Szépkorúak

Takó Ferencné, Margit néni 1930. május 31-én született Ózdon. Életét így mesélte el nekünk.

1930. május 31-én születtem Ózdon. Édesapám az Ózdi Acélműveknél volt mérnök, édesanyám háztartásbeli volt. Öt testvér közül én vagyok a legidősebb. Nyolc osztályt végeztem a helyi iskolában. Később a párttitkárságon és a munkaközvetítőnél dolgoztam. 1949-ben a Világifjúsági Találkozón ismerkedtem meg a későbbi férjemmel. 1950 áprilisában kezdtünk levelezni és két évvel később összeházasodtunk.

Hammerl Ferenc, Feri bácsi 1930. március 12-én született Magyaróváron. Életét így mesélte el nekünk.

1930. március 12-én születtem Magyaróváron, két testvéremmel együtt. A helyi gimnáziumban érettségiztem, majd a tanulmányaimat a budapesti Testnevelési Főiskolán ( a mai Testnevelési Egyetem) folytattam, és itt is diplomáztam. Pedagógusi pályámat 1954-ben Dunaújvárosban (az akkori Sztálinváros) kezdtem a gimnáziumban.

Szűcs Sándorné, Borbála néni  1930. április 17-én Nemesnádudvaron született. Életét így mesélte el nekünk.

1930. április 17-én születtem Nemesnádudvaron „szülői házban”. Itt nevelkedtem és itt végeztem a nyolc elemeit is. Édesanyám Friedrich Berta. Hamar belecsöppentem a munka világába: 17 évesen napszámosként, 19 évesen (1949-ben) állami gazdaságban dolgoztam konyhai kisegítőként.

Weber Gyuláné, Ilona néni  1930. április 6-án Budapesten született. Életét így mesélte el nekünk.

Rácalmáson nevelkedtem. Négy testvérem volt. Nagy szegénységben éltünk, anyám napszámba járt, nevelőapám csősz volt. Már kislány koromban sokat segítettem otthon, vigyáztam testvéreimre, 9 évesen már főztem, 10-11 évesen vízhordó voltam a 6-os út építésénél, cséplőgépnél kévevágó, törekpucoló. A toklásztól minden évben meggyűlt a lábam. A fizetségemet, a gabonát szekérrel hozták haza.