Tájékoztatás KATA adóalanyok részére

Az állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az adózó bizonyos esetekben választhatja az iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározását.

Ezek közé tartoznak a KATA hatálya alá tartozó vállalkozások, akiknél az adó adóévi alapja e módszer választása esetén a székhely és a telephely(ek) szerinti önkormányzatok mindegyike esetében 2,5-2,5 millió forint teljes adóévi működés esetén. Amennyiben az adófizetési kötelezettség nem áll fenn az egész évben (pl. adóév közben kezd, vagy lép be a KATA hatálya alá, vagy lép ki onnan) illetve szünetel bizonyos ideig az adófizetési kötelezettsége, akkor a 2,5 millió forint önkormányzatonkénti adóalap időarányos része után kell az adót megfizetni, és bizonyos esetekben bevallani. Bevallást kell benyújtani ugyanis akkor, ha az adóalanyiság kisadózó vállalkozásként bármely ok miatt megszűnt, mégpedig a megszűnés hónapjának vagy a szünetelés kezdő hónapjának utolsó napját követő 15 napon belül. Amennyiben csak a KATA hatálya alól kerül ki a vállalkozás, egyébként tovább működik, a KATA kilépést követő naptól az adóév további részére adóelőleg-fizetési kötelezettség is terheli, amelyről a bejelentést az előbb említett bevallással egyidejűleg kell benyújtani. Ha a KATA hatálya alá tartozó vállalkozó adóévre fizetendő adója kevesebb a ténylegesen megfizetett adónál, január 15-ig benyújtott bevallásban érvényesítheti a különbözetet. Ennek esetei: ha a KATA hatálya alá tartozó vállalkozó

• adóalanyisága fennállt egész évben, de az adófizetési kötelezettségében bizonyos hónapokra szünetelést jelentett be az állami adóhatóság felé. Ilyen lehet az, ha a kisadózó vállalkozó maga az adott hónap egészében
  • a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesült,
  • b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona volt,
  • c) fogvatartott volt.
• az önkormányzat rendelete alapján az adóévben adóalap-mentességre, adókedvezményre, a 39/D. § alapján (statisztikai állományi létszám bővítése) az adóalap vagy a 40/A. § alapján (útdíj 7,5%-a, vagy az ideiglenes jellegű tevékenység után megfizetett adó) az adó csökkentésére jogosult és az adót csökkenteni kívánja.

A módosítás kedvezőbbé teszi az iparűzési adó vonatkozásában az adóalap egyszerűsített megállapítási módjának választását. 2014.01.01-től pótolható e választás azoknál a KATA hatálya alá tartozó vállalkozásoknál, akik erről az előző évben lemaradtak. E bejelentést 2014. január 15-ig meg lehet tenni, amely már a teljes adóévre vonatkozik. A határidő azonban jogvesztő. Az adóalap egyszerűsített meghatározásának választását az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon – bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatványon – a KATA hatálya alá tartozás kezdő napjától számított 15 napon belül kell bejelenteni, és az a teljes adóévre vonatkozik. Azok a KATA hatálya alá tartozó vállalkozások, akik az iparűzési adóban tett nyilatkozatukat – mely szerint ezen adónem vonatkozásában is választani kívánják az adóalap egyszerűsített meghatározását – meg kívánják változtatni, ezt megtehetik 2014.01.01. után, azonban a bejelentés évében még érvényben marad a választás, azaz az általános módszer szerinti adóalap megállapítással csak a bejelentést követő évtől élhetnek.

A KATA hatálya alá tartozó vállalkozásnak, amennyiben nem él a fenti választási lehetőségével, vagy a választásra nyitva álló határidőt elmulasztja, akkor az iparűzési adó alapját a Htv. 39.§ (1) bekezdés szerinti általános szabályok alkalmazásával kell megállapítania, vagy választhatja a Htv. 39/A.§ (3) bekezdése szerinti egyszerűsített adóalap meghatározás módszerét, amely szerint az adóalap a nettó árbevétel 80%-a. Ez utóbbi lehetőség azon vállalkozásokat illeti meg, akiknek az éves árbevétele a 8 millió forintot nem haladja meg és választásukról legkésőbb a bevallási kötelezettségre előírt határidőig – a bevallási nyomtatványon – nyilatkoznak.

