Vagyonkezelői számvetés

A DVG Rt. működése és a körülötte zajló események bőven adtak okot és témát a helyi közéletnek arra, hogy rendszeresen, hosszú hónapok óta folyamatosan foglalkozzon a szervezettel. Nem múlt el úgy közgyűlés, hogy ne lett volna napirenden a téma: igazgatói végkielégítések, parkolóautomaták, ingatlan értékesítések, aránytalan szerződések. Kakas Antal hat hónappal ezelőtt ült bele az elnöki bársonyszékbe, amit akkor talán senki sem irigyelt tőle. A vagyonkezelő új vezetője azt ígérte, hogy végére jár az ügyeknek és egy átlátható, jól gazdálkodó szervezetet hoz létre. A csütörtöki sajtótájékoztatón mindezek szellemében, néhány tízpercben pergett le fél esztendő munkája és eseménye.
„Nem kevés problémával kellett szembe néznem hat hónappal ezelőtt. Önmagában sem egy egyszerű szervezetről van szó, ráadásul a kialakult helyzetben olyan ügyek kerültek felszínre, amelyek még bonyolultabbá tették a kérdést. Én egy évre szerződtem, és arra, hogy rendbe teszem a dolgokat. Reményeim szerint januártól már olyan állapotok lesznek, hogy már más vezetheti helyettem a céget” - ezekkel a gondolatokkal vezette be sajtótájékoztatóját Kakas Antal. Elmondása szerint az Igazgatóság elnökeként legelőször a társaság működését kellett megreformálni: módosítani kellett az SZMSZ-t, az alapító okiratot, megváltoztatták az Igazgatóság ügyrendjét, új javadalmazási szabályzatot vezettek be. Olyan garanciák lettek beépítve, amellyel az egyszemélyi vezető döntési szabadságát korlátozták. Mindez a nagyobb ellenőrizhetőséget jelenti. A fennálló problémák kezelését kétféle módon közelítette meg az elnökség. Amit az Rt. szempontjából a legrövidebb időn belül tárgyalásos úton rendezni tudtak, azt megtették. Ahol ez a stratégia nem működött, ott polgári peres, illetve büntető feljelentéseket kellett kezdeményezni. Kakas szerint az első siker a parkolóórák visszaszerzése volt, azok visszakerültek a társaság tulajdonába. A Duna-Erdő Kft. telephelyének az „ügye” a bonyolultabb feladatok egyike volt. Egy 100 millió forintot érő ingatlan 15,5 millió forintért került eladásra, ráadásul érvényes szerződéssel. A DVG Rt-nek 3,7 millió forintba került a tulajdon visszaszerzése. Az esetleges peres eljárás végkimenetele a szakértők szerint is kétséges lett volna, és legalább 60 millió forint veszteséget okozott volna, arról már nem is beszélve, hogy belátható időn belül nem is lehetett volna lezárni az ügyet. Ez esetben tehát abban kellett döntést hozni, hogy a kisebb, vagy a jóval nagyobb anyagi veszteséget vállalja be a szervezet. Értelemszerűen az előbbit választották. Egy kézzel fogható megtakarítás: a vagyonkezelőnek könyvelő cég szerződését július elsejétől felmondta a DVG vezetése, ami addig havi 3,6 millió forintot kiadást jelentett. A cég könyvelését két új munkavállaló belépésével sikerült megoldani. A megtakarítás nagyságrendjében évi 20 millió forintot eredményez. Ezek voltak azok a bizonyos, „egyszerűbben” orvosolható esetek.
Sajnálatos módon büntető feljelentést kellett tenni két ingatlanhoz kapcsolódó karbantartási tevékenység miatt. Az egyik esetben 21 millió forint került számlázásra, ám a szakértők által becsült, valóban elvégzett munka csak 8 milliós valós tevékenységet mutatott. A másik esetben, ami szintén 21 millió forint volt, egyáltalán nem történt teljesítés. Egy ügy, amit viszont nem sikerült megnyugtatóan rendezni – mondta Kakas Antal, az a két távozott igazgatónak kifizetett összegek visszaszerzése volt. Goda Miklós és Villányi Kollár Dusán összesen 164 millió forintjába került a DVG-nek.
Kakas szerint összességében fontos döntések születtek meg, amelyeknek már látható eredményei vannak. A jövőt illetően elmondta, hogy olyan működési forma kialakításán dolgoznak, amelyek hatékonyabbá tehetik a források felhasználását. Hamarosan olyan vagyonkezelő cége lesz a városnak, amelyik a közpénzeket jól, ésszerűen és átláthatóan fogja kezelni.