Utcanévnapok II Bocskai István utca
Utcanévnap-sorozatunkban ma, augusztus 20-án az Istvánokról emlékezünk meg: Isten éltesse őket sokáig! Dunaújvárosban a Bocskai István utca is ezt a nevet viseli. Részletes életrajzát alább olvashatják. Sorozatunk célja, hogy minél több dunaújvárosi utca névadójának történetét bemutassuk.
Bocskai István 1557. január 1-jén született Kolozsvárott, szülei ekkor Izabella királyné foglyai voltak. Szabadulásuk után Bécsbe költöztek, ahol először apród, majd I. Miksa császár testőre lett. Sógora, Báthory Kristóf 1576-ban Erdély kormányzója lett, Bocskai úgy vélte, hogy az ő udvarában könnyebb előmenetelre számíthat, mint Bécsben, ezért odaköltözött. Nem számított rosszul, hamarosan jelentős birtokadományokra tett szert, gazdagságát pedig házasságával is növelni tudta. 1583-1584-ben kincstartó volt.
Politikai karrierje Báthory Zsigmond fejedelem nagykorúvá nyilvánítása, 1588 után kezdett felívelni. Az ifjú fejedelem szakított az addigi politikával, és a törökellenes keresztény koalícióhoz csatlakozott. Mivel Bocskai támogatta ebben, 1592. május 1-jén Várad főkapitánya lett. 1595-ben a fejedelem nevében ő kötötte meg II. Rudolf császárral a törökellenes szövetséget és még ebben az évben fővezérlete alatt Gyurgyevónál győzelmet arattak a török felett. Ezt követően azonban nehéz időszak következett. A várt császári segítség elmaradt, a székelyek – akik hamis ígéretet kaptak arra, hogy a harcban való részvételükért visszakapják régi szabadságjogukat – fellázadtak. Báthory ezután lemondott, Erdély szinte teljesen elpusztult. Mivel Bocskai tiltakozott Basta császári hadvezér erdélyi rémuralma ellen, Prágába internálták.
Két év múlva térhetett haza, ekkorra már elpártolt a Habsburgoktól. A török területre menekült bujdosók nevében Bethlen Gábor arra bíztatta, hogy álljon egy Habsburg ellenes felkelés élére. Az udvar valószínűleg megtudta ezt, mert Giacomo Barbiano di Belgiojoso felső-magyarországi főkapitány árulással vádolta meg és bihari vára ellen vonult. Bocskai a hajdúk segítségével megverte Belgiojoso előhadát, a fővezér megfutamodott, aminek hatására Habsburg ellenes felkelés tört ki. Bocskai Kassa irányába előrenyomuló serege hamarosan hatalmas létszámúvá vált, uralma alá került a királyi Magyarország jelentős része, és helyre állt a rend Erdélyben is. 1605. április 17-én a szerencsi országgyűlés Magyarország és Erdély fejedelmévé választotta. A török Porta támogatásával a királyi címet is felvehette volna, azonban ezt Bocskai politikai okokból nem vállalta.
1606. június 23-án megkötötték a bécsi békét, mely szerint a Habsburgok elismerték az Erdélyi Fejedelemség szuverenitását, amely Bocskai és fiági utódai élete végéig hét felső-magyarországi vármegyével és Tokaj várával gyarapodott. A béke garanciát adott a magyar állami különállás megőrzésére is. Bocskai jelentős szerepet játszott a szintén 1606-ban megkötött zsitvatoroki béke megkötésében is, mellyel lezárták a Habsburgok és törökök által vívott tizenötéves, háborút. Bocskai ekkor már súlyos beteg volt, 1606. december 29-én, Kassán hunyt el.
Az életrajzot összeállította Buza Andrea, az Intercisa Múzeum muzeológusa. Köszönjük munkáját.