Jogszabályi háttér:
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 39/B. §
(3) A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozó (a továbbiakban e § alkalmazásában: kisadózó vállalkozás) (9) bekezdés szerint bejelentett döntése esetén, az adó adóévi alapja - a 39. § (1) bekezdésében, vagy a 39/A. §-ban foglalt előírásoktól eltérően - székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint. Ha a kisadózó vállalkozás e minősége szerinti adókötelezettsége valamely településen az adóév egészében nem áll fenn, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettsége szünetel, akkor az adó önkormányzatonkénti alapja a 2,5 millió forintnak az adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított része.
(4) Ha a kisadózó vállalkozás a (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást választja és a kisadózó vállalkozás adókötelezettségének időtartama az adóévben
a) 12 hónap, akkor adóját évente két egyenlő részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. és kilencedik hónapjának 15. napjáig,
b) 12 hónapnál rövidebb, akkor adóját két egyenlő részletben a kisadózó vállalkozás e minőségében fennálló adókötelezettsége adóéven belüli első és utolsó hónapját követő hónap 15. napjáig fizeti meg.
(5) A (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást választó kisadózó vállalkozást e minőségére tekintettel - a 41. §-ban és az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltaktól eltérően, a (6)-(7) bekezdésekben foglaltak kivételével - adóelőleg-bejelentési, -bevallási, és -fizetési kötelezettség, valamint adóbevallás-benyújtási kötelezettség, továbbá a 39. § (2) bekezdése szerinti adóalap-megosztási kötelezettség nem terheli.
(6) A (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást alkalmazó kisadózó vállalkozás adóbevallást nyújt be,
a) a megszűnés hónapjának vagy a szünetelés kezdő hónapjának utolsó napját követő 15 napon belül, ha kisadózó vállalkozásként adóalanyisága bármely ok miatt megszűnt (szünetel),
b) az adóévet követő év január 15-ig, ha
ba) a (3) bekezdés szerint az adóévre fizetendő adó a (4) bekezdés alapján az adóévre ténylegesen megfizetett adóösszegnél azért kevesebb, mert a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettség szünetelésének volt helye,
bb) az önkormányzat rendelete alapján az adóévben adóalap-mentességre, adókedvezményre, a 39/D. § alapján az adóalap vagy a 40/A. § alapján az adó csökkentésére jogosult és az adót csökkenteni kívánja.
(7) A vállalkozó a (6) bekezdés a) pontja szerinti bevallás-benyújtással egyidejűleg:
a) a kisadózó vállalkozások tételes adójában fennálló adóalanyiság időtartamára járó és a ténylegesen megfizetett adó különbözetét megfizeti (ha a különbözet előjele pozitív), illetve visszaigényelheti (ha a különbözet előjele negatív),
b) a 41. § (3) és (6) bekezdések alkalmazásával adóelőleget is bevall, feltéve, hogy az adóelőleg bevallásának - a 41. § (4) bekezdésének figyelembe vételével - helye van.
(8) Ha a kisadózó vállalkozás a (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást adóév közben választja, akkor az adóév első napjától a kisadózó vállalkozások tételes adójában fennálló adóalanyisága kezdő napját megelőző napig terjedő adóköteles időtartamról adóbevallást nyújt be az önkormányzati adóhatósághoz.
(9) A (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítás választását a vállalkozó - az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített - bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatványon, a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozás kezdő napjától számított 15 napon belül vagy január 15-ig jelenti be az önkormányzati adóhatóság számára. A vállalkozó e döntése a teljes adóévre vonatkozik, s utoljára abban az adóévben érvényes, amelyben bejelenti, hogy az adó alapját nem a (3) bekezdésben foglaltak szerint kívánja megállapítani. A bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.
(10) Az adó alapjának az (1)-(2) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést a 39/A. § (5) bekezdése szerint kell megtenni.