóbbi helyen részt vett a huszita háborúkban. Itt megszerzett harci tapasztalatait később, a törökök ellen is kamatoztatni tudta. 1439-ben Albert uralkodása alatt szörényi bán, az ország egyik zászlósura lett. Az Albert halála után bekövetkező trónviszályban Hunyadi Jagelló Ulászlót támogatta, aki hálából 1441-ben Újlaki Miklóssal együtt kinevezte erdélyi vajdának és temesi ispánnak. Ezek mellett nándorfehérvári főkapitány is lett, így ő irányította a déli határ védelmét. Mindeközben birtokai jelentősen gyarapodtak, később, halálakor már olyan méretű birtok tulajdonosa volt, amekkora sem előtte, sem utána nem volt Magyarországon senkinek. Birtokai jövedelmét, familiárisai katonai és politikai súlyát főleg a török háborúkra fordította.

1441-ben legyőzte Szendrőnél Iszák bég, 1442-ben az Erdélyt megtámadó Mezid bég seregét. 1443. július 22-én Ulászló király részvételével Hunyadi vezetésével megindult a Balkán-félszigetre a „hosszú hadjárat”. Ennek során több bég felett győzelmet aratott, valamint Szerbia és Bulgária jelentős részét fellázította és felszabadította. A sikerek nyomán úgy tűnt, hogy lehetőség nyílik a török kiűzésére. Az elért eredmények azonban nem adtak reális képet, mivel nem a szultáni fősereg, hanem csak kisebb tartományi seregek ellen aratott győzelmet a hadjárat során. 1444 nyarán Cesarini bíborosnak, pápai követnek sikerült rávennie Hunyadit és Ulászlót, hogy indítsanak támadást a Török Birodalom ellen. 1444. november 10-én a várnai csatában Hunyadi serege vereséget szenvedett, Ulászló király életét vesztette, Hunyadi is csak nagy nehézséggel térhetett haza, egy ideig Vrad Dracul havasalföldi vajda fogságában volt.

1445-ben az országgyűlés – míg a magyar trón sorsa nem rendeződött – hét főkapitányt nevezett ki, melyek egyike Hunyadi János lett, aki 1446-tól már mint kormányzó irányított az országot. A posztot egy országtanács felügyelet alatt hét évig töltötte be. Ez idő alatt győztes háborút vezetett III. Frigyes német-római császár ellen, azonban 1448 októberében a második rigómezei csatában vereséget szenvedett II. Murád szultántól. A csatát követően Brankovics György szerb fejedelem fogságába került, ahonnan csak százezer arany váltságdíj fejében szabadult ki. A vesztes csata után Hunyadi számára nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország egymaga nem képes felszabadítani a Balkánt, és miután európai segítségre nem számíthatott, a határvédelemre fektette a hangsúlyt. Kisebb hadjáratokat azért még indított Szerbia és Bulgária területére, de a török fősereggel nem ütközött meg.

1453-ban V. Lászlót nagykorúsították, Hunyadi lemondott a kormányzóságról, de országos főkapitányi tisztét és temesi ispánságát megtartotta.

1456-ban II. Mehmed szultán Nándorfehárvár ellen vonult, mely a déli végvárrendszer legerősebb vára volt. Hunyadit és sógorát, Szilágyi Mihályt a bárói ligák és az országgyűlés is cserbenhagyta, azonban saját bevételeikből, Hunyadi saját seregével valamint a Kapisztrán János által parasztokból toborzott keresztesekkel július 22-én győzelmet arattak a törökök felett. Bár az elterjedt vélekedés az, hogy a győzelem miatt szól a déli harangszó, annak elrendelése megelőzte a nándorfehérvári győzelmet. A római katolikus egyházban augusztus 6-án tartott Urunk színeváltozása ünnepét azonban III. Kallixtusz pápa valóban a győzelem emlékére vezette be. (Azért augusztus 6-a az ünnep, mert a pápa ekkor vette hírét a győzelemnek.)

Hunyadi János sajnos a diadalt nem sokkal élte túl, augusztus 11-én áldozatul esett a táborban kitört pestisjárványnak.

  • Létrehozva: 2021. június 26.