fő tartalom

Utcanévnapok II Szent István út

Hírkép: Utcanévnapok II Szent István út

Augusztus 20-án, államalapításunk ünnepén, az Istvánokról emlékezünk meg: Isten éltesse Őket sokáig! Dunaújvárosban a Szent István út is ezt a nevet viseli. Államalapító királyunk történetének részleteit alább olvashatják. Sorozatunk célja, hogy minél több dunaújvárosi utca névadójának történetét bemutassuk.

 

Államalapító Szent István királyunk 975 körül született Géza fejedelem és Sarolt fejedelemasszony gyermekeként. Születésekor a Vajk nevet kapta. 995 körül keresztelkedett meg, ekkor vette fel az István nevet. 15 éves kora körül kapta meg a nyitrai hercegséget, illetve ekkor jelentette be az összehívott főuraknak Géza, hogy István lesz az utódja. 995 körül vette feleségül Gizellát, aki közeli rokona volt a német-római császárnak.

997-ben meghalt Géza fejedelem. István Esztergomban fejedelemmé választatta magát, azonban a trónra Koppány is bejelentette igényét. A trónért vívott összecsapásban Koppány vereséget szenvedett, a csata során maga is meghalt. Testét István felnégyeltette és elrettentésül az ország négy várának kapujára függesztette.

István koronázására 1000. karácsonyán vagy 1001. január 1-jén kerülhetett sor. Ezzel megalakult a Magyar Királyság. Uralkodása alatt több lázadást levert, fellépett a pogányság ellen, a törzsek szövetségéből létrehozta a magyar államot. Az állam területén vármegyéket szervezett, melyek élén az ispán állt. Egyházmegyéket illetve püspökségeket, kolostorokat alapított, templomokat építtetett.

Saját pénzt veretett, a fő forgalmi pénz az ezüstdénár lett. Átalakította a birtokrendszert is, a földek többsége királyi birtok lett, ezekből adományozott híveinek.

Külpolitikájában békére törekedett mind a Német-Római, mind a Bizánci Birodalommal. II. Henrik halála után a Német-Római Birodalommal ideiglenesen megromlott a viszony. Bajor csapatok többször fosztogattak a Fischa és Lajta folyók közén, válaszul a magyarok is betörtek bajor területekre. II. Konrád császár 1030-ban megtámadta országunkat, István azonban győzelmet aratott fölöttük. A győzelem igazolta, hogy a magyarok külső ellenséggel szemben is képesek megvédeni magukat. 1031-ben II. Konrád és István békét kötöttek

Istvánnak két törvénykönyvét ismerjük, törvényeiben többek között megerősítette a kereszténységet, az egyházi tulajdon védelmét, védte a magántulajdont. Imre fiához írott intelmei a korszak legjelentősebb magyar irodalmi alkotása.

Fia, Imre 1031-ben egy vadászaton életét vesztette, ezzel egyenesági örökös nélkül maradt. Utódjául unokaöccsét, Orseolo Pétert jelölte ki. Halála előtt Magyarországot felajánlotta Szűz Máriának. 1038. augusztus 15-én hunyt el. 1083. augusztus 19-én avatták szentté, ő lett az első magyar szent. 2000-ben Bartholomeosz konstantinápolyi ortodox pátriárka is szentté nyilvánította. A nagy egyházszakadás, 1054 óta ő az első, akit a katolikus és ortodox hívők egyaránt szentként tisztelnek.

Az óvárosi Szent István utcát a Lebuki patak fölé - a Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából Magyarországon megrendezett Eucharisztikus Világkongresszus évében - 1938-ban épített Szent István híd köti össze a Tisza illetve Alsó-Duna-parti utcával.

Az életrajzot összeállította Buza Andrea, az Intercisa Múzeum muzeológusa. Köszönjük munkáját.

  • Frissítve: 2020. augusztus 20.
  • Létrehozva: 2020. augusztus 19.