Utcanévnapok II Jókai Mór utca
Utcanévnap sorozatunk folytatódik: szeptember 22 - én a Móricokat, Mórokat ünnepeljük, Isten éltesse őket sokáig! Dunaújvárosban a Jókai Mór utca is ezt a nevet viseli. A magyar irodalom egyik legismertebb regényírójának részletes életrajzát alább olvashatják. Utcanévnapok-sorozatunk célja, hogy minél több dunaújvárosi utca névadójának történetét bemutassuk.
Jókai Mór 1825. február 18-án született Komáromban (ma Szlovákia, Révkomárom), Jókay Móric néven. Egy anekdota szerint pályatársa, Tóth Lőrinc címzett neki először levelet, amin a Jókay Mór név szerepelt. Később Petőfi Sándor vette rá, hogy a Mór nevet használja, 1848. március 15. után pedig vezetéknevében az y-t i-re változtatta.
Tanulmányait Komáromban kezdte meg, innen később Pozsonyba került. 1841-től két évig Pápán tanult filozófiát. 1842-től jogi tanulmányokat végzett Kecskeméten, itt ismerkedett meg Petőfivel is. 1843-ban a Zsidó fiú című verses tragédiáját a Magyar Tudományos Akadémia dicséretben részesíti, Jókai innen számította írói pályafutásának kezdetét.
1844-1846 között jogi gyakornok volt. 1847. július 1-től vette át az Életképek, Szépirodalmi divatlap szerkesztését, ez év novemberétől, 1848 júniusáig együtt lakik az ifjú házas Petőfivel Pesten.
1848. március 15-én a forradalom egyik vezéralakja. Ekkor ismerkedett meg a nála 8 évvel idősebb színésznővel, Laborfalvi Rózával, akit 1848. augusztus 29-én feleségül vett. A házasság miatt édesanyjával és Petőfivel is megromlott a viszonya, a házaspár azonban Róza 1886. november 20-án bekövetkezett haláláig kitartott egymás mellett, 1850-ben anyjával is kibékült.
A szabadságharc után rövid ideig bujdosni kényszerült, azonban 1850-ben már szabadon alkothatott. 1854-ben a Vasárnapi Újság főmunkatársa lett. 1858. augusztus 21-én adja ki először az Üstökös című lapot, mely az első magyar humoros időszaki lap volt. Ugyanezen év decemberében a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. A jeles testületnek 1861-ben lett rendes, 1883-ban tiszteletbeli, 1892-ben igazgató tagja. A Kisfaludy Társaság 1860-ban választotta tagjává. 1861-ben Siklós országgyűlési képviselője lett.
1863-ban megalapította A Hon című napilapot. Gróf Zichy Nándor vezércikke miatt Jókait börtönre ítélték, egy hónap után szabadult, királyi kegyelemmel.
1867-ben vásároltak feleségével telket Balatonfüreden, a felépített villában ma Jókai Mór Emlékház működik.
1869-től Terézváros, 1875-től Józsefváros, 1881-től az erdélyi Illyefalva és Udvarhely országgyűlési képviselője lett.
1888-tól unokájával, Jókai Rózával (a lányt valójában csak adoptálta, vérszerinti nagyanyja Laborfalvi Róza volt) és férjével, Feszty Árpád festővel élt Pesten. 1899. szeptember 16-án feleségül vette a 19 éves Nagy Bellát, mely országos közfelháborodást váltott ki. Bellát általános örökösévé tette, kitagadva evvel fogadott lányát, Rózát is.
1904. május 5-én hunyt el, május 9-én a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra.
Az életrajzot összeállította Buza Andrea, az Intercisa Múzeum muzeológusa. Köszönjük munkáját